Még március közepén beszélt Navracsics Tibor az M1 egyik műsorában arról, hogy a települések védelme érdekében folytatott értékvédelmi konzultációk során öt lehetőség látszik megoldásként a települések védelmére. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter felidézte, hogy Magyarországon 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, ezer esetében nő a lakosság száma. És van néhány száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelenthet. Ilyen például a budapesti agglomeráció, a Balaton vagy a Velencei-tó környéke.
Ezért olyan jogszabályban gondolkodnak, amely magában foglalná:
Az, hogy kinek lenne jó és rossz, ha a jelen állapotában ismert tervezet megvalósulna, azt két szakértővel elemeztük ki: Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője és dr. Nagy Zoltán ügyvéd volt a vendégünk. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy túlnépesedett településeknél tényleg gond, amikor nyáron napokon át vízhiány van, vagy este és reggel órákig kell a dugóban ülni, mert az úthálózat nincs felkészítve annyi autóra.
Máshol viszont örülnek annak, ha valaki az ő fogyatkozó lélekszámú településüket választja letelepedéséhez. A leendő jogszabály szerint az önkormányzatok dönthetnék el, hogy akarnak-e élni vele, és ha igen, milyen formában.
Balogh szerint azok biztosan nem fognak jól járni, akik a belépő rendelkezést követően próbálják majd meg értékesíteni tulajdonukat.
Dr. Nagy Zoltán úgy látja, hogy a tulajdonhoz való jog és a szabad költözés joga is sérülhet. Ennek mértékét pedig majd az Alkotmánybíróságnak kell meghatározni, ha az elfogadott jogszabály ellen panasszal élnek.
De ezt meg lehet előzni egy Alaptörvény-módosítással, és például úgy lehetne korlátozni a tulajdonjogot, hogy utána egy ilyen törvényjavaslat már gond nélkül átmenjen. Vagyis akkor a gombhoz varrta a kabátot a jogalkotó.
Az ingatlan.com szakértője utalt arra, hogy nálunk az ingatlan tulajdonlása nagyon fontos kérdés. Ha valaki vesz egy ingatlant, akkor abban bízik, hogy idővel annak értéke növekedni fog, azonban most az látszik, hogy ezt nem mindenki és minden esetben tudja majd realizálni.
Az ügyvéd példaként hozta fel a termőföld vásárlásra vonatkozó megszigorított szabályozást. Jelenleg nálunk nem szerezhetnek termőföldet 1 hektár felett a jogi személyek, a külföldiek és a nem uniós állampolgárok, ez utóbbiak egyébként 1 hektár alatt sem. A magyarok vásárlásaihoz is külön kormányhivatali engedély szükséges.
Balogh László szerint fontos lesz majd, hogy a helyi önkormányzatok milyen döntéseket hoznak a jogszabály elfogadása után. Ha csak helyiek vehetnek meg eladásra kínált házat, lakást, akkor ez nekik is nagyon komoly korlátozást jelent saját ingatlanvagyonuk hasznosítása, értékesítése szempontjából. Ha a település vezetése egy ilyen lépés mellett dönt, ami lehet, hogy a többség akaratával megy szembe, akkor annak a következő önkormányati választáson láthatjuk majd a következményeit.
Érden már éltek egy durva szabályozással 2023-ban, amikor változtatási tilalmat rendeltek el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy semmi sem épülhet újonnan. Ez pedig azt jelzi, hogy az infrastruktúra már nem bírja a település bővülését.
A belengetett tervek közül hasznos lehet a bővülés lassítására a durván megemelt helyi adó is. Amíg mondjuk a régebben ott élők négyzetméterenkénti építményadója pár száz forint, és összeségében is évente csak 20-30 ezer forintot tesz ki, addig az újonnan érkezetteknél ugyanez négyzetméterenként már ezer forintot kóstálna, tehát esetükben komoly mértékben drágulna a házadó.
A műsorban még szó volt arról is, hogy