Újabb fontos lépés történt abba az irányba, hogy a szlovák és a magyar települések között megfelelő vasúthálózat épüljön ki, jelentősen megkönnyítve ezzel a közlekedést a két ország között.
Drégelypalánkon találkoztak Nógrád vármegye több településének polgármesterei, tisztségviselői, hogy megvitassák a környék vasúthálózatainak fejlesztését, illetve újraélesztését. Az egyik legfontosabb cél a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat vasútvonal teljes körű felújítása. A 70 kilométeres szakaszt ugyanis jelenleg két óra alatt teszi meg a személyvonat, de észszerű rekonstrukcióval a menetidő csaknem felére csökkenne.
A régió vezetői úgy gondolják, hogy a fejlesztéssel a Börzsöny környéki és Ipoly-völgyi települések Budapest teljes értékű agglomerációjává válnának, de fontosnak tartják a Felvidék bekapcsolását is a vonzáskörzetbe a Drégelypalánk–Ipolyság, és a Balassagyarmat–Losonc vasútvonalak újjáélesztésével. Ez nemcsak az ország egyik leghátrányosabb térségének számító Nógrád, hanem Közép-Szlovákia számára is rendkívül fontos lenne, ráadásul az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb közös vasúthálózati korszerűsítése jöhetne létre vele.
Drégelypalánk és Ipolyság között 1963-ban szüntették meg a vasúti közlekedést, itt „csak” 6,8 kilométeres szakaszt kellene újjáépíteni, és ezáltal sokkal könnyebbé válna a közlekedés a két ország között.
Az Index Drégelypalánkon beszélgetett a helyi, valamint az ipolysági polgármesterrel. Mindketten bizakodók, de azzal is tisztában vannak, hogy egyik napról a másikra nem oldható meg a probléma.
Rigó Dávid szerint a Szent Borbála híd átadása óta megnőtt a forgalom a településen és annak környékén, ezért a vasútvonalak fejlesztésével a közlekedés kétpólusúvá válhatna, ráadásul a vonatközlekedés környezettudatosabb közlekedési forma.
„Az elődeink vágyát visszük tovább” – mondta Drégelypalánk polgármestere. „Hatástanulmányok, tervek már készültek az elmúlt években is, én magam több egyeztető fórumon jártam. Amikor azonban a döntéshozók meglátják, hogy mennyibe kerülne a beruházás, akkor általában »leül« a téma, de tisztában vagyunk vele, hogy mindez uniós támogatással tudna megvalósulni.”
Rigó Dávid úgy véli, ez egy hosszú távú terv, amelyet az is nehezít, hogy a Drégelypalánk–Ipolyság vasútvonal természetvédelmi területen menne keresztül.
Zachar Pál szerint Ipolyság beletartozik Budapest tágabb értelemben vett vonzáskörzetébe, mivel a felvidéki városból nagy számban járnak dolgozni és tanulni a magyar fővárosba.
„Sajnos a városunkból és a környékről nagyon nehézkes eljutni Budapestre, jelenleg vonattal egyáltalán nem lehet, busszal pedig csak vasárnap este egy alkalommal” – tudtuk meg Ipolyság polgármesterétől.
A mi szerepünk, hogy melegen tartsuk a témát, felhívjuk a figyelmet a vasúthálózat korszerűsítésére. A teljes projekt akkor értelmezhető, ha nemzetközi viszonylatba helyezzük, kormányközi megállapodás szintjére kell eljuttatnunk a terveinket. A két országnak sok közös programja van, az a célunk, hogy ez is ott legyen a lista elején
– jelentette ki a felvidéki városvezető.
Az összefogás egyik legaktívabb kezdeményezője Csabuda Árpád, Diósjenő független önkormányzati képviselője.
„Egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem: nagy talány, hogy a hosszú távú racionalitás és a rövid távú realitás mikor találkozik. Úgy gondolom, hogy ebben a projektben most a kettő találkozása felé történt egy újabb lépés. Fontos a tervezet szakaszonkénti kezelése, mivel itt egy kelet–nyugati és egy észak–déli fejlesztés elindítása a cél.”
Az önkormányzati képviselő szerint fontos megértetni a döntéshozókkal, hogy egy ilyen beruházás miért előnyös mindkét ország számára. Örömtelinek tartja, hogy a Drégelypalánkon megjelenteken kívül is gyakorlatilag minden érintett településvezető támogatja az összefogást és a fejlesztési tervet a határ ezen oldalán, és a másik oldalról is pozitív visszajelzések érkeznek.
Összesen 15 települést érintene a fejlesztés, amely csaknem 80 ezer ember életét könnyítené meg közvetlenül, de egy ilyen beruházás nagyságrendekkel több emberre lehet pozitív hatással. A korszerűsítés ugyanis várhatóan élénkítené a térség gazdaságát, erősítené a munkaerőpiac mobilitását, ezzel pedig vonzóbbá tenné a régiót a befektetők számára.
Legközelebb május második felében, Balassagyarmaton találkoznak a térség vezetői, amikor már a pontos lépésekről egyeztetnek.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)