Az Országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával kapcsolatos törvénycsomagot. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége támogatja a drogtörvény szigorítását. Emellett azonban megosztóbbnak bizonyult az a kérdés, hogy a kereskedők vagy inkább a fogyasztók felelősségre vonásán legyen-e a hangsúly, illetve csak mérsékelten optimista a közvélemény, hogy a büntetőjogi szigor valóban csökkenti a drogfogyasztást.
Mint arról beszámoltunk, Horváth László drogügyi kormánybiztos a múlt héten benyújtotta a parlamentnek új, a drog üldözésével kapcsolatos törvényjavaslatát, amely a preambulumában úgy fogalmaz, hogy
a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen. A tudatmódosító szerek terjedése egyre több embert, egyre fiatalabb korosztályt, akár gyermekeket is veszélyeztet.
A törvényjavaslat változtat a kábítószer fogalmán: az eddigiek szerint kábítószernek minősülő „hagyományos” kábítószerek mellett immáron az előzőleg hatályos volt szabályozás szerint meghatározott listákon szereplő pszichoaktív anyagok is annak számítanak.
Bevezetik a tudatmódosító anyaggal visszaélés tényállását: „Aki, abból a célból, hogy a kóros élvezetéhez másnak segítséget nyújtson, kábítószert kínál, átad, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A jövőben csak akkor mehet valaki elterelőre, ha a hatóságoknak elárulja, kitől vásárolta a kábítószert.
Ezzel a lehetőséggel ugyanazon személy legfeljebb két alkalommal élhet, ezután valamennyi esetben szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolnia. Eddig az elterelést a büntetés kiváltására használták, ami a szerhasználat csökkentését vagy akár teljes elhagyását célozta.
Kiterjesztik a kábítószer-kereskedelem elkövetőire alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás szabályát: ezután „a kábítószer termesztése vagy előállítása esetén a kábítószer feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállításra használt ingatlan” mellett a szállításhoz és tároláshoz használt járművet is elkobozhatják.
A drogtörvény szigorításáról az Europion (korábbi nevén Opinio) piackutató készített gyorsfelmérést április 3-án és 4-én 1300 fős mintán.
A kutatás szerint mind az egész törvényjavaslatnak, mind egyes elemeinek megítélésében a többség támogató állásponton áll. Néhány kérdés viszont megosztotta a válaszadókat.
A szintetikus szerek bűncselekménnyé való minősítését illetően összességében támogató a magyar közvélemény: 47 százalék szerint már korábban is szigorítani kellett volna, míg további 17 százalék szerint most volt időszerű.
Minden negyedik magyar támogatja ugyan a büntetőjogi szigort, de a jelenlegi intézkedéseket túlzónak tartja, míg 12 százalék egyáltalán nem támogatja a szigorítást.
A támogatók aránya különösen a 60 év felettiek (68 százalék), a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők (73 százalék), a községekben élők (69 százalék), az alacsony jövedelmű háztartásokban élők (70 százalék) és különösen a kormánypárti szavazók körében (85 százalék) kimagasló.
Külön rákérdeztek a törvényjavaslat azon – talán leginkább megosztó – részére, amely szerint minden olyan eszköz elkobozható lesz, amelynek köze lehet a szerhasználathoz, illetve bezárhatják azon üzleteket, amelyek összefüggésbe hozhatók ilyen tevékenységekkel. Itt is abszolút többségben vannak az elképzelést támogatók (58 százalék), míg további 17 százalék még szigorúbb szabályokat is támogatna. Csak minden negyedik magyar tartja túl szigorúnak ezt az elképzelést. A kormánypártiak táborának kétharmada, míg a Tisza-szavazók 49 százaléka támogatja ezt az elképzelést.
A törvényjavaslat másik fontos eleme, hogy a zéró tolerancia jegyében nem lesz különbségtétel a hagyományos és az új típusú szerek használatában. Ezt a megközelítést is a társadalom nagy többsége (69 százalék) támogatja szinte pártállástól és demográfiai profiltól függetlenül.
Abban már megosztottabb a társadalom, hogy a drogellenes küzdelemben a kereskedők vagy a fogyasztók felelősségre vonása élvezzen prioritást: 49 százalék szerint inkább a kereskedőket kéne felelősségre vonni, 45 százalék szerint nem indokolt ez a fajta különbségtétel, és csak 3 százalék szerint kéne elsősorban a fogyasztókat üldözni. A Tisza-szavazók inkább a kereskedők elleni fellépést favorizálják (72 százalék), a kormánypárti szavazók többsége (58 százalék) szerint ugyanolyan mértékben kell felelősségre vonni mind a kereskedőket, mind a fogyasztókat.
Csak mérsékelten optimista a lakosság annak megítélésében, hogy a szigorítás képes lesz visszaszorítani a drogfogyasztást hazánkban.
A szűk többség (51 százalék) szerint nem lesz érdemi hatása, és csak 43 százalék szerint fogja visszaszorítani, sőt 9 százalék szerint még egyenesen nőhet is a drogfogyasztás a szigorítás ellenére. Ebben a kérdésben a kormánypárti szavazók optimistábbak, az ő körükben 21 százalék szerint jelentősen és egy további 47 százalék szerint valamelyest csökkenni fog a drogfogyasztás mértéke Magyarországon.
(Borítókép: Horváth László az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 18-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)