Ma fél évszázada, hogy pappá szentelték a ferencvárosi Bakáts téri templomban Erdő Pétert, nem messze a József körúttól, ahol gyermekkorát töltötte öt testvérével, köztük ikertestvérével, Pállal. Cikkünkben bemutatjuk az esztergom–budapesti érsek életútját.
Erdő Péter hatgyermekes értelmiségi családban, 1952. június 25-én látta meg a napvilágot Budapesten, Erdő Sándor és Kiss Mária elsőszülötteként. Öt testvérével, köztük ikertestvérével, Pállal a József körúton nőtt fel, egy zsúfolt lakásban, hiszen a nagyszülők is velük éltek.
Felmenői közt kisnemesi származású katona-székelyek is voltak, így kerültek később a bíborosi címerébe székely szimbólumok, a Nap és a Hold.
Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Ezután az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a budapesti Központi Szemináriumban, az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, majd a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatott tanulmányokat.
1975. június 18-án szentelték pappá Budapesten, a Bakáts téri templomban. A szertartást az a Lékai László vezette, aki 1976 és 1986 között esztergomi érsek, prímás és bíboros volt. Erdő első megbízatása Dorogra vezette, ahol 1975 és 1977 között kápláni beosztásban működött. Közben 1976-ban a Hittudományi Akadémián summa cum laude eredménnyel teológiai doktorátust (PhD) tett.
Mindig is érdekelte az oktatás. 1980–1986 között az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola teológiai tanára volt. 1986-ban a budapesti Hittudományi Akadémián teológiából habilitált. 1986-tól 1988-ig a római Pontificia Universitá Gregoriana megbízott, majd 1988-tól 2002-ig meghívott egyetemi tanára. 1987-ben a római Pápai Magyar Intézet megbízott rektora.
1988 és 2002 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar tanszékvezető tanára, 1996–1998-ig annak dékánja. 1996-tól 2003-ig az egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének elnöke, 1998-tól 2003-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.
A University of California ösztöndíjas kutatója (1995, 1996), vendégprofesszora többek között a Pontificia Universidad Católica Argentina (Buenos Aires, 1996), a Pontificia Università Lateranense (Róma, 1997) intézményeknek. A Signatura Apostolica bírája, a Katolikus Nevelés Kongregációja, a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció és a Pápai Törvénymagyarázó Tanács tagja.
1990-ben pápai prelátussá nevezték ki, majd 1994-ben apostoli protonotárius lett. II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi címzetes püspökévé, egyben a Székesfehérvári Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, majd a szentatya 2000. január 6-án a római Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.
II. János Pál 2002. december 7-i kelettel áthelyezte az esztergom–budapesti metropolitai székre, kinevezve őt esztergomi érsekké, Magyarország prímásává. Az új prímás, aki a nyugállományba vonult Paskai Lászlót váltotta, Esztergom 82. érseke lett. Székfoglalóját 2003. január 11-én tartotta az esztergomi főszékesegyházban.
A pápa 2003. szeptember 28-án kinevezte a bíborosi testület tagjává.
Püspöki tehetségét jelzi, hogy fiatal kora ellenére tíz évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, és ugyancsak tíz évig állt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) élén.
Tudományos szakterülete az egyházjog, illetve a középkori kánonjogtörténet és egyháztörténet. Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Keresztény Bölcseleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint Erdő Péternek vannak ugyan kedvenc szakterületei, és megtehette volna, hogy például a középkori jog történetével foglalkozzon csak, mégsem tette ezt, mivel Magyarországon arra volt szükség, hogy valaki a kánonjog minden területén publikáljon, főleg a nyolcvanas-kilencvenes években.
Ez az ő alázatát bizonyítja, mert nem azért tanulmányozta a kánonjog minden területét, mert mindegyikhez érteni akart – bár mindegyikhez ért –, hanem azért, mert erre volt szükség
– mondta róla Gájer László.
2003. október 10-én megvédte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. 2007 és 2013 között az MTA levelező tagja lett, majd 2013 óta rendes tagja.
Orosch János nagyszombati érsek szerint Erdő Péter tudományos elismertségét jelzi, hogy a Lateráni Pápai Egyetemen bemutatott, huszonöt év válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének megjelenését a világ legjobb jogászainak dicséretszimfóniája fogadta.
Hivatalos vatikáni életrajza szerint a bíboros huszonöt könyv és mintegy kétszázötven tudományos cikk szerzője.
Jóllehet számos állami kitüntetést kapott az elmúlt évtizedekben – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Széchenyi-díj, Magyar Szent István Rend –, a legkevésbé sem sorolható a politikai katolicizmus reprezentánsai vagy éppen a Fidesz elkötelezett hívei közé. Időnként konfliktusokat is vállalt a jobboldali kormánnyal (például a „kötelezően választható” hittan bevezetése és finanszírozása, az egyházi törvény módosításai vagy a menedékjogi szabályozás kapcsán). Bár a hierarchiában bíborosként továbbra is ő tölti be a legmagasabb tisztséget, 2015-ben mégis vele szemben Veres Andrást választották meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé.
Egyszerre konzervatív és liberális. Konzervatív abban az értelemben, hogy legfontosabb feladatának a keresztény hit lényegének megőrzését tekinti, és liberális olyan szempontból, hogy mindezt a teljes krisztusi szabadság szellemiségében kívánja megvalósítani
– jellemezte a bíborost Balog Zoltán református püspök.
Nemzetközi tekintélyét, egyházon belüli befolyását jól példázza, hogy Bakócz Tamás után fél évezreddel éppen ő lett a második papabile bíborosunk. Ezt a kifejezést azokra a bíborosokra alkalmazzák, akiket az éppen aktuális konklávén valamilyen okból kifolyólag esélyesnek tartanak a pápaságra.
Nos, Erdő Pétert is az esélyes bíborosok között tartották számon a 2013 márciusában, XVI. Benedek pápa lemondása után összeülő konklávé idején, majd 2025 májusában, Ferenc pápa halála után is. A The New York Times értesülése szerint a konklávé első napján a magyar bíboros kapta az egyik legtöbb szavazatot. Mint ismeretes, a 69 éves amerikai Robert Francis Prevost személyében választották meg a katolikus egyház 267. vezetőjét, aki XIV. Leó néven foglalta el a pápai széket.
Vatikánban elterjedt a hír, hogy Erdő Péter egyetlen mondata döntő hatással volt a pápaválasztás kimenetelére. A La Stampa olasz napilap szerint a magyar bíboros megjegyzése jelentősen befolyásolta Pietro Parolin bíboros döntését, hogy visszalépjen, és Robert Francis Prevost támogatására kérje híveit. Az történt ugyanis, hogy május 8-án a Santa Marta vendégházban, ahol a résztvevők megosztották egymással benyomásaikat, Erdő Péter diplomatikus óvatossággal közelített Parolinhoz, és közölte vele:
Eminenciás úr, én és mások is önre szavaztunk volna, de az olasz testvérei nem szavaznak önre.
Marcello Sorgi vatikáni szakértő véleménye szerint ez a kijelentés volt a fordulópont, ami után Parolin – aki a legesélyesebb olasz jelölt volt – a széthúzó olasz bíborosi támogatottság miatt arra az elhatározásra jutott, hogy híveit Prevost támogatására kéri fel.
Erdő Péter egy hónapja, a Café Francescóban megosztotta véleményét az új pápáról. Elmondta, hogy találkoztak személyesen, de például Ferenc pápa második budapesti látogatásakor Prevost érsek is vele volt, tehát járt Magyarországon. A bíboros intellektuálisnak nevezte a szentatyát, de azt is hozzátette, hogy „nem sztártípusú ember”. A névválasztásáról pedig elárulta, hogy XIII. Leó iránti tiszteletből vette fel, másrészt I. Leót, Nagy Szent Leót is példaképének tekinti.
Erdő Péter szerint XIV. Leó a kizsákmányolást továbbra is nagy problémának tartja, a másik pedig a nagy fokú technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia.
Ez pedig azért baj, mert emberek százezrei, milliói érezhetik úgy, hogy hasztalanok, ez pedig nem lehet jó, hiszen »Isten nem hiába teremti az embert«, így nem lehet valaki felesleges
– fogalmazott a bíboros, aki szerint Ferenc pápa is tiltakozott már ez ellen, hogy az embereket „eldobják, mint a szemetet”, és ebben XIV. Leó is hasonló véleményen van.
(Borítókép: Erdő Péter 2021. december 20-án. Fotó: Karip Tímea)