Az önkormányzati és az európai parlamenti választások másnapján Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét, valamint Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét kérdeztük a pártok közötti országos erőviszonyokról.
Vasárnap tartották Magyarországon az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az EP-be négy listáról jutottak be képviselők:
Mráz Ágoston Sámuel a Fidesz–KDNP tegnapi eredményéről úgy vélekedett, hogy
a 2026-os választás szempontjából siker. A Nézőpont Intézet modellezte, hogy ugyanez a szavazatarány az országgyűlési választáson kétharmados többséget jelentett volna, ahogy az 2014-ben és 2018-ban is történt a megosztott ellenzék mellett. Az EP-választás megerősítette a legitimitását a kétharmadnak, és a 2026-os esélyek szempontjából reményt adott a Fidesznek. Természetesen vannak olyan helyi küzdőterek, amelyekre oda kell figyelnie a kormánypártoknak, ugyanakkor az önkormányzati választás is inkább támogatásnövekedést hozott magával, figyelembe véve, hogy Budapest külön történetet jelent.
A Nézőpont Intézet vezetője a Tisza Pártról kifejtette: „A protestszavazók közül ők tudtak a legtöbbet meggyőzni, ami az ellenzéki térfélen zajló lökdösődésben erős pozíciót ad a Tiszának. Aki viszont hosszú távon gondolkodik a politikáról, az tudja, hogy komoly kihívások előtt áll a Tisza, jelölteket kell találni, programot alkotni, szervezetet építeni, valamint a retorikai szófordulatoknál megalapozottabb és átgondoltabb választ kell adni arra, hogy mi a viszonya a túlélő Gyurcsány-párthoz. Magyar Péter azt mondta, hogy egymaga lesz 2026-ban az ellenzéki térfélen, de ez nincs így, Gyurcsány Ferencék 8 százalékkal kényelmesen az 5 százalékos küszöb fölött vannak, 2026-ban is számolni lehet velük. Ha Magyar Péter integrálná Gyurcsány Ferencet, az hitelességi problémákat okozna.”
A Dobrev Klára vezette DK–MSZP–Párbeszéd-lista 8 százaléknál többre számított az európai parlamenti választáson. Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet, hogy „ez a DK 2019-es eredményéhez képest feleződés, de 2018-hoz képest javulás. Kijelenthető, hogy a Gyurcsány-párt kínálatára 10 százaléknál többen nem kíváncsiak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a DK az MSZP-t és a Párbeszédet úgy kebelezte be, hogy pluszszavazókat nem tudott szerezni. A következő két év egyik nagy kérdése, hogy tudnak-e ennél nagyobb baloldali pártot építeni. Ez a pofon megnehezíti Gyurcsány Ferenc 2024 eleji, a legnagyobb ellenzéki pártról szóló álmainak megvalósítását”.
Mráz Ágoston Sámuel a Momentumra vonatkozó kérdésünkre rögzítette, hogy a magyar belpolitikának két arénája lesz a következő két évben, az egyik a Fővárosi Közgyűlés – ahol nap mint nap kell majd többséget szervezni –, itt a Momentum nem lesz tényező, viszont az Országgyűlésben megvan a frakciójuk, így „a miniszterelnökkel való konfrontálódás ellenzéki műfajában még van másfél-két éve a Momentumnak. Arra számítok, hogy a Momentum hamarosan a Tiszánál köthet ki”.
A Fidesz–KDNP-n, a Tiszán és a baloldali összefogáson kívül csak a Mi Hazánk Mozgalom jutott be az Európai Parlamentbe. „A Mi Hazánknál hasonló eredményre számítottak a közvélemény-kutatók, nem volt meglepetés. A vármegyei közgyűlési adatokról viszont érdemes tudni, hogy az ott indulók számának korlátozottsága miatt is értek el 10 százalék feletti arányt. A Mi Hazánk egy állandósult szereplője lesz a magyar pártstruktúrának, megkerülhetetlenül 5 százalék felett, de megbízhatóan 10 százalék alatt” – húzta alá Mráz Ágoston Sámuel.
„Ha Orbán Viktor nem lőtte volna ilyen magasra az elvárást, akár sikernek is el lehetett volna adni a Fidesz eredményét, de az óriásira emelt téthez képest kudarc. Minden idők legnagyobb mozgósításáról beszéltek, és tényleg mindenen átgázoltak, van olyan ismerősöm, aki tizenhárom e-mailt kapott a házelnöktől kezdve a külügyminiszteren át a miniszterelnök nevében küldöttig. Olyat is ismerek, aki csak az egészségüggyel kapcsolatban kerülhetett a Fidesz listájára, mégis kapott megkeresést. Elképesztő energiával dolgoztak, el tudom képzelni, hogy tényleg megszólítottak egymillió embert a hétvégén, de az eddigi legrosszabb fideszes európai parlamenti eredmény nem mondható sikernek” – fogalmazott Horn Gábor, hozzátéve: „Ráadásul volt egy háborús pszichózis, azzal a morálisan elfogadhatatlan szöveggel, hogy mindenki a háború pártján áll, és egyedül Orbán Viktorék békepártiak”.
Horn Gábor úgy látja, kimondható, hogy a Tisza Párt vált a legerősebb ellenzéki erővé,
a Gyurcsány-projekt csúfos kudarcát látjuk, a 2022-es választástól építik azt a képet, hogy a DK lesz az ellenzék vezető ereje, és mindenki más eltűnik a színről. Elképesztő teljesítmény, hogy a Tisza ilyen rövid idő alatt ennyire eszköztelenül, címlista és erőforrások nélkül elérte ezt. Megkérdőjeleződtek azok az ellenzéki önigazolások is, hogy semmit nem lehet tenni a Fidesszel szemben. Ha megjelenik egy valamilyen módon reményt hozó valaki, akkor szavaznak rá az ellenzékiek, de nagy kérdés a hogyan tovább. A Tisza Párt és Magyar Péter története csak most kezdődik igazán, eldől, hogy politikai influenszerről van szó, vagy olyanról, aki képes megépíteni azt a hálózatot, ami egy komoly, működőképes párthoz kell.
A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint Magyar Péter tett egyfajta szívességet is a baloldalnak azzal, hogy belekényszerítette őket az együttműködésbe, de „ez a csúfos vereség nem múlik el következmények nélkül. Kérdés, hogy a DK képes-e levonni a következtetéseket. Nagy szükség lenne Magyarországon baloldalra, mert vannak baloldali szavazók. Olyan ajánlatot kell tenni, amire lehet építeni, de ha beleragadnak az óbaloldali szerepbe, és így próbálnak túlélni, akkor ennek a történetnek legkésőbb 2026-ban vége lehet. Addig itt lesznek, mert van frakciójuk, jelen vannak a politikában, van felületük és állami támogatásuk, viszont újra kellene gondolniuk magukat, személyi következtetésekkel együtt, és újjászervezni”.
Horn Gábor szerint a Momentum abban az értelemben megsemmisült, hogy „a folyamatosan változó, következetlen projekt, amit próbált megvalósítani, nem működött. Ha a Momentum 2022. április 4-től abba az irányba ment volna, mint 2023 végétől, miszerint mindenkivel szemben építenek egy liberális pártot, akár még sikeresek is lehettek volna, de komoly ütemezési és politikai stratégiai hibák sorozatát látom. Magyar Péter kihívást jelent nekik, viszont nem csak erről van szó, ráadásul az önkormányzati győzelmeik inkább a személyek történetei, például Soproni Tamás története. A Momentumnak ezzel együtt is van még kiút, lehet helye Magyarországon egy liberális középpártnak, a Momentum pedig akár Magyar Péter közelében is keresheti a megoldásokat. Összességében lehet még politikai jövője a pártnak, de ezzel a mély válsággal valamit kezdeniük kell”.
A Republikon vezetője a Mi Hazánknál körülbelül olyan eredményre számított, mint amilyen végül lett, „a kutatócégek korántsem mérték annyira félre az eredményeket, mint amennyire átkozták őket”. Horn Gábor rámutatott, hogy Toroczkai Lászlóékat „kicsit mindig alulmérik a kutatásokban, van egy olyan szélsőjobboldali szubkultúra, ami radar alatt épül. Egy szélsőjobboldali pártnak lehet 5-7 százalékos támogatottsága Magyarországon, hasonló irányt képviselt a MIÉP és a keményvonalas Jobbik is. A Mi Hazánkra a legnagyobb veszélyt a Fidesz jelenti, mert a Fidesz ezeket a hangokat időnként – hol erősebben, hol gyengébben – pengeti például a homofóbiában”.
Június 9. történelmi nap volt, hiszen első alkalommal tartották egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az eseményeket az Index percről percre tudósításában követtük. Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk.
(Borítókép: Németh Emília / Index)