Április 3-án lejárt az eddigi első számú vezető, Juhász Imre tizenkét éves mandátuma, így elnök nélkül maradt az Alkotmánybíróság. Míg 2016 és 2024 között egyáltalán nem volt elnökhelyettese a testületnek, tavaly február óta már a harmadik alkotmánybíró látja el ezt a tisztséget. Mától tehát a hét elején elnökhelyettesnek megválasztott Horváth Attila jogtörténész vezeti a Donáti utcai testületet.
Az Országgyűlés kilenc és fél hónapja, 2024. június 11-én titkos szavazással Juhász Imrét választotta meg az Alkotmánybíróság elnökének. Maga a jelölési folyamat is szupertitkosra sikerült, hiszen Kövér László házelnök csupán egy nappal a választás előtt nyújtotta be javaslatát.
Juhász megválasztása előtt több mint három hónappal üresedett meg az elnöki tisztség, miután 2024. március 5-ei hatállyal Sulyok Tamás korábbi elnököt államfőnek választották meg. A távozó elnök javaslatára a teljes ülés február 27-én titkos szavazással megválasztotta Salamon Lászlót elnökhelyettesnek, hogy a bíróság zökkenőmentesen folytathassa munkáját.
Egy érdekes adalék: az elnökhelyettesi pozíciót Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnökké választása, 2016 novembere óta, azaz több mint hét éven át nem töltötték be.
Tavaly februárban aztán végre úgy nézett ki, hogy az elnökhelyettesi kérdés legalább egy évre megoldódik, hiszen Salamonnak, aki egyben a grémium korelnöke is volt, csak idén februárban járt le a 12 éves alkotmánybírói mandátuma.
Nem így történt. Már az is meglepetést keltett, hogy a kormánypártok olyan személyt állítottak a Donáti utcai bíróság élére, akinek a mandátuma kevesebb mint tíz hónapra szólt, benne egy hosszú nyári és téli ítélkezési szünettel. Juhászt tudniillik még 2013 tavaszán választották meg 12 évre alkotmánybírónak, így elnöki megbízatása is alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig, azaz 2025. április 3-ig tartott.
Arra pedig, hogy Salamont még az öthetes nyári szünet előtt új elnökhelyettes váltsa, maga a jogi szabályozás adott lehetőséget, miután az új elnök hivatalba lépésével a törvény erejénél fogva megszűnik a korábbi elnökhelyettes megbízatása. Ezért egy héttel az új elnök hivatalba lépése után, 2024. június 18-án a testület – Juhász javaslatára – titkos szavazással Varga Rékát választotta meg elnökhelyettesnek.
Annyi bizonyos, hogy Juhász mandátumának végéhez közeledve sem látszódtak elnökjelölési előkészületek a kormánypárti oldalon. Csak találgatni lehet a késlekedés okait. Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a kormánykoalíció stratégiai kérdésnek tartja az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztását, ezért láthatóan nem is kapkodják el a döntést.
Ehhez képest az elmúlt tíz napban mégis jelentős változások történtek az Alkotmánybíróság vezetésében.
Az eseményekről egyelőre nem jelent meg hivatalos közlemény, viszont Varga Rékának, illetve Horváth Attilának a testület honlapján megjelent életrajzai arról árulkodnak, hogy Varga március 26-án megvált elnökhelyettesi tisztségétől, és utódja a 65 esztendős Horváth Attila jogtörténész lett április 1-jétől.
Horváth csütörtökön egy figyelmet keltő különvéleményben tette szóvá, hogy az iskolai mobilhasználat korlátozását támadó alkotmányjogi panaszt nyilvánvalóan nem az a 15 éves kiskorú személy írta, akinek a nevében beadták. Mint hangsúlyozta:
Álláspontom szerint erkölcsileg és egyébként jogilag is elítélhető az a gyakorlat, amikor felnőtt emberek gyerekeket használnak fel arra, hogy látszólag a gyermekek jogainak védelmében, azonban alapvetően politikai indíttatásból hatóságok, bíróságok és immáron az Alkotmánybíróság előtt is fellépjenek.
A testület új vezetőjének mozgásterét az alkotmánybírósági törvény határozza meg. E szerint ha az elnök megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes gyakorolja.
(Borítókép: Horváth Attila 2016. november 21-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)