A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka, 3 310 686 szavazó járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt eddig az időpontig.

A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 41,24 százalék, 124 515 szavazó,
• Bács-Kiskun vármegye 38,91 százalék, 159 842 szavazó,
• Békés vármegye 41,68 százalék, 113 550 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 41,26 százalék, 209 548 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 42,07 százalék, 136 599 szavazó,
• Fejér vármegye 42,23 százalék, 144 345 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 42,55 százalék, 160 535 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 39,43 százalék, 166 825 szavazó,
• Heves vármegye 43,23 százalék, 102 031 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 39,83 százalék, 117 124 szavazó,
• Komárom-Esztergom vármegye 40,13 százalék, 98 011 szavazó,
• Nógrád vármegye 42,76 százalék, 65 123 szavazó,
• Pest vármegye 42,14 százalék, 449 148 szavazó,
• Somogy vármegye 42,52 százalék, 108 170 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 41,91 százalék, 182 491 szavazó,
• Tolna vármegye 41,82 százalék, 73 375 szavazó,
• Vas vármegye 44,99 százalék, 92 189 szavazó,
• Veszprém vármegye 43,77 százalék, 123 049 szavazó,
• Zala vármegye 43,14 százalék, 98 017 szavazó.

A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A kispártoknak csapás lehet a magas részvétel

Nagy Attila Tibor politikai elemző az Index megkeresésére arról beszélt:

A részvétel kiegyenlítettnek tűnik, nagy kiugrás nem látszik. Az persze igaz, hogy a községekben összességében többen élnek, mint Budapesten, ami jót jelenthet a Fideszre nézve. Az járhat még jól, akinek Budapesten van erős bázisa, a nagyvárosokban az ellenzéki politikai erőknek a hátralevő néhány órában még jót tenne egy kis fokozás

– fogalmazott Nagy Attila Tibor, aki hangsúlyozta azt is: az, hogy a szokásosnál magasabb a részvétel leginkább a kispártoknak csapás, minél magasabb az arány, annál nehezebb lesz elérni az 5 százalékot.

„2019-ben a bejutási küszöb 173 ezer szavazat volt, most előfordulhat, hogy ez felmegy 200-ra vagy 210-re, ami nem kedvez többek között a Mi Hazánk Mozgalomnak, a Momentumnak, a Jobbiknak, a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak és az LMP-nek.

• A 15 órai adatokat Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével,
• a 11 órai adatokat Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével,
• a 9 órai adatokat Pék Szabolccsal, az Iránytű Intézet elemzőjével,
• a 7 órai számokat pedig szintén Nagy Attila Tibor politikai elemzővel értékeltük.

Este 7-ig lehet szavazni

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az ország 10 119 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.

A vasárnapi választásokon nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

Mikor lesz eredmény?

Mint arról korábbi cikkünkben is írtunk: az urnazárás 19 órakor van. A leadott szavazólapok közül elsőként a polgármester-választás szavazatait számlálják meg a bizottságok, majd a képviselő-testületi tagok következnek, utána Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Csak ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre, a fővárosi közgyűlésre leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjait.

Az EP-választás eredményeit 23 óra előtt nem lehet közölni, hiszen addig, amíg mindenhol be nem fejeződik a szavazás (Olaszországban van, ahol este 11 óráig tart a voksolás), nem lehet nyilvánosságra hozni. Ezért is ezeket számolják legvégül. Hogy az egyes településeken milyen gyorsan számolják a szavazatokat, eltérő. 2019-ben például nem sokkal 22 óra után derült ki Budapesten, hogy Karácsony Gergely győzött Tarlós Istvánnal szemben.

Június 9. történelmi nap, hiszen első alkalommal tartják egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Kövesse az eseményeket az Index percről percre tudósításában. Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. A voksolás napján keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő stúdióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várjuk önöket!

(Borítókép: Korda György és Balázs Klári. Fotó: Szollár Zsófi / Index)