Budapest főpolgármestere az ATV Egyenes beszéd című műsorában mondta el véleményét az önkormányzatok feletti pénzügyi kontrollról, Rákosrendezőről, valamint a Pride-ról. Előbbiről megjegyezte, hogy a Magyar Államkincstárnak kellene támogatást adnia az önkormányzatoknak, és nem fordítva. Rákosrendező kitakarítása szerinte jóval többe fog kerülni, mint amennyit az állam feltételez. A Pride betiltása pedig a gyülekezési jog korlátozása, nem lehet azt politikai haszonszerzésre használni.
Karácsony Gergely hétfőn az ATV Egyenes beszéd című műsorában az önkormányzati bevételekről, Rákosrendező helyzetéről és a Pride 2025-ös megrendezéséről is nyilatkozott. A főpolgármester elsőként arra a törvénymódosításra utalt. Eszerint az állam erősítené az önkormányzatok feletti pénzügyi kontrollt, amit úgy értelmezett, hogy ezáltal akár a bevételek negyedével is az állam rendelkezhet.
Egy hasonlattal élve azt mondta, hogy ez a döntés olyan, mintha a gazdag rokon kérne kölcsön a szegénytől. Emellett ezt az önkormányzatok zsebében való turkálásnak veszi, amelynek nagyon rossz üzenete van. Karácsony Gergely úgy vélte, hogy jelenleg normális együttműködés van az állam és az önkormányzatok között, azonban ezzel keresztbe tesznek neki, és tönkreteszik a költségvetési finanszírozást. Pont fordítva kellene ezt a kormánynak csinálni, és a Magyar Államkincstárnak kellene pénzt adnia az önkormányzatoknak − közölte a főpolgármester.
Hozzátette, hogy Budapest számlája már így is mínuszban, ezért hiába turkál tovább a kormány a pénztárcájában, elvették már azt a pénzt, amivel pluszban lehetnének. Ugyan egy bírósági döntés értelmében 28 milliárd forint kamatot visszakap a főváros, ennek ellenére Karácsony Gergely szerint az állam lepapírozta, hogy jogszerűen vette el tőlük, hiába az Alkotmánybíróság döntése.
Egy önkormányzat akkor szabad, ha pénzügyeiben szabad − jelentette ki a főpolgármester. Példaként hozta Rákosrendező esetét, hogy egy település elővásárlási jogáról mindössze tíz napja van nyilatkozni. Emellett hangsúlyozta, hogy a fentebb említett döntéssel csak a Magyar Államkincstár lyukait akarják betömködni, ezzel pedig elvész a települések pénzügyi autonómiája.
Rákosrendező ügyére áttérve elmondta, hogy szerinte az egyik lehetséges beruházó lemondott a területről, lejárt a 30 napjuk. Aláhúzta, hogy a kormánynak be kellene vállalni, hogy amit az arab befektetőknek adott volna, az Budapestnek nem jár.
Több kérdés is maradt a beruházás miatt, de már felállítottak egy projektirodát annak végrehajtására. Karácsony Gergely megjegyezte, hogy Luxemburgban próbál pénzt szerezni az Európai Fejlesztési Banktól. Emellett egyeztetett a polgármesterekkel a lakhatási válságról, valamint lakásokat építene kamattámogatott hitelekkel. Rákosrendező esetében a terület kitakarítását nem érzi megoldhatatlan feladatnak, csak jóval nagyobb összegbe kerül, mint amennyivel a kormány kalkulál. Még Lázár Jánossal is egyeztetnie kellene róla, hiszen a rendbetétel mellett vasúti beruházásokat is végre kellene hajtani a területen.
A Nyugati pályaudvar helyzetéről megemlítette, hogy a VI. kerület beruházna a vasútállomásnál, de jó ötletnek tartaná, ha egy 25 hektáros park jönne létre, ami a Podmaniczky parktól a Városligetig alkotna egységes zöldövezetet a fővárosban. Továbbá a Nyugati pályaudvar kulturális funkciót is kaphatna.
A Pride esetleges betiltásáról Karácsony Gergely úgy véli, hogy az a gyülekezési jog korlátozása, de egyben politikai csapda is, valamint az emberi méltóság aláásását nem lehet politikai haszonszerzésre használni. Hiszen „mindannyian valamilyen kisebbséghez tartozunk”.
Kiemelte, hogy jogi értelemben sem lehet ilyet csinálni. Továbbá a Pride zárt térben való megrendezését is elvetette, ugyanis aláhúzta, hogy a felvonulások átmennek az emberek komfortzónáján. Végezetül azzal a gondolattal zárta a beszélgetést, hogy „nem vagyunk egyformák, az nem azt jelenti, hogy nem vagyunk egyenlőek”.