Eljött a nap, ma ismét több millió honfitársunk járul az urnákhoz Magyarországon és a külképviseleteken egyaránt, hogy leadja voksát mind az önkormányzati, mind pedig az európai parlamenti választáson. Most vasárnap ugyanis mindkét szavazást egyszerre tartják, így a választópolgárok nemcsak a helyi képviselőkre, polgármesterekre, hanem országos EP-listákra is szavaznak majd. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és információkat.
Ma 6 óra 0 perckor megnyitották a több mint tízezer magyarországi szavazókört, hogy az arra jogosultak leadhassák voksaikat. Ezek a legfontosabb tudnivalók, amelyeket nem árt ismerni, mielőtt leadják voksukat olvasóink.
A szavazáson minden olyan nagykorú (a választás napjáig betölti a 18. életévét) magyar állampolgár szavazhat, akinek van magyarországi lakcíme, vagy olyan EU-s állampolgár, aki magyar lakcímre van bejelentve, és nincs eltiltva a szavazástól.
A választópolgároknak érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel kell igazolniuk személyazonosságukat, a lakcímüket, személyi azonosítójukat pedig a lakcímkártyával.
Lejárt okmánnyal nem lehet szavazni
Az önkormányzati választáson a lakcím a döntő, a határon túl élő és oda bejelentett magyar állampolgárok most nem szavazhatnak az önkormányzati választáson. Azok a választópolgárok, akik nem rendelkeznek lakcímmel sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában, levélben adhatják le szavazatukat. Ehhez május 15-ig kellett regisztrálniuk a névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint körülbelül 8 millió magyar állampolgár szavazhat (az EP-választáson kicsivel felette, az önkormányzatin valamivel kevesebben), közülük – legalábbis az EP-listákra – több mint négyszázezren levélben adhatják le voksukat. A Nemzeti Választási Iroda a regisztrált választópolgárnak arra a címre küldte meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt.
Személyesen június 9-én, azaz ma 6 órától egészen este 19 óráig mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat – jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon, kivéve, aki átjelentkezését kérte egy másik, szintén a tartózkodási helyén lévő szavazókörbe. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt áprilisban. Itt megkeresheti, ha nem találja az értesítőt.
Önkormányzati választáson
Országszerte több mint húszezer „munkahelyről” döntenek a választópolgárok, összesen csaknem 56 ezer jelölt közül. Összesen 3177 polgármestert választanak, Budapesten pedig egy főpolgármestert is a lakosok. A települési önkormányzati képviselőkre is lehet voksolni, az ő számuk megközelíti a 17 ezret. Ezenkívül fővárosi lisákra (32 mandátum) és vármegyei közgyűlési mandátumokra (381) voksolhatunk, ezeket mind külön szavazólapon tehetjük meg.
Tehát szavazhatunk a választáson:
Európai parlamenti választáson
Az EP-választáson azon pártok listájára lehet szavazni, amely szervezeteknek sikerült május 3-ig megfelelő számú érvényes ajánlást gyűjteni. Magyarországon 11 ilyen párt van, amely elérte a húszezer ajánlást, a szavazólapra felkerült sorrend szerint az alábbiakra lehet majd szavazni:
Önkormányzati választáson
A polgármesterjelöltek közül az nyer, aki a több szavazatot kapja, egyenlőség esetén időközi választást kell kiírni. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén itt is időközi választást kell tartani.
Ezenfelül még van egy úgynevezett kompenzációs lista, amely az egyéni választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot.
Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazat.
A vármegyei és a fővárosi közgyűlés tagjainak választásánál az a jelölőszervezet kap mandátumot, amely listájára az érvényes szavazatok legalább öt százaléka érkezik. A küszöböt elérő pártok között a mandátumokat szavazatarányosan osztják ki.
EP-választáson
Azok a pártlisták, amelyek elérik az ötszázalékos küszöböt, azaz a leadott szavazatok minimum öt százalékát megszerezték, jogosultak képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe. Közöttük a mandátumokat – szám szerint 21-et – szavazatarányosan osztják ki. Magyarországon zárt listás szavazás van, ami azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Az urnazárás 19 órakor van, előtte a Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közli a részvételi eredményeket, 7 órától kezdve kétóránként, illetve egyszer 18:30-kor is. A leadott szavazólapok közül elsőként a polgármester-választás szavazatait számlálják meg a bizottságok, majd a képviselő-testületi tagok következnek, utána Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai.
Csak ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre, a Fővárosi Közgyűlésre leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjait.
Az EP-választás eredményeit 23 óra előtt nem lehet közölni, hiszen addig, amíg mindenhol be nem fejeződik a szavazás (Olaszországban van, ahol este 11 óráig tart a voksolás), nem lehet nyilvánosságra hozni. Ezért is ezeket számolják legvégül. Hogy az egyes településeken milyen gyorsan számolják a szavazatokat, az eltérő. 2019-ben például nem sokkal 22 óra után derült ki Budapesten, hogy Karácsony Gergely győzött Tarlós Istvánnal szemben.
Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. A voksolás napján keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő studióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várjuk önöket!
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)