Gulyás Gergely csütörtökön jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni vádemelés. A kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a folyamatot, ezért nem kíván tovább részt venni a bíróság munkájában. Az izraeli kormányfő csütörtökön tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Karmelita kolostorban. A történtek után több ellenzéki párt és politikus is megszólalt már.

Orbán Balázs a Facebook-oldalán emlékeztetett: „Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) azért hozták létre, hogy háborús helyzetek után igazságot szolgáltasson, biztosítsa azok tartós rendezését, és hozzájáruljon a békéhez. Az ICC azonban az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét – ezáltal pedig többek szerint visszaélt a tagállamok által belévetett bizalommal. Ha folyamatban lévő háborús konfliktusokban részt vevő államok vezetőit elfogatóparanccsal sújtják, jogosan merül fel a kérdés, hogy azután miként lesz lehetőség a tárgyalásra és a tartós rendezésre.”

A miniszterelnök politikai igazgatója ezután pontokba szedve fejtette ki álláspontját:

• „Magyarország nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, illetve nem ért egyet azzal, hogy politikai nyomásgyakorló eszközként használjanak fel nemzetközi bíróságokat, valamint kinyilvánítja, hogy minden esetben a béke előmozdítását tartja szem előtt. Az ICC-t eddig is számos kritika érte jogtudósok és gyakorló állami vezetők részéről, számos tanulmány és közlemény mutatott már rá a szervezet részrehajló működésére. Nem véletlen, hogy nemcsak a jelenlegi, de az előző, demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság működését.”
• „Egy állam büntetőhatalma fontos eleme a szuverenitásának, ezért egy olyan nemzetközi bírói testületnek, amely az államok átruházott büntetőhatalmával működik, óvatosan kell bánnia a hatásköreivel. Fontos leszögezni, hogy a magyar hatóságok ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is eljárnak. Hazánkban – kihirdetés hiányában – eddig sem volt a belső jog része az ICC-t létrehozó nemzetközi egyezmény, a római statútum, így a kilépésünkkel a gyakorlatban semmilyen változás nem történik.”
• „A bírói testületnek egyébként olyan országok sem tagjai, mint Törökország, India, Kína, Oroszország, Izrael és az Egyesült Államok. A Földön élő emberek 63 százaléka olyan országban él, amelyik nem tagja az ICC-nek.”

Orbán Balázs végül leszögezte: „A Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi működése nem illeszkedik többé Magyarország békestratégiájába. A nemzetközi szervezeti tagságunknak csak akkor van értelme, ha az a világban zajló háborús konfliktusok békés lezárásán dolgozik. Sajnálatos módon az ICC esetében ez már nem biztosított.”