Index Vakbarát Hírportál

Rengetegen akadályozzák a munkájukat, mégis kiállnak az iskolai erőszak ellen

2025. június 10., kedd 14:32

A 2024 elején indult Piros Lap-kampány együttes kiállásra szólítja fel a diákokat és osztályközösségeket, hogy aktívan részt vegyenek az iskolai zaklatások és erőszak elleni összefogásban. A kampány létrehozójával, a 8K az Életminőség Fejlesztéséért Alapítvány ügyvezetőjével, Nagy Anitával beszélgettünk arról, mennyire fontos, hogy a gyerekek felismerjék és merjenek kiállni a bullying ellen, valamint hogy az állam és a tankerületek, de néha még az iskolaigazgatók is megpróbálják elgáncsolni a részt vevő osztályokat és tanárokat.

Nemrég írtunk arról, hogy a 8K az Életminőség Fejlesztéséért Alapítvány elindított egy iskolai bántalmazások elleni kampányt, melynek a Ne Bántsátok Egymást! – Piros Lapot az Iskolai Bántalmazásnak nevet adta. A 2024-es indulásnál ez még csak egy két hónapos elfoglaltság volt a részt vevő osztályok számára, viszont az érdeklődés akkorára nőtt, hogy egyértelműen folytatásért kiáltott a történet. A 2024/2025-ös évadra már sokkal többen jelentkeztek – szerte az egész országból –, és több mint 110 osztály részvételét regisztrálták, akik

A győzteseket március 20-án, egy díjátadó ünnepség keretei közt halmozták el mindenféle földi jóval a CEU nagyelőadójában, amely zsúfolásig megtelt az ország különböző pontjairól érkező, 10 és 18 év közötti fiatalokkal, valamint osztályfőnökeikkel. 

A szervezők – látva a diákok lelkesedését és tenni akarását – már a kampány záró szakaszában tudták, hogy a 2025/2026-os tanévben is elindítják a programot, amelyet kibővített feladatokkal és több módosítással tesznek még interaktívabbá, még élvezetesebbé és a szélesebb rétegek számára még vonzóbbá. Emellett október 2-ára, az Erőszakmentesség Világnapjára megszervezik az országos #PirosLapNap-ot. 

Új év, új kampány

A Piros Lap-kampány lényege, hogy minden osztály saját maga épít fel egy bántalmazásellenes projektet, így aktív alakítói, formálói lehetnek egy biztonságosabb, empatikusabb közösségnek. A programban az osztályközösségeké a főszerep. Egy tanéven át saját kampányokat építenek, hogy

felismerjék a bántalmazás különböző formáit, kiálljanak egymásért és pozitív példát mutassanak társaiknak.

Ennek első állomása lesz az október 2-i #PirosLapNap, amelyre egészen szeptember 18-ig tudnak jelentkezni az osztályok, az alapítvány pedig tart majd nekik felkészítő konzultációkat zoomon keresztül, és küldenek nekik mintákat, hogy mit és hogyan kell csinálniuk abban az adott pillanatban, amikor az egész ország együtt áll majd ki az iskolai zaklatások és bántalmazások ellen.

Viszont ez még csak a kampány kezdő lépése, ugyanis ezután indul majd a valódi munka, vagyis az alkotási folyamat. Hogy pontosan hogyan néz ki az októbertől márciusig tartó időszak, azt alább mutatjuk:

Arról, hogy miként telt az előző évad, hogy milyen nagyobb változtatásokra lehet számítani és hogy milyen eredményeket sikerült elérni a kampánnyal, Nagy Anitával, a 8K az Életminőség Fejlesztéséért Alapítvány ügyvezetőjével és a kuratórium elnökével beszélgettünk.

Közös erővel

„A #PirosLapNap az Erőszakmentesség Világnapjára időzített országos akciónap az iskolai bántalmazás ellen. Arra kérjük az iskolákat és osztályokat, hogy október 2-án tartsanak bántalmazás elleni témanapot és annak keretében délelőtt 11 órakor emeljék magasba a piros lapokat az iskolai bántalmazás elleni kiállásként és #PirosLapNap hashtaggel a közösségi médiába mindenki töltse fel a piros lap emelésről készített fotóit, videóit” – kezdte az ügyvezető. Hozzátette, hogy a nap szervezéséhez módszertani segédanyagokat, kreatív kampányötleteket és közösségi akciókat kínálnak és online felkészítő konzultációkat szerveznek.

Október 2-án, abból az iskolából, ahonnan a legtöbb osztály jelentkezik, élő bejelentkezéssel követjük a piroslap-emelést, és a nap folyamán szakértői kerekasztal-beszélgetésekkel készülünk az iskolai bántalmazás témakörében

– egészítette ki az aznapi feladatokat. 

Mikor arról kérdeztem, hogy kik állnak az egész mögött, úgy válaszolt, hogy a kampányhoz eddig is csatlakoztak szakmai szervezetek, Kamaszbarát Önkormányzatok és rájuk a következő tanévben ismét számítanak, viszont „nincs háttértámogatónk, a kezdeményezést a 8K Alapítvány indította”.

Kifejtette, hogy ugyan az esemény országos lesz akként, hogy minden iskola jelentkezését örömmel fogadják, és akik csatlakoznak, ők természetesen a saját iskolájukban jelenléti eseményen emelik fel a piros lapot és szerveznek témanapot, az alapítvány pedig ezeket az eseményeket koordinálja, felkészíti az osztályokat, valamint a közösségi médiafelületein dokumentálja azokat. Ennél az eseménynél nem lesz lehetőség személyes találkozó az osztályok között, viszont elárulta, hogy a 2025/2026-os tanévben lesznek olyan események, amelyeken a személyes találkozásra is lehetőséget kapnak az osztályok.

Gáncsolni a segítséget

A korábbi évek tapasztalatairól beszélve elmondta, hogy a 2023/2024-es tanév második félévében indult el először kampány, ám akkor az osztályoknak csak annyi volt a feladatuk, hogy olvassák el és amennyiben elfogadják, akkor írják alá az alapítvány által kiadott Bántalmazás Elleni Paktumot. Ezt végül több mint kilencezren írták alá, tehát a folytatás nem volt kérdéses.

„A 2024/2025-ös tanévben úgy fejlesztettük tovább a kampányt, hogy a csatlakozó osztályoknak maguknak kellett elkészíteniük az osztály saját Bántalmazás Elleni Paktumát, saját piros lapját. Az osztályoknak lehetőségük volt további szabadon választott kihívásokat teljesíteniük, annyi volt a kritérium, hogy azokat a paktumukban foglalt vállalásaiknak megfelelően kellett végezniük” – mesélte.

A tanév elején összesen 164 osztály regisztrált a különböző projektjeinkre, közülük 102 osztály teljesítette is a vállalásait. Őket márciusban országos díjátadó gálán jutalmaztuk, vagy – ha nem tudtak eljönni – postai úton küldtük el számukra az oklevelet és a Kamaszfesztiválra érvényes karszalagot

– fogalmazott.

A tatai Kamaszfesztiválról – amely június 12–15. között lesz – elmondta, hogy eredetileg ezeknek az osztályoknak szólt, mégis mindössze 13 osztály tud részt venni a programon. A legtöbben forráshiány, vagy intézményi ellenállás miatt nem tudnak elmenni.

Több visszajelzés alapján a tankerület vagy az iskolaigazgató nem engedélyezte a hétvégi ottalvós kirándulást – ennek oka jellemzően az, hogy a kísérő pedagógusok hétvégi munkáját nem hajlandók kifizetni.

„Sajnálatos, hogy ilyen bürokratikus vagy anyagi akadályok miatt végül pont azok az osztályok nem juthatnak el a fesztiválra, akik egész évben következetesen dolgoztak, hogy erősítsék osztályközösségüket. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy rendszerszintű támogatás nélkül az ilyen közösségi kezdeményezések súlyos akadályokba ütköznek még akkor is, ha szakmailag sikeresek és társadalmilag hasznosak” – egészítette ki.

„Keresünk megoldást”

A jövőbeni tervekre térve arról beszélt, hogy a 2025/2026-os tanévben is folytatják a kampányt, amelynek célja, hogy a diákok maguk szervezzenek kampányokat a bántalmazás ellen. „Ami nemcsak a bántalmazás jelenségének megértését segíti, hanem azt is, hogy közösségek épüljenek, a gyerekek érzékenyedjenek és változni akarjanak.”

Nagy Anita hat pontban fogalmazta meg, hogy az miért bír jelentős nevelő hatással, ha a gyerekek maguk szerveznek bántalmazás elleni kampányokat. Ezek a következők: 

  1. „A bántalmazás a gyerekek között történik, ők értik legjobban, hiszen érintettek. A diákok pontosan érzik, mi fáj, mi ciki, mitől lesz valaki céltábla. Ezért sokkal hitelesebben tudnak megszólalni, mint egy kívülálló. Ha ők mondják ki, mi a baj, annak nagyobb súlya van a kortársak számára is.
  2. Az üzenet célba ér – mert nem fentről jön. A diákok által megfogalmazott üzenetek nem »tanárszagúak«, hanem valódiak, az ő nyelvükön szólnak. A kortársi kampányok sokkal nagyobb hatással lehetnek, hiszen a »diák a diáknak« típusú kommunikáció működik.
  3. A kampányépítés közösséget formál. Amikor egy osztály együtt gondolkodik, plakátot, videót vagy programot készít, az összekovácsolja őket. A közös alkotás erősíti az empátiát és az együttműködést, és megmutatja, hogy együtt képesek változást elérni.
  4. A diákok nemcsak elutasítják a bántalmazást, hanem elkezdik érteni is. A kampányépítés során a diákok mélyebben elgondolkodnak azon, mi számít bántásnak, mi a zaklatás, és hol a határ. Ez a tudatosítás segíti őket abban is, hogy észrevegyék a problémát akár saját magukban is.
  5. Megtanulják, hogy számít a hangjuk. A kampány során a gyerekek megtapasztalják, hogy ők is képesek változtatni, nem csak elszenvedői a dolgoknak. Ez hosszú távon is önbizalmat ad, és megalapozza a demokratikus, felelős állampolgári gondolkodást.
  6. A kampányeszközök fejlesztik a 21. századi készségeket. Kommunikáció, együttműködés, kreativitás, médiahasználat, prezentáció, ezek mind olyan képességek, amelyeket a kampány során játszva gyakorolnak. Ráadásul közben valós ügyért dolgoznak, így sokkal motiváltabbak.”

Kitért arra is, hogy ugyan a regisztrációs díj tanulónként 1000 forint, amelyre azért van szükség, mert nem támogatja sem az állam, sem a tankerületek, a jelenleg formálódó „átláhatósági törvény” miatt a külföldi források megszerzése pedig egyre nehezebbé válik. Így a regisztrációs díjat teljes egészében a kampány lebonyolításához szükséges költségek fedezésére, a módszertani anyagok elkészítésére, konzultációk szervezésére, a kampány koordinációjára fordítják.

Érkezett már visszajelzés, és tisztában is vagyunk vele, hogy még ez az összeg is megterhelő lehet egyes családoknak, különösen a hátrányos helyzetű településeken

– tette hozzá szomorúan.

Viszont kizárni senkit nem szeretnénk, ezért arra kérik az osztályokat, hogy csak az anyagi források miatt ne zárkózzanak el a jelentkezéstől, vegyék fel a kapcsolatot az alapítvánnyal és „keresünk megoldást”, hiszen az iskolai bántalmazás mindenhol jelen van, mindenkinek a segítségére szükség lehet. Ha csatlakoznátok, de nincs rá keret, írjatok nekünk, keresünk megoldást. „Eközben támogatókat is keresünk, akik egész osztályok részvételét segíthetik, ott, ahol a legnagyobb szükség van rá” – tette hozzá.

Végül elmondta, hogy a #PirosLapNap keretei közt „együtt tehetünk azért, hogy iskoláink biztonságosabb és támogatóbb környezetté váljanak minden diák számára”. Ráadásul a projekt a teljesítményértékelési célok (TÉR) közé is felvehető, „ahogyan azt az idei tanévben is sok pedagógus tette. Szeretettel várjuk jelentkezéseteket, emeljünk együtt piros lapot a bántalmazásnak osztályonként, iskolánként, országosan!” – zárta Nagy Anita.

(Borítókép: Kamaszfesztivál / Facebook)

Rovatok