Az Ökumenikus Segélyszervezet idén is fejlesztő nyári táborokat szervez országszerte több helyszínen olyan, nehéz körülmények között élő gyermekeknek, akiknek felzárkóztatását év közben Kapaszkodó programjukkal próbálják segíteni. Ez az egy hét azonban olyan élményekről szól, amikből később meríthetnek – erről beszélt Faller Balázs, a szervezet munkatársa, aki hosszú évek óta szervez fejlesztőtáborokat. Az artista, kukta vagy mesés tematika mind testi-lelki fejlődésüket szolgálja.
A gyermekek szimbolikus nyelve a mese, így ez a legkisebbek számára jelent élményalapú feldolgozó foglalkozásokat. „A jó győzedelmével, a kihívások leküzdésével tanulnak a történetekből. Az artistatábor gyakorlataival finommotorikus készségeik, kézügyességük, mozgáskoordinációjuk fejlődik. A kuktatáborban amellett, hogy pár egyszerűbb receptet is megtanulhatnak, lelki és valódi táplálékot is nyújtanak nekik, ugyanis sokan még rántottát sem készítettek soha. Régen úgy tanultak főzni a gyerekek, hogy ellesték édesanyjuktól, ma ez nagy ritkán van csak így, vannak, akiknél még alapanyag sincs ehhez” – részletezte a szakember. Az iskola végével több gyerek csak Jelenlét pontjaikon, nyári foglalkozásaikon, táboraikban jut meleg ételhez, napi háromszori étkezéshez.
Összesen 36 napközis, illetve bentlakásos tábort szerveznek 4–18 év közötti, nehéz sorsú gyermekeknek, az ország déli és északi térségének leszakadó településeiből érkezőknek.
Persze egy hét alatt mi sem tudunk csodát tenni, de szeretettel feltöltődve engedjük haza őket. Sokan sírnak, amikor letelik a hét, de év közben sem engedjük el a kezüket, Kapaszkodó programunkkal harminc helyszínen 3600 rászoruló gyereknek segítünk, hogy a hátrányukat ledolgozva felnőttként hasznos tagjai legyenek a társadalomnak
– fogalmazott a módszertani szakértő.
Sok gyereknek ezek az alkalmak jelentik az egyetlen nyári vakációs lehetőséget. Az éjjeli kincskeresés, a bográcsozás, a biciklitúra felejthetetlen kikapcsolódást nyújt számukra, amivel feltöltődve kezdhetik meg a tanévet. Nagy hangsúlyt fektetnek az önismeret, az önállóság, valamint az önbizalom erősítésére és felzárkózásuk elősegítésére is. A szakember elmondta, hogy munkatársaival nemcsak felügyeletet biztosítanak, elfogadó, szerető közösséget nyújtanak számukra, hanem tervezetten figyelnek a gyermekek fejlesztésére is. A gyermekek sokszor csak azért rosszalkodnak, mert nem kapnak elegendő figyelmet. Egy tavalyi eset is erre mutat rá. Egy kisfiú a domboldalon legurulva próbált kortársai előtt mókamesterré válni, Faller Balázs nem szidta le, higgadtan elmondta, hogy megsérülhet, és megkérte, ezért ne tegye ezt.
A fiú abbahagyta, és elérzékenyülve futott oda hozzá, hálás tekintettel mondta neki, hogy őt eddig sosem kérték, csak utasították vagy leszidták. A táborszervező elmondta, hogy a bizalomépítésre, az együttműködés fejlesztésére több játékkal is készülnek, az egyik ilyen, amikor kifeszített kötélen kell megtartaniuk az épp sorra kerülőt. Az egyik túlsúlyos kisfiú nem mert ebben részt venni, de társai biztatták, a táborban csapattá váltak.
A szociális készségek fejlesztésére valódi közösséget nyújtunk, a digitalizált világban egyre nagyobb szükségük lenne az ilyen alkalmakra, a személyes jelenlétre, amit sokszor saját szüleiktől sem kapnak meg.
A problémamegoldásokra, az érzelmek felismerésére, kifejezésére, a kompromisszumkészség, tolerancia fejlesztésére ezek a legjobb alkalmak, az iskolában erre nincs idő a nagy mennyiségű lexikális tudás átadási kötelezettsége mellett. „Az élménypedagógia módszerével játékos szituációkban észrevétlenül fejlődnek ezek a készségeik is” – fejtette ki.
Faller Balázs elárulta, hogy a hátrányos helyzetű településeken támogatást nyújtó kollégáik visszajelzése alapján, igényfelmérés után állítják össze az élményprogramot, aszerint, mire van leginkább szüksége épp a látókörükbe tartozó gyerekeknek. Az egyik ilyen például a pénzügyi tudatosság kialakulását is segítő tallérrendszer. A pozitív megerősítés módszerével gyűjthetik a gyermekek a tallérokat jó cselekedeteik, aktív részvételük által. Ezeket a táborban beválthatják könyvekre, felszerelésekre, higiéniai termékekre, amikre a mindennapokban nincs pénzük, vagy újabb közösségépítő elemként a közös pizzasütésnél különböző feltétekre.
Sport, természetismereti tematikával is készülnek, a robotika 2.0 élményhéten pedig a digitális készségek fejlesztésére fókuszálnak játékos formában. „A szórakozás mellett valódi, mindennapi életben is felhasználható tudást is kapnak a táborok során a gyerekek” – jegyzete meg Faller Balázs.
Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatójának szavai szerint munkatársaikkal azon dolgoznak, hogy a hamarosan kezdődő vakáció a felzárkózás és ne az elkallódás ideje legyen.
Több száz gyerek nyarát tudjuk szebbé és egyben hasznossá is tenni
– húzta alá, hozzátéve: ezt a célt szolgálja június végéig tartó adománygyűjtésük. Lakóhelyükhöz közel a Jelenlét pontokon is nyári tábor élményét nyújtó programokkal várják őket segítőik.
„A pozitív megerősítéssel, a szeretetteljes légkörrel mintát adunk például az erőszakmentes konfliktuskezelésre. A gyerekek szóbeli pozitív visszajelzéseket nehezen tudnak adni, mivel sajnos általában kevés tapasztalatuk van ezzel kapcsolatban. Viszont mosolyuk, kedvességük, látható boldogságuk mutatja, hogy van értelme a munkánknak. Egy-egy ilyen tábor csodákra nem képes, de a magokat elültetjük, intézményeinkben az év további 360 napján folytatjuk ezt a munkát” – fogalmazott a táborszervező.
Arról, hogy ezek az alkalmak mennyire hagynak nyomot bennük, példaként említette, mikor Olaszliszkán járt, négy tizennégy éves gyerek futott oda hozzá, akik két éve vettek részt az egyhetes élményprogramon. „Balázs bácsi, mikor megyünk újra táborozni?” – kérdezték a falujukba érkező pedagógust.
Ez az egy hét muníciót ad nekik a mindennapokra
– mondta Faller Balázs, akinek tapasztalata szerint sokszor élményprogramjaikkal nyílik ki számukra a világ. Tavaly, mikor a gyerekekkel Budapesten keresztül utaztak, voltak, akik akkor látták először a fővárost, sőt olyanok is voltak köztük, akik akkor utaztak először vonattal. „A hétköznapokban be vannak zárva mikrokörnyezetükbe, szülőfalujukba” – tette hozzá.
A táborszervező szerint a legfontosabb, hogy ez alatt az egy hét alatt intenzíven fejleszthető a személyiségük, többek között az élménypedagógia-alapú módszertan alkalmazásával. Arra is kitért, hogy idén érzékenyítő, integrációt elősegítő táborokat is szerveznek, ahol átlagos gyerekek rászorulókkal együtt üdülnek, megismerve egymás eltérő szociokulturális hátterét is. „Az adományokkal, év közbeni programjainkkal folyamatosan jelen vagyunk a nehéz sorsú gyermekek életében, ételt, otthont, esélyt adva nekik” – zárta gondolatait a segélyszervezet munkatársa.
(Borítókép: Polyák Attila)