A pénteken 19 órakor adásba kerülő KözBeszéd című vitaműsorban két újságíró, Pelyach Gergely Szalay Dániellel ütköztette véleményét a magyar sajtó helyzetéről, a társadalmi felelősségvállalásról, a kritikus gondolkodásmódról, valamint a hírek hitelességéről.
Pénteken este 19 órakor újabb adással jelentkezett a Köztér YouTube-csatorna Közbeszéd című talkshow-ja. A műsorban Pelyach Gergely, a Hír TV egykori főszerkesztője és Szalay Dániel, a Media1 alapító főszerkesztője ültek le Kurucz Dániel műsorvezetővel vitatkozni.
A két újságíró többek között arról cserélt eszmét, hogy míg az internet, a közösségi felületek térhódításával a kommunikációs terek módosultak, addig a hírfogyasztási szokások az elmúlt évtizedekben lényegében nem változtak. A vitában szót ejtettek az újságírók kapuőr szerepéről, a médiumok felelősségéről, a komment szabályok megváltoztatásáról. A két újságíró a továbbiakban állást foglalt abban a kérdésben is, hogy Magyarországon van-e sajtószabadság.
Pelyach Gergely felidézte, hogy még a liberális világ igazodási pontjai is – mint Kereszty András, a Népszava volt főszerkesztője, vagy Medgyessy Gusztáv, az Élet és Irodalom egykori vezető újságírója – már 30 éve elmondták, hogy amikor egy olvasó a kezébe vesz egy lapot, nem kizárólag „az igazságot” akarja benne olvasni, hanem a saját véleményét akarja megerősítve látni. A Hír TV korábbi főszerkesztője szerint ugyanakkor nem is baj, hogy egy-egy médiumnak van felvállalt és képviselt szellemisége. Az értékvesztettség, értéksemlegesség álcája sokkal álságosabb.
A vitában a „propaganda” témája is terítékre került. Pelyach Gergely megítélése szerint a jobb oldali újságíróknak esélyük sincs megszabadulni ettől a stigmától. Mint ahogyan az sem áll módjukban, hogy a szót legalább valós értelmezési tartományába visszatereljék.
Aki először rásütötte a másikra a bélyeget, onnantól kezdve annak a hitbizománya, hogy propagandistázzon
– szögezte el Pelyach Gergely, emellett azt tanácsolta: aki kíváncsi rá, hogy mi is a propaganda, sétáljon be a Szabó Ervin könyvtárba, kérje ki a Szabad Nép néhány példányát és olvasgasson egy fél órát.
Szalay Dániel úgy gondolja, ez nem politikai hovatartozás kérdése. A maga részéről propaganda kategóriájába sorolja azt is, ha egy médium újságírói annyira elvakultak, hogy a saját táborukhoz sorolható hírközlőnek nem teszik fel azokat a kritikus kérdéseket, amik az adott helyzetben szakmailag relevánsak vagy „annyira elborultan, fanatikusan gyűlölik az egész mostani rendszert”, hogy érzelmeiket a kérdéseik önmagukban, tartalmukban, megfogalmazásukban is tükrözik. Mindkét magatartás túlmutat a hitelességen.
A két főszerkesztő ellentétes véleményt fogalmazott meg a kormányszóvivő és a 24.hu újságírójának konfliktusát illetően. A Media1 főszerkesztője aggályosnak tartja, hogy kormányinfónak a szabályai sehol nincsenek leírva, és az sem tudható, egyáltalán milyen szempontok szerint dől el, hogy a tájékoztatón mely orgánumok vehetnek részt. Sérelmezi, hogy a Media1 részvételi kérelmét a kormányszóvivői iroda válaszra sem méltatta.
Pelyach Gergely úgy gondolja, az újságírók egy része kiprovokálja a konfliktushelyzetet. Szerinte a közlőnek és a kérdezőnek egyaránt érzékelnie kell, hogy ez a tájékozódási forma nem mélyinterjú készítésre szolgál. Emlékeztetett arra, hogy a kormány heti rendszerességgel megtartott tájékoztatója korábban nem is létezett, és más országokban sincs ennek mindenhol hagyománya. Megjegyezte továbbá, hogy a fővárosban Tarlós István főpolgármestersége idején bevezetett hasonló tájékoztatót Karácsony Gergely megszüntette.