Az utóbbi időben még az eddigieknél is jobban előtérbe kerültek a fiatalok jövőbeni kilátásai, így több oldalról is körbejártuk, hogy miként tekintenek az előttük álló évekre, évtizedekre. A legmeglepőbb eredmény talán az lett, hogy a fiataloknak minden tekintetben a pénz a legfontosabb. Annyira, hogy aggódnak, és szoronganak attól, hogy esetleg nem sikerül megcsinálniuk a szerencséjüket. Pedig lehetőségük tengernyi akad a pénzügyi tudatosságuk fejlesztésére, mutatunk is néhány példát. Az ilyen szintű problémák mellett a klímaváltozás pedig már meg sem közelíti az ingerküszöböt.
Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös kutatása szerint csökken a klímaváltozás jelentőségének megítélése a 15–39 év közötti fiatalok körében, bár a téma továbbra is fontos. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) két intézetének felmérése szerint többségük nem támogatja, hogy az éghajlatváltozásért folytatott küzdelem növelje a megélhetési költségeket – ugyanis egy másik kutatás, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) felmérése szerint a fiatalok sokkal jobban aggódnak a pénzügyi helyzetük miatt, mint eddig (erről később).
Szóval a 15–39 év közötti magyarok többsége úgy érzi, hogy manapság többet foglalkozunk a klímaváltozással, mint öt évvel ezelőtt, emellett pedig kisebbségben vannak azok, akik szerint többet is kellene beszélni erről a témáról. A fiatalokat nagyon is érdekli a jövő, de azon belül inkább
nem az éghajlatváltozás. Ehhez hozzátartozik, hogy a korcsoport képviselői a 2024-es évre a „nehéz” és a „zűrzavaros” jelzőket aggatták leginkább, amelyre mind a hazai, mind a világszintű események hatással vannak – és azokat tükrözik is egyben.
A fiatalok többsége (63 százalék) szerint nem elfogadható, ha a klímaváltozás elleni küzdelem a megélhetés drágulásával jár, mindössze egyharmaduk (32 százalék) hozna anyagi áldozatot az éghajlatváltozás jegyében. Ha már mindenképpen le kellene mondani valamiről a klímaharc miatt, akkor az elsősorban a külföldi utazás (27 százalék) és az új ruha vásárlása lenne (25 százalék), amelyeket az egyes élelmiszerek fogyasztása (17 százalék), majd az autóhasználat (14 százalék), végül pedig a gyermekvállalásról való lemondás (10 százalék) követ a sorban.
Ez utóbbi téma kapcsán azt is megkérdezték a fiataloktól, milyen mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy bolygónk fennmaradása érdekében nem szabad több gyermeket vállalni. Ezt a felvetést a válaszadók 39 százaléka elvetette, 26 százalékuk egyetértett azzal, fennmaradó részük bizonytalan volt a feleletében, vagy nem válaszolt erre a kérdésre. Egyszóval ha pénz van, akkor van jövő, még ha nem is lesz hol elkölteni...
De ha már szóba jött a megélhetés kérdése mint aggódási faktor a fiatalok életében, akkor kanyarodjunk is rá az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének felmérésére, amely egy országos reprezentatív kutatásban vizsgálta meg a különböző korosztályok pénzügyi tudatosságának, felkészültségének jellemzőit, illetve azt, hogy miként ítélik meg az egyes generációk a saját, valamint a többiek pénzügyi attitűdjét.
Az eredmények egyik legfontosabb tanulsága, hogy duplájára nőtt azok aránya, akik szerint a magyar fiatalok aggódva, szorongva állnak a pénzügyi kérdésekhez, az érintett korosztályban (16–29 év) pedig tízből már négyen így látják saját kortársaikat. De lássuk pontosabban, hogy milyen válaszok közül lehetett választani mind az idősebbeknek (30 év felettiek), mind az érintett korosztály tagjainak:
Mindkét korosztály egyhangú véleménye, hogy a fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra és kütyüre, ez az eredmény mindkét táblázatban 36 százalékos eredményt hozott. Míg az idősebbeknél ez lett a legnagyobb arányban kiválasztott lehetőség, addig a fiatalok egy sokkal aggasztóbb és szorongóbb választ adtak. Ugyanis a tavalyi 18 százalék után
idén már 38 százalékuk aggódik és szorong a pénzügyei miatt, ami a legkiemelkedőbb eredményt hozta, korosztálytól függetlenül.
Az idősebb korosztálynál a második és harmadik helyre csúszott, hogy a fiatalok kevésbé tudatosak, és csak a mának élnek, de az aggódás és a szorongás véleménye náluk is megkétszereződött 2024 óta. A fiatalok saját kortársaikról szintén nincsenek túl jó véleménnyel, hiszen kiugró eredményt ért el itt is az, hogy kockázatvállalók, és csak a mának élnek, de szorosan mögötte ott volt az is, hogy kevésbé tudatosak és felelőtlenek.
A leggyengébb eredményeket mindkét felmérésben a legpozitívabb tulajdonságok érték el, név szerint, hogy előrelátók és tudatosak lennének, hogy megdolgoznának a pénzért, hogy praktikusan gondolkodnának és hogy tudatosabbak lennének, mint az idősebb generációk. Az idősebbek ezt még azzal is megfejelték, hogy nem nézik ki a fiatalokból, hogy szórakozás helyett az anyagi stabilitást helyezik előtérbe, miközben az érintett korosztály ebben a kérdésben sokkal stabilabbnak gondolja önmagát.
Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára azt is elárulta, hogy a kutatás szerint az 50 év felettiek kevésbé tartják lustának a fiatalokat, a 60 év felettiek körében viszont minden más korosztálynál népszerűbb az a vélekedés, hogy a 30 alattiak túl sokat költenek szórakozásra, divatra és kütyükre.
Számos tényező állhat amögött, hogy a fiatalok jobban aggódnak a pénzügyeik miatt, mint egy évvel korábban. Ahogyan más területeken, itt is igaz, hogy a szükséges ismeretek, releváns tudás megszerzése hatékonyan csökkentheti ezt a szorongást, segít eligazodni a pénzügyek világában, magabiztossá teszi annak birtokosát
– mondta a főtitkár.
Ha már a pénzügyeknél tartunk, a K&H ifjúsági indexe– amely a 19–29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja – rámutatott, hogy rekordszintre nőtt a fiatalok jövedelme, azonban ez is fejenként átlagosan „csak” nettó 234 ezer forintot jelent, úgyhogy talán nem is annyira meglepő, hogy aggodalmaskodnak és szoronganak a jövő miatt.
A rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfélszegmens marketingvezetője a friss eredményeket értékelve.
Erre ráerősít a Tudatos Diák 2025-ös bérfelmérése is, amelyből kiderült, hogy a diákbérek 9,4 százalékkal növekedtek az elmúlt egy évben, amihez a 9 százalékos minimálbér-, a 7 százalékos garantáltbérminimum-emelés, az infláció és a növekvő munkaerő-kereslet is hozzáteszi a magáét. Így átlagosan óránként 2100 forintot keresnek a diákmunkások, míg a medián 2000 forint lett.
Ezzel szintén egybevág a Pénziránytű Alapítvány friss felmérése, amelyből az derül ki, hogy a 7–14. évfolyamos diákok mintegy fele (48 százalék) helyesen azonosítja a befektetési formákat, miközben 54 százalékuk tisztában van a hozam és kockázat alapvető összefüggéseivel. A kutatás szerint a felsőbb évesek és a technikumi tanulók tudása magabiztosabb ezen a téren, és tízből négy diák szerint a befektetés hozama leginkább a szerencsén vagy a jólinformáltságon múlik.
Kiderült az is, hogy a tanulók 71 százaléka fontosnak tartja, hogy felnőttkorában legyenek befektetései, sőt 60 százalékuknak már jelenleg is vannak ilyenek – igaz, még a szüleik segítségével. Viszont a többiek nagy része (54 százalék) is azt válaszolta, hogy arra készül, hogy a jövőben jól kamatozó megtakarításai legyenek, és mindössze 4 százalékuk mondta azt, hogy a jövőben sem akar befektetésekkel foglalkozni.
Emellett az oktatásban is egyre tudatosabban készítik fel a diákokat a nagybetűs életre, hiszen a 2025-ös pénz7 (március 3. és 7. között) alaptémája is az „okosan a befektetésekről” volt, amelynek keretében 1300 általános és középiskolában több mint 200 ezer diáknak engedtek betekintést a befektetések és a megtakarítások világába. Emellett március 31-ig fut még a Budapesti Értéktőzsdével közös kezdeményezésük is, a BÉT Részvényfutam, ahol a 7–14. évfolyamos diákok
betekintést nyerhetnek a tőzsde működésébe, és bővíthetik pénzügyi tudásukat.
De ugyanitt megemlíthetnénk az ÖPOSZ Pénzmesterek elnevezésű, középiskolásoknak szóló pénzügyi vetélkedőjét is, amelynek támogatói közt szintén ott a BÉT, az Államadósság Kezelő Központ (AKK), de a 2,5 milliós összdíjazáshoz kellettek az olyan nagyágyúk is, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Ez a megmérettetés nem csupán a pénzügyi tudatosság fejlesztéséről szól, hanem egyben lehetőséget teremt az önálló gondolkodásra, a kreatív problémamegoldásra és a jövő tudatos tervezésére. A pénzügyi ismeretek birtokában magabiztosabb döntéseket hozhatunk, és aktív alakítói lehetünk gazdasági környezetünknek. A tudás és a kitartás minden lépése egy biztosabb, sikeresebb jövő felé vezet – ezért érdemes belevágni
– mondta a verseny megnyitóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, az esemény fővédnöke.
(Borítókép: Hinterhaus Productions / Getty Images)