A műsor vendége dr. Rusvai Miklós virológus professzor volt, akivel először azt boncolgattuk, hogy miként jelenhetett meg a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, ahol legutóbb 1973-ban észlelték, és a mostaninál jóval kisebb mértékben. A járványtani szakember elmondta, hogy bár Európában évtizedek óta nincs jelen a vírus, azonban nem tűnt el, mert Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is fertőz.
Januárban Berlin mellett egy kisebb vízibivalycsordában már kimutatták a száj- és körömfájást, azonban hozzánk nem onnan érkezett. A szakember elmondta, a laboratóriumi vizsgálatok és összehasonlítások nagyon szoros egyezést mutatnak a Pakisztánban, Törökországban, illetve a Közel-Keleten begyűjtött korábbi vírusmintákkal.
Átbeszétük azt is, hogy miért ilyen fertőző a ragadós száj- és körömfájás. Rusvai professzor szerint egy nagyon ellenálló vírusról van szó, ami a környezetben hetekig, hónapokig, de például fagyasztott húsban évekig megmarad. Olyannyira fertőző, hogy a szél vagy a madarak is könnyen elvihetik nagyobb távolságokra.
A szél szerepét felidézve a virológus emlékeztetett: amikor nálunk kitört a járvány, nem sokkal később erős, hosszan tartó délkeleti áramlat érkezett az ország fölé, majd két hétre rá északi szomszédunknál, Szlovákiában is megjelent a vírus. Az elmúlt hétvégén a nagyon erős észanyugati szél nem jött jókor idehaza.
Jelenleg már mintegy 20 átkelő van zárva az osztrák–magyar határon, és Szlovákia felé is csak fertőtlenítőkapukon át lehet bejutni. A járványtani szakember szerint
jelenleg nem tudunk többet tenni, mint szigorú zárlatintézkedéseket léptetni életbe.
A vírus egyébként az embert is megbetegítheti, de lefolyása enyhe, néhány nap alatt túllehet rajta, aki elkapja. Az elmúlt napokban vizsgálták a vadállományt is, de Rusvai Miklós szerint a vadak szerencsére rezisztensek, ellenállóbbak a száj- és körömfájással szemben, nem találtak köztük beteg egyedet.
A járvány miatt jelenleg húsexporttilalom van velünk szemben. Ha nem lesz újabb fertőzés, akkor idehaza július elején fogják feloldani a húskiviteli tilalmat.
A felvetésre, hogy miért nem tartjuk olyan veszélyesnek a madárinfluenzát, mint a száj- és körömfájást, a virológus azt mondta: más jellegű a veszély. Míg a száj- és körömfájás gazdasági veszélyt jelent, addig a madárinfluenza közegészségügyi veszélyt hordoz. A fertőzést általában a madárvonulások idején hozzák be a vadvízi madarak.
A szekember összegezte, a világon az elmúlt 15-20 évben mintegy ezer haláleset történt, amit madárinfluenza okozott, nálunk ilyen eset nem volt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fertőzött ember másnak nem tudja átadni, aki megbetegedett, az egy szárnyastól kapta el.
Ha mégis járvány alakulna ki, amit madárinfluenza indít el, akkor arra már kifejlesztették a vakcinát, ebből az EU-ban mintegy 50 millió, az USA-ban pedig 100 millió adagot tárolnak – árulta el a járványtani szakember.
Rusvai Miklós elmondta, hogy az iskolakezdést követően inkább a SARS-Cov2, vagyis a Covid egy mutánsa volt a jellemző. Decemberben jelent meg az influenza A típusa, és a hónap végére már olyan esetszámot produkált, hogy azt járványnak kellett minősíteni, vagyis hetente 200 ezer esetet regisztráltak. Márciusban pedig már volt olyan hét, hogy 300 ezer új beteget jelentettek.
A megbetegedéseknél kezdetben az influenza A típusa volt jellemző, később azonban a B típus is megjelent, és vált dominánssá. A két különböző influenzavírus együttes jelenlétével magyarázható, hogy miért volt ennyire elhúzódó a mostani influenzaszezon.
A műsorban még szó volt arról is, hogy