Halálfélelem, légszomj, szívdobogásérzés – egyre többen élnek át ilyen ijesztő, szervi okokkal nem magyarázható rohamot. Magyarországon is több tízezer ember mindennapjait keseríti meg a pánikbetegség, amely Zalka Iza pszichológus tapasztalatai szerint megfelelő pszichoterápiával akár gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyítható. Februárban az I. Szorongók és Pánikbetegek Országos Találkozójával, a SZPOT-tal világítanak rá a jelentős méreteket öltő civilizációs betegségre.
„Hirtelen fellépő fulladásérzet, mellkasi fájdalom, heves szívdobogás, reszketés, szédülés – sokszor ilyen tünetekkel hívnak mentőt. Miután organikus okokkal nem magyarázható hasonló rohamokat élnek át az emberek, hozzánk fordulnak” – magyarázta Zalka Iza, a Pánikcentrum alapítója, aki hozzátette, hogy fontos a hasonló panaszokkal járó szíveredetű vagy egyéb szervi baj kizárása.
A közel húsz éve szorongásos esetekkel foglalkozó pszichológus a koronavírus-járvány alatt tapasztalta meg, hogy olyan mértékben (nagyjából 25 százalékkal) nőtt meg a pánikbetegséggel küzdők aránya, amihez már kollégák közreműködésére van szüksége, ezért alapította meg az erre specializálódott központot. Az online foglalkozások sokak számára mentőövet jelentettek a bezártság időszakában is – emlékezett vissza a szakember. Sokszor fiatal felnőttkorban jelentkezik a munkahelyi stressz hatására, de a teljesítménykényszerrel is összefüggésbe hozható szorongásos állapot egyre több tinédzsert érint, náluk a beilleszkedési zavar is kiváltó tényező lehet. Zalka Iza meglátása szerint szinte bármely életkorban megjelenhet trauma vagy magánéleti krízis következtében, amire hatéves korunk előtt megtanult érzésekkel, ösztönösen reagálunk.
Olykor a múltból eredő problémáról van szó, ami a jelenben okoz mentális zavarokat. „Volt olyan, aki gyerekként megélte, hogy édesanyja a rákos megbetegedése miatt ágyhoz volt kötve, felnőttként akkor tört rá a pánikroham, amikor egy nyaralást kórházi kezelése miatt kellett kihagynia. Másnál repülés előtt jelentkezett a rosszullét, kiderült, hogy testvére kedvenc hobbijával nem akart versengeni anyja szeretetéért. Volt, akinél valódi kulturális sokkot váltott ki a külföldi munka” – említette eseteit példaként a szakember.
Megfigyeltek családi halmozódást is, Zalka Iza tapasztalatai szerint olykor generációkon átívelő traumákról van szó,
sokszor a nagyszülő megküzdési stratégiája nehezíti az unoka életét, amire a családállítások során derül fény.
A pszichológus megjegyezte: ahogy sikerül feltárni a pánikbetegséget kiváltó okot, többségében a probléma megszűnik létezni. Szinte mindegyik ember átél egy-egy nehezebb élethelyzetben szorongással járó kellemetlenségeket, rohamról akkor van szó, ha ijesztően egyszerre ránk törő fizikai tünetek formájában jelenik meg.
Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a jelenség többször megismétlődik, a szakorvosi kivizsgálások után sokszor pszichiáter, pszichológus együttes munkájával kezelhető a probléma
– részletezte.
Azt illetően, hogy az orvosok főként a fiataloknál mennyire tekintik valós és kezelendő problémának az állapotot, elmondta, hogy mivel egyre gyakrabban találkoznak ilyen esetekkel, a Szorongók és Pánikbetegek első Országos Találkozójára (SZPOT) is olyan belgyógyászt, diabetológust, dietetikust és háziorvost hívtak meg, aki konstruktívan együttműködik ebben a Pánikcentrummal. „Minél előbb szakemberhez fordulnak az érintettek, annál könnyebben kezelhető a betegség különböző terápiákkal, amelyek segítenek nekik abban, hogy a rohamra utaló jeleket felismerjék, és megakadályozzák annak elhatalmasodását” – fogalmazott a szakember. Foglalkozásaikon stresszoldásra alkalmas technikát is tanítanak, amit a találkozón résztvevők workshopon is megismerhetnek.
Mivel vannak, akiknek társas életét is megnehezíti ez az állapot, nem mernek tömegbe, moziba, kiállításra menni, vagy közösségi közlekedésen utazni, ezért az érintettek száma messze túlmutat a betegségekkel küzdőkén, kiterjed közvetlen környezetükre. Zalka Iza szerint sok családtag tanácstalanul nézi végig hozzátartozója küzdelmét, miközben sokszor elég támogatást jelent a megértő szeretet. Mint kiemelte, a hozzátartozó-beteg viszony annyira fontos, hogy a SZPOT programjának összeállítása során az egyik első téma éppen ez volt, amit kollégáival felírtak a napirendi pontok közé.
A kínzó állapot néhány perctől akár órákig is elhúzódhat. Már az félelmet vált ki az érintettekből, ha ezekre az epizódokra visszaemlékeznek
– mutatott rá a szakember, hogy valós szenvedést élnek át ezek a betegek, akiket más mentális zavarral élőkhöz hasonlóan még manapság is stigmatizálnak, annak ellenére, hogy a pánikbetegség többségében gyógyszer nélkül, és viszonylag hamar teljesen felszámolható. Kezeletlenül azonban akár depresszióhoz is, a krónikus stressz pedig szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet.
(Borítókép: CandyRetriever / Getty Images)