Az olajipari szakemberek szerint – a Szeged melletti – Algyőn még egy ideig lesz kibányászható kőolaj a földben, ennek ellenére már vizsgálják a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét. A Makói-árokban ugyanakkor ötször annyi földgáz található, mint amennyit Magyarország története során eddig kitermelt, mégsem történnek lépések. A Dél-Alföldnek egyelőre a Mol balkáni terjeszkedése és a gáztározók építése jelenthet kiugrási lehetőséget.
Magyarországon 1937 óta termelnek ki szénhidrogént: földgázból eddig összesen 300 milliárd köbmétert, kőolajból mintegy 98-100 millió tonnát bányásztak ki.
Csak a Makói-árokban 1500 milliárd köbméternyi gáz található. Ötször annyi, mint amennyit Magyarország eddig összesen kitermelt
– nyilatkozta nemrég A jövő zenéje podcastnek Holoda Attila energetikai szakértő. A második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára szerint a föld még 3 ezer évre elegendő szénnel rendelkezik, míg a földgáz több száz évre, a kőolaj pedig 150-170 évre elég.
A Szeged melletti Algyőn 1965-ben – egy termálforrás fúrása közben – találtak olajat. Az 1980-as években ez a térség biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét. Manapság a magyarországi fogyasztás néhány százalékát fedezi csupán az itt kibányászott olaj és földgáz, amely 1800-1900 méteren, 300 bar nyomáson és mintegy 200 Celsius-fokon homokkő pórusai közé préselődve található.
Annak ellenére, hogy Algyőn még 15-20 évig biztosan lesz kitermelhető szénhidrogén, a MOL már vizsgálja a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét.
„A Mol Shape Tomorrow 2030-ig futó stratégiai iránymutatása Algyőre is vonatkozik. A cég menedzsmentje már most azon gondolkodik, hogyan lehetne hasznosítani a területeit, ha már az energiahordozókból ki fognak fogyni” – mondta az Indexnek Vida György közgazdász. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának tanára úgy véli: az olajtársaság szakemberei keresik annak lehetőségét, hogy milyen más alternatív energiaforrásoknak tudnak helyet adni. Például – tette hozzá a szegedi közgazdász – további napelemeket telepítenének, vagy esetleg geotermikus fejlesztésekkel állnának a világ elé.
Ebbe a stratégiai képbe illik bele a hulladékfeldolgozás mint szegmens felfuttatása is
– tette hozzá a közgazdász, aki szerint bár Makónál óriási kincs van a föld alatt, sem a Molnak, sem másnak nem éri meg kitermelni. A mérések szerint ugyanis túlságosan mélyen van a földgáz, mintegy 250-300 Celsius-fokos rétegekben. A mai technológia egyelőre körülbelül 180 fokig tud hatékonyan működni, ezért egyelőre olcsóbb és egyszerűbb külföldről importálni.
Bár a magyar olajipari szakemberek Zala és Somogy megyében komoly feltárásokat végeznek, a Mol számára a kitermelésnél sokkal jövedelmezőbbnek tűnik, ha a Balkánon erősíti meg a nemzetközi pozícióit.
Elemzők szerint lehet, hogy a magyar olajipari cég hamarosan nyélbe ütheti Bulgáriában az orosz Lukoil burgaszi finomítójának, valamint a kiskereskedelmi hálózatának a megszerzését.
Ezenkívül Szerbiával is tárgyalások folynak. Belgrád ugyanis megvásárolná a Gazprom szerbiai érdekeltségeit: ezzel megelőznék a nyugati szankciókat, amelyek az orosz érdekeltségek miatt sújtanák a Szerb Kőolajipari Vállalatot (NIS). A Mol már jelenleg is Szerbia második legnagyobb üzemanyag-kis- és nagykereskedője, így nem lenne meglepő, ha előbb-utóbb ajánlatot tenne a NIS-re.
A Molnak stratégiai feladata, hogy megerősítse regionális pozícióját, hogy gazdaságilag jelentősebb szereplővé váljon a térségben. Ebbe a logikába illeszkedik az, hogy az utóbbi években a szlovéniai és a lengyelországi piacon terjeszkedett a vállalat
– közölte Vida György, aki érdekesnek nevezte, hogy eddig sem a Molnak, sem az OTP-nek nem sikerült Ukrajnában és Romániában jelentősen terjeszkednie. Az OTP nemrég el is adta romániai leánybankját a Banca Transilvaniának, és kivonult a piacról.
A Makó térségében található „nem hagyományos” földgázkincs jövőbeli kitermelésével szemben a természetvédők komoly kifogásokat emeltek. Szerintük a földgáz feltárása végzetes hatással lehet az – egyébként is kiszáradó – Alföld vízellátására.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az Alföldön magas a kockázata a felszíni és felszín alatti vizek, köztük a termálvizek szennyeződésének.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi és energetikai programigazgatója szerint a kormány által tervezett „gazdaságos szintű” palagázfeltárás és -kitermelés végleg tönkreteheti az alföldi vízkincset, a helyiek megélhetését, a termálvizeket és a mezőgazdaságot. A szervezet szerint a nem megújuló energetikai fejlesztések fenntartják a függőséget, és hátráltatják a valódi megoldást jelentő energiahatékonysági, épületfelújítási és megújuló energiás beruházásokat, ezért továbbra sem lehet uniós vagy hazai közpénzeket költeni rá.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)