Már csak pár nap, és indul a középiskolások legnagyobb megmérettetése, vagyis elstartol a 2025-ös érettségi szezon. A 2024-es év sok változást hozott a vizsgák főbb tantárgyainál, viszont az idei év sokkal nyugodtabbnak ígérkezik. Ettől függetlenül a megválaszolatlan kérdés legalább ugyanannyi, mint 2024-ben volt, így összeszedtük, hogy mi mindent kell tudni az idei írásbeli és szóbeli vizsgákról.
Ahogy arról beszámoltunk, május 5-én, azaz hétfőn kezdődik az érettségi, ahol 1157 helyszínen több mint 142 ezren – csaknem 30 ezerrel többen, mint 2024-ben – mutathatják meg, hogy mit tanultak az elmúlt években. Viszont ez a két, kihívásokkal teli hónap rengeteg kérdést vet fel mind a szülők, mind a diákok, mind az érettségizni kívánó idősebbek előtt, ezért úgy gondoltuk, hogy összeszedünk minden hasznos információt azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani a vizsgákon, a köztes időben és a vizsgák után.
Előtte viszont néhány számadat, hiszen az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei vizsgaidőszakban
Mettől meddig lesz az érettségi?
Az írásbeli érettségi vizsgák 2025. május 5-én kezdődnek, és május 23-án érnek véget.
Néhány kiemelt tantárgy vizsgaidőpontja:
A részletes vizsganaptár a többi tárggyal itt érhető el.
A szóbeli érettségi vizsgák két időszakban zajlanak:
Mi történik az írásbeli és a szóbeli között?
Jó esetben a diákok készülnek a szóbeli megmérettetésre. Viszont az előzetes kalkulációk szerint az írásbeli vizsgák kijavított dolgozatait várhatóan 2025. június 23–24. között lehet megtekinteni. Ekkor van lehetőség az értékelés megismerésére és esetleges észrevételek benyújtására. A pontos időpontokat és helyszíneket az iskolák határozzák meg, és erről előzetesen tájékoztatják a vizsgázókat.
Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.
Mikor hirdetnek eredményt?
A végleges érettségi eredményeket 2025. július 2-a után teszik közzé, hiszen addig tartanak a szóbelik. Ekkor viszont már a szóbeli vizsgák eredményei is beépülnek a végső értékelésbe.
Mik az elvárások magyarból?
A 2025-ös magyar nyelv és irodalom érettségi számos fontos újdonságot tartogat a diákok számára, hiszen a vizsga szerkezete az elmúlt évek változásai után jelentősen átalakult. Az írásbeli vizsga két fő részből áll: az első részben szövegértési és nyelvtani ismeretekre alapuló feladatok (40 pontért), valamint irodalmi tesztek (20 pontért) várják a vizsgázókat, a második részben pedig szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk (szintén 40 pontért). Az első rész szövegértési feladatai az értő olvasást és az anyanyelvi tudatosságot mérik, míg az irodalmi ismeretek között műfajok, szerzők és címek felismerése kapott helyet, a lexikális tudás került előtérbe.
A második részben a diákoknak két feladat közül kell választaniuk: műértelmezést vagy témakifejtő esszét kell írniuk, körülbelül 500-800 szavas terjedelemben. Fontos változás, hogy az összehasonlító műelemzés lehetősége megszűnt, így a tanulóknak mélyebb, önálló értelmezői gondolkodásra kell összpontosítaniuk. A sikeres teljesítéshez elengedhetetlen a szövegalkotási készség, az irodalmi művek ismerete, valamint a világos, helyesírási szempontból is szabályos fogalmazás.
Mivel 200 éve született Jókai Mór, többen is arra számítanak, hogy mindenképpen előkerül a szerző valamelyik feladatrészben. Egy magyartanár úgy fogalmazott, hogy „Jókai Mór annyira alapvető eleme a magyar irodalomnak, hogy akkor sem lenne meglepő egy vele kapcsolatos kérdés vagy feladat, ha nem lenne emlékév”. De 120 éve született József Attila költő, és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc is.
A vizsga mind emelt, mind középszinten 240 perces lesz, ebből az első rész 90 perc, a második pedig 150. A szóbelin középszinten 15, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre a válaszadásra.
A középszintű szóbeli tételek listája ide kattintva, míg az emelt szintű szóbeli tételek listája ide kattintva érhető el.
Mire számíthatunk matekon?
A 2025-ös magyarországi matematikaérettségi a korábban bevezetett változások fényében idén is új követelményrendszer szerint zajlik. A diákok egy két részből álló feladatsort oldanak meg: az első rész rövid válaszokat igénylő, alapvető készségeket mérő feladatokból (45 perc alatt 30 pontért), míg a második rész komplexebb, hosszabb kifejtést igénylő példákból áll (135 perc alatt három darab 9–12 pontos feladattal és 2 darab 17 pontos feladattal).
A változtatások célja az volt, hogy életszerűbb, gyakorlati tudást mérjenek, és valamelyest könnyítsenek a korábbi túlterhelt követelményrendszeren.
A követelmények egyszerűsítésével bizonyos témakörök kikerültek az érettségi anyagából, így például nem kell már ismerni a magasság- és befogótételt, az ívmérték fogalmát, a skaláris szorzatot, valamint a valós számok halmazán értelmezett trigonometriai összefüggéseket. Szintén nem kérik számon a másodfokú egyenletrendszerek megoldását, és egyszerűsödtek a körre vonatkozó koordinátageometriai feladatok is. Ezek a változások főként a középszinten vizsgázók helyzetét könnyítik, bár az emelt szintű vizsga követelményeiből is kikerültek ezek az összetevők.
A diákoknak a felkészülés során érdemes hangsúlyozottan figyelniük a gyakorlati tudásra, a szöveges feladatok értelmezésére, valamint a bizonyítási feladatok megoldására, mivel ezek továbbra is kulcsfontosságú elemei az érettséginek. A korábbi évek feladatsorai, különösen a 2024-től érvényes minták jó alapot biztosítanak a gyakorláshoz.
Az Oktatási Hivatal szerint így néz majd ki a feladatok megoszlása:
Emelt szinten a diákok 240 percet kapnak, amelyet tetszőlegesen oszthatnak el a két feladatrész között. A szóbeli ezen a szinten 20 perces.
Mi a lehetséges jövő történelemből?
A történelemérettségi 2025-ben szintén megújult formában várja a végzős diákokat. Az írásbeli vizsga során a tanulók rövid, tömör válaszokat igénylő feladatokkal (egészen pontosan 12 feladattal), valamint összetett esszékérdésekkel találkoznak (középszinten 2, emelt szinten 3 esszét kell írni), amelyek a történelmi események elemzésére és az összefüggések felismerésére ösztönöznek. A lexikális tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a források elemzése és a történelmi gondolkodás fejlesztése.
A témakörök között továbbra is szerepel az ókor, a középkor, az újkor, valamint a 20. század történelme, különös figyelemmel Magyarország múltjára. Újdonságként jelenik meg, hogy az esszékérdések egy része szigorúbban követeli meg a kronológiai tájékozódást és a fogalmak pontos használatát. A történelemérettségi tehát nemcsak az adatok ismeretét, hanem a logikus, elemző gondolkodást is számonkéri.
Középszinten a történelem-írásbeli 180 perc, itt a vizsgázók szabadon dönthetnek, milyen sorrendben és mennyi idő alatt oldják meg az I. és II. rész feladatait. A szóbeli vizsga időtartama itt 15 perc. Emelt szinten az írásbeli 240 percig tart: az első részre 100, a másodikra 140 perc jut. A szóbeli ezen a szinten is 20 perc.
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, középszinten „négy esszétéma közül kettőt kell választani: egy rövidet, amely egyetemes történelemmel foglalkozik, és egy hosszút, amely pedig a magyar történelemmel. Fontos, hogy a választott esszék közül az egyik az ókortól 1849-ig tartó, a másik pedig az 1849 utáni időszakhoz kapcsolódjon. A terjedelmi követelmények is szigorúak: a rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie. Aki ennél jelentősen többet vagy kevesebbet ír, pontlevonásra számíthat”.
Emellett a nem logikus mondatokért vagy súlyos helyesírási, illetve nyelvhelyességi hibákért legfeljebb 2 pontot le lehet vonni, ezért erre is érdemes figyelni.
Emelt szinten 140 perc áll rendelkezésre az esszék kidolgozására. Itt hat téma közül hármat kell választani: egy rövidet az egyetemes történelemből, egy hosszút a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhatja az ókortól napjainkig. A terjedelem itt is kötött: rövid esszé 110–130 szó, hosszú esszé 240–290 szó és a komplex esszé 290–340 szó között lehet.
Deutsch oder English, avagy mi lesz a nyelvekkel?
Az angol és német nyelvi érettségik szerkezete nem változott jelentősen 2024-ben, és 2025-ben is a megszokott módon zajlanak. Idegen nyelvből az írásbeli vizsga négy fő részből áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyességi feladatok, hallott szöveg értése és íráskészség. Az olvasott szöveg értése során a diákok különböző típusú szövegekkel találkoznak, amelyekhez változatos feladatokat kell megoldaniuk, és a szövegekből kell információkat kinyerniük vagy következtetéseket levonniuk.
A nyelvhelyességi részben az idegen nyelv szerkezeteinek helyes használatát mérik, míg a hallás utáni értés során rövid párbeszédek, interjúk, beszámolók hallgatása alapján kell válaszolni a kérdésekre. Az íráskészséget vizsgáló részben a diákoknak esszét, e-mailt vagy rövid véleménynyilvánító szöveget kell írniuk. A siker kulcsa a széles szókincs, a biztos nyelvtani alapok, valamint a szövegalkotási készség fejlesztése, hiszen az értékelésnél különösen fontos a világos, érthető megfogalmazás és a helyes formai kivitelezés.
Idegen nyelvekből középszinten 180, emelt szinten 240 percet kapnak a diákok az írásbeli vizsga négy részének megoldására:
A szóbelire középszinten 15, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre.
Mikor kap nyelvvizsgát is valaki az érettségi mellé?
Csak akkor, ha emelt szinten érettségizik, ott is, ha legalább 60 százalékot elért, akkor egy B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgával lesz gazdagabb, ha pedig 40 és 59 százalék között teljesít, akkor egy B1-es (alapfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Középfokon ez egyáltalán nem működik, ott nem jár nyelvvizsga.
Arról, hogy mennyire kevesen nyelvvizsgáztak 2024-ben, itt írtunk bővebben.
Milyen segédeszközök használhatók a vizsgákon?
Magyarból tantermenként négy nyomtatott helyesírási szótár és minden vizsgázó számára egy 9–12. évfolyamos, a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény biztosítása kötelező. Emelt szinten ez leredukálódik a nyomtatott helyesírási szótárra.
Matematikából csak olyan számológép használható, amely nem tud adatokat tárolni, emellett lehetőség van függvénytábla forgatására, és elengedhetetlen a körző, a vonalzó és a szögmérő a geometriai feladatokhoz.
Történelemből saját atlaszt használhatnak a diákok, amelyek négy különböző típusból valók lehetnek:
Emellett a vizsgaszervező intézmény biztosít tantermenként három helyesírási szótárat.
Idegen nyelvből pedig csak a IV. ,vagyis a az íráskészség résznél használható szótár, amit nem köteles biztosítani az intézmény, tehát jobb, ha mindenki sajáttal készül. Szóbelin egyik szinten sem lehet segédeszközt használni.
Mikortól sikeres egy érettségi?
Középszinten és emelt szinten is az elégséges eredményhez vizsgarészenként legalább 12 százalékot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25 százalékot kell elérni. Megoszlanak viszont az osztályzatok a két szinten, ugyanis középszinten így néz ki a táblázat:
Emelt szinten lejjebb kerül a jeles határa, de ez korántsem jelenti azt, hogy könnyebb is ötöst kapni. Íme:
Mi történik, ha nem tudok elmenni az érettségire?
Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, pótlóvizsgát tehet. Az igazolást a jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A pótlóvizsga részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.
Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, javítóvizsgát tehet.
Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon s a vizsga befejezését követően a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vagy a digitális kultúra vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.
Szóbelin ugyanezek a szabályok érvényesek.
Mi a különbség a javító- és a pótlóvizsga között?
Javító érettségi vizsga: a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló- és az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése. Javító érettségi vizsga esetében, függetlenül a korábbi vizsgán elért esetleges részeredményektől, valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni.
Pótló érettségi vizsga: a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása. A pótló érettségi vizsgán a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg az adott tárgy vizsgakövetelményei nem változnak – nem kell újból teljesíteni.
Arról, hogy kéri-e a már teljesített vizsgarész beszámítását, a jelentkezéskor a vizsgázó írásban nyilatkozik.
Pótlóvizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a neki fel nem róható okból megszakadt vizsgáját ugyanazon vizsgaidőszakban folytathassa, mint amikor az érettségi vizsgáját megkezdte.
Ezekre mikor lehet jelentkezni?
Javítóvizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, pótlóvizsgára bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
(Borítókép: Érettségizők 2023. május 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)