A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az Erasmus- és a Horizon programokban való részvétel uniós állampolgárként a magyar egyetemisták alapjoga, ezért a tárca törvényjavaslatot nyújt be a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló szabályozás módosítására. Az Európai Bizottság az egyetemi modellváltás miatt zárt ki 21 magyar egyetemet a programokból, ugyanis szerintük összeférhetetlen, hogy az irányító testületeiket ellepő fideszes vagy kormányközeli politikusok és üzletemberek dönthetnek uniós támogatások felhasználásáról.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerint Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus- és Horizon programokból – írja az MTI.
Közleményük szerint a KIM törvényjavaslatot nyújt be a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló szabályozás módosítására, hogy „megszűnjön végre az Erasmusból és Horizonból kizárt modellváltó egyetemek diákjainak, kutatóinak diszkriminációja”.
A tárca álláspontja szerint Brüsszel – sok más eszköz mellett – a magyar egyetemisták, kutatók uniós programokból kizárását is politikai nyomásgyakorlásra használja.
A kormány nyitottsága és kezdeményezései ellenére Brüsszel lassan egy éve nem hajlandó lépést tenni az ügyben, ezért a minisztérium társadalmi egyeztetésre közzéteszi és majd a parlament elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, ami alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus- és Horizon programokból
– közölték.
Emlékeztettek arra is, hogy a társadalmi egyeztetésre közzétett törvénytervezet megegyezik azzal a javaslattal, amelyre 10 hónapja várja Brüsszel válaszát a kormány. Kiemelték, hogy a magyar kormány folyamatosan az „igazságtalan és méltatlan” helyzet feloldásán dolgozik.
„Az elmúlt időszakban számos tárgyalást folytattunk Brüsszellel, azonban előrelépés nem történt” – fűzték hozzá, megjegyezve, a Nemzeti Ifjúsági Tanács is felszólította az Európai Bizottságot (EB), hogy ne várjon tovább a válaszadással.
A tárca közölte, hogy a tavaly novemberben az EB részére is megküldött törvénytervezetet az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek. „A törvényjavaslat rendezni kíván minden olyan kérdést – határozott idejű kuratóriumi tagság, összeférhetetlenség, lehűlési idő –, amit a Bizottság aggályosnak talált, de azokat a javaslatokat, melyeket Brüsszel a magyar rektorok, professzorok kuratóriumi tagsági kizárásával, valamint külföldi NGO-k kuratóriumtag-jelölésével kívánt érvényre juttatni, nem fogadja el!” – fogalmaztak.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szavait idézve megjegyezték azt is, hogy az Erasmus- és Horizon programokban való részvétel uniós állampolgárként a magyar egyetemisták alapjoga.
Mint beszámoltunk róla, Brüsszel az egyetemi modellváltás után összeférhetetlennek minősítette, hogy az irányító testületeiket ellepő fideszes vagy kormányközeli politikusok és üzletemberek dönthetnek uniós támogatások felhasználásáról is. Az Orbán-kormány az eltelt bő másfél évben tett néhány lépést a vita rendezésére, de sikertelenül, mivel az idei tanévtől az érintett 21 egyetem hallgatói már egyáltalán nem vehetnek részt az Erasmus-programban.
A kormányzat az Erasmust helyettesítő Pannónia program indulását 2023 decemberében jelentette be, 10 milliárd forintos keretösszeggel. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter – akkor még felsőoktatási államtitkárként – azt várta, a Pannónia programban idén 8 ezer fő vehet részt, ám a Tempus által közölt számok alapján ennek eddig még a 10 százalékát sem sikerült elérni. Az Erasmus+ programban tavaly még mintegy 10 ezer magyar hallgató vett részt.