Tömött tér vagy szellős kudarc? Március 15-én minden kiderül. Politikai küzdelem lesz a nemzeti ünnepen – vélik az Index által megkérdezett elemzők. Orbán Viktor a szuverenitás és a nemzeti identitás védelmére építhet beszédében, míg Magyar Péternek egy erős politikai üzenettel kellene megtörnie a kormány kommunikációs fölényét. A két oldal között mozgósítási verseny is kibontakozhat.
Két kiemelt nemzeti ünnep van Magyarországon, amelyeken a politikusok hagyományosan nagy jelentőségű beszédeket tartanak: március 15-e és október 23-a. Ezek az alkalmak minden évben a politika fókuszába kerülnek, amikor a politikusok aktuálpolitikai üzenetekhez igazítják a történelmi eseményeket. Ahogy az évértékelők előtt, most is
Deák Dániel rámutatott, hogy Orbán Viktor számára mindkét ünnep fontos és autentikus megszólalási lehetőséget kínál. A miniszterelnök politikai kommunikációjában központi szerepet játszik a szuverenitás és az ország szabadsága. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a Fidesz a Patrióta pártcsaládhoz és európai parlamenti frakciójához tartozik, így a szuverenitás és a nemzeti erők melletti kiállás Orbán Viktor ünnepi beszédeiben visszatérő elemként jelenik meg.
Deák úgy véli, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter most „politikai nyomás alatt van”, miután a tavaly október 23-i eseményén „a várakozásokhoz képest kevesebben jelentek meg”, mint ahogy azt beharangozta.
Míg Orbán Viktor beszédére a Millenárison tömegek voltak kíváncsiak, addig Magyar Péter rendezvényén, a Széna téren meglehetősen szellős volt a tömeg
– jelentette ki a kormánypárti elemző. Szerinte Magyar Péter ezért most biztosra megy: március 15-i rendezvényét az Andrássy útra szervezi, amely „viszonylag szűk helyszín”, így néhány ezer ember is tömött tömegnek tűnhet a fényképeken. Ezzel szemben Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum előtti, jóval nagyobb befogadóképességű területen tart majd beszédet.
Kérdésünkre válaszolva Deák Dániel arról is beszélt, hogy várhatóan Orbán Viktor kifejti majd a kormányzat fő kommunikációs irányvonalait a következő időszakra vonatkozóan. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédében már számos intézkedést bejelentett, például az Alaptörvény módosítását, a Pride betiltását, továbbá törvényi szigorításokat helyezett kilátásba. Utóbbira példa, hogy a kormányoldal megteremtené a kettős állampolgárok kiutasításának a lehetőségét. A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatban is határozott álláspontot képvisel, például nem támogatta Ukrajna katonai segélyezését a legutóbbi EU-csúcson. Vélhetően ezek a témák is visszaköszönnek majd Orbán Viktor március 15-i beszédében.
A kormánypárti elemző kiemelte, március 15-e egyértelműen erődemonstráció, illetve mozgósítási verseny lesz a két politikai oldal, a Fidesz és a Tisza között, hogy melyikük tud nagyobb tömeget utcára vinni. Bár az idei március 15-e még nem bír döntő jelentőséggel a 2026-os választások szempontjából, az október 23-i és a jövő évi március 15-i események már kulcsfontosságúak lesznek, hiszen akkor már közel lesznek a parlamenti választások.
Deák Dániel egyébként úgy látja, hogy Magyar Péter „lendületet vesztett” az elmúlt hetekben: a Partizán-interjúja kudarcos volt („Mennyi az idő Marci? Szeretném tudni.”), lemondta a Puzsér Róberttel tervezett beszélgetését, az évértékelő beszéde sem volt átütő siker, több hibát is elkövetett, a Tisza Párt új „himnuszáról” kiderült, hogy egy svéd zenekar búcsúklipjét koppintották, ráadásul Magyar Péter Ukrajna katonai támogatásának megszavazásáról is magyarázkodásra kényszerült.
Eközben a kormánypárti elemző szerint Orbán Viktor átvette a kezdeményezést, és egyértelműen ő diktálja a politikai tempót. Deák hozzátette: Orbán Viktor célja március 15-én az lesz, hogy ezt a pozíciót megerősítse, míg Magyar Péter egyre inkább védekezésbe szorul (a legfrissebb Medián-kutatás alapján azonban a Tisza Párt támogatottsága előzi a kormánypártokét).
Ha Magyar Péter a március 15-i rendezvényével sem tudja visszavenni a kezdeményezést, akkor erre sokáig nem lesz lehetősége
– jelentette ki Deák.
Az elmúlt időszakban a kormánypárti elemző többször is azt állította a közösségi oldalán, hogy informátorai vannak Magyar Péter közelében, és „belsős információkat” teregetett ki a Facebookon. A kormánypárti elemző szerint a Tisza Párt elnöke „kétségbeesetten keresi” az informátorait, „senkiben sem bízik meg, mindenhol ellenségeket lát”.
Nagy Attila Tibor úgy látja, március 15-e nem összeköti, hanem megosztja a magyar lakosság politizáló részét. Emlékeztetett arra, hogy már a többpártrendszer 1989-es visszaállításakor is külön ünnepeltek a pártok, és ez a helyzet azóta sem változott.
Az ünnepi nap – akárcsak október 23-a – kiemelt politikai jelentőséggel bír, mivel a nagyobb pártok vezetői ilyenkor beszédeket mondanak, és ezek politikai demonstrációvá válnak, amelyeknek a szokásosnál nagyobb tétje van
– fogalmazott az elemző.
Nagy Attila Tibor szerint a mostani március 15-ének két fő tétje van:
Az elemző felvetette, hogy Magyar Péternek olyan szófordulatokat és tartalmi üzeneteket kellene megfogalmaznia, amelyek révén Orbán Viktor március 15-i beszéde háttérbe szorulhatna.
Nagy Attila Tibor rámutatott arra, hogy Orbán Viktor beszédének már előre megágyaztak a kormány által bejelentett választási osztogatási intézkedések, különösen az anyák adókedvezménye és majdani adómentessége. Emellett a szuverenitás és a nemzeti függetlenség témája is fontos szerepet játszhat a miniszterelnök beszédében, hiszen a március 15-i nemzeti ünnep alkalmas arra, hogy a szabadságharc magasztos emlékére építve erősítse a nemzeti identitásról és függetlenségről szóló politikai narratívát.
Az elemző úgy véli, hogy
Nagy Attila Tibor szerint azonban az utóbbi üzenet mostanában kevésbé működik hatékonyan, éppen ezért Magyar Péternek valami újat és merészet kellene kitalálnia, ha valóban hatást akar elérni.
Szerkesztőségünk a beszélgetés leiratának elkészítéséhez a Régens Informatikai Zrt. által forgalmazott, mesterségesintelligencia-alapú Alrite beszédfelismerő programot használta.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. március 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)