A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (Mohu) 2024-es beszámolója szerint 32,9 milliárd forint maradt a cégnél azokból a betétdíjas palackokból, amelyeket a fogyasztók nem váltottak vissza a tavaly júliusban elindított kötelező visszaváltási rendszerben. Runtág Tivadar operatív igazgató az Index megkeresésére cáfolta a Szabad Európa „extraprofittal” kapcsolatos vádjait, hangsúlyozva, hogy a jogszabályok szerint ezt az összeget teljes egészében a visszaváltási rendszer fejlesztésére, működési és beruházási költségek fedezésére kell fordítani – tavaly már 35 milliárd forintot költöttek automaták üzemeltetésére és több mint 3000 visszaváltó gép beszerzésére.
A Mohu 2024-es beszámolója szerint 32,9 milliárd forint maradt a cégnél azokból a betétdíjas palackokból, amelyeket a fogyasztók nem váltottak vissza. Ez az összeg mindössze fél év alatt keletkezett, hiszen a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) csak július 1-jén indult el, fél évvel a tervezett dátum után – írta a Szabad Európa abban az „extraprofitról” szóló cikkében, amelyben a lap kritizálta a visszaváltási rendszer pénzügyi körforgását, és megkérdőjelezte, hogy miért kapja meg a cég előre a visszaváltási díjakat ahelyett, hogy utólag, teljesítményük alapján részesülnének díjazásban.
Nincs extraprofit, ez az összeg nem marad a Mohunál
– reagálta a hírre az Indexnek Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója, aki részletesen kifejtette, hogy a jogszabályi előírások egyértelműen kimondják, hogy vissza nem váltott palackok miatt megmaradt összeget a visszaváltási rendszer fejlesztésére, valamint a működési és beruházási költségek fedezésére kell felhasználni.
Csak tavaly 35 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottunk az automatákat üzemeltető kereskedők díjazására, a begyűjtött palackok, dobozok és üvegek szállítására, válogatására és előkezelésére. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően hasznosulhasson a hulladék. Hogy palackból palack, dobozból doboz készülhessen újra. Emellett természetesen ki kellett fizetnünk az újonnan beszerzett több mint 3 ezer automatát is, ami önmagában mintegy 40 milliárd forintot jelentett
– sorolta Runtág Tivadar.
Az operatív igazgató kiemelte, hogy a tavaly megvásárolt italok palackjainak egy részét csak idén váltották vissza a fogyasztók, mivel van egy természetes átfutási idő.
Az ásványvizes flakonok, sörösüvegek és az üdítősdobozok gyorsabban, a boros- és pezsgősüvegek, illetve az egyéb palackok jellemzően később kerülnek visszaváltásra
– magyarázta az operatív igazgató.
Elméletben a palackvisszaváltás pénzügyi körforgása egyszerű: a gyártó fizet a Mohunak, a bolt fizet a gyártónak, a vásárló fizet a boltnak, és végül a Mohu fizet a vásárlónak. Ez alapján a körforgás végén mindenki a pénzénél van, azonban a Mohunak több pluszköltsége is van, például fizet a visszaváltó automatákért, de fizet a visszaváltó pontoknak visszaváltott palackonként, vagyis 100 százalékos visszaváltásnál mínuszba kerülne a Mohu, és egy fenntarthatatlan rendszer jönne létre.
A fenntarthatóságot az biztosítja, hogy a gyártók felelősséget vállalnak az általuk gyártott termékekből keletkező hulladékért. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer lényege, hogy a gyártó fizeti meg a termék életciklusa végén a hulladék kezelését. A megfelelően megállapított díj – amelyet a palackozott italok gyártói fizetnek meg – szolgálhat az előbb említett költségek fedezetéül
– fejtette ki az operatív igazgató.
Runtág Tivadar hangsúlyozta, hogy a Magyarországon bevezetett rendszer nem egyedi, több másik országban is így vagy nagyon hasonlóan működik a palackvisszaváltás.
Az Európai Unió előírja, hogy 90 százalék fölötti arányban váltsuk vissza a forgalomba hozott italok dobozait, palackjait, amit lényegesen gyorsabban fogunk elérni, mint számos ország
– jegyezte meg.
Runtág Tivadar válaszolt arra a kritikára is, hogy a visszaváltási díjak előzetes megfizetése miatt a Mohu nem ösztönzött a visszaváltási arány növelésére, hiszen ők így már akkor is a pénzüknél vannak, ha senki nem vált vissza egyetlen palackot sem.
A Mohunak kilencvenszázalékos visszaváltási arányt kell elérnie, ezt vállalta a koncesszióban, így semmiképpen nem mondható, hogy ne lenne érdekünk a visszaváltások növelése
– felelte az operatív igazgató.
Runtág Tivadar szerint ez az előrefizetési rendszer biztosítja, hogy a visszaváltási díj rendelkezésre álljon, amikor a fogyasztó az automatás vagy kézi visszaváltás során megkapja a csomagolásokért neki járó összeget.
Az nem várható el senkitől, hogy a több tízmilliárd forintnyi teljes visszaváltásidíj-forgalmat előre finanszírozza meg
– tette hozzá, majd kifejtette, hogy a cég a körforgás működtetése érdekében létrehozott egy 19 milliárd forintos céltartalékot is, hogy biztosan mindig álljon rendelkezésükre megfelelő összeg, amikor valaki vissza szeretné váltani a palackjait.
„Ismételten szeretném hangsúlyozni: nekünk az az érdekünk, hogy minél magasabb legyen a visszaváltási arány, mert így kerülhetnek vissza a palackok a körforgásos gazdaságba, és így tűnhetnek el ezek a hulladékok a parkokból, az erdőkből, a folyópartokról. Az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem látni eldobált palackokat, dobozokat, üvegeket a környezetünkben. Ez mindenképp egy komoly siker” – jegyezte meg.
Jelenleg több mint háromezer helyszínen lehet automatáknál visszaváltani – van, ahol akár három-öt automatánál is –, és ezerkétszáz helyen működik kézi visszaváltás. Azonban több olyan település van, ahol a jogszabályok szerint – törvények szerint minden ezer főnél nagyobb településen elérhetővé kellett volna tenni a szolgáltatást – visszaváltási pontokat kellene működtetnie a cégnek, de ez még nem történt meg.
Runtág Tivadar szerint a Mohu folyamatosan dolgozik azon, hogy minden ezer főnél nagyobb településen legyen visszaváltási lehetőség, ezekhez azonban partnerekre van szükségük.
Ezeken a településeken a csatlakozás önkéntesen működik, mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél több partnerrel tudjunk megállapodni, akik vállalják a visszaváltást
– mondta az operatív igazgató, és kiemelte: a Mohu kezelési díjat fizet a visszaváltást vállaló boltnak, ráadásul ezzel többletforgalmat is kaphatnak, hiszen a fogyasztók legtöbbször ott vásárolnak, ahol visszaváltanak.
A kézi visszaváltó pontok esetében biztosítják a szükséges informatikai eszközöket is, és az európai újításnak számító speciális visszaváltó gépjárművekkel gondoskodnak a palackok elszállításáról.
A magyar visszaváltási rendszer felfutása a nemzetközi összehasonlítások alapján is kiemelten sikeres az igazgató szerint, ugyanis 2025 első negyedévében már több mint nyolcvanszázalékos volt időarányosan a visszaváltás, a múlt hónapban pedig elérték a kétmilliárd visszaváltott darabot.
Nagy dicséret illet mindenkit, aki ebben részt vett, legyen szó a lakosságról, a gyártókról vagy épp a forgalmazókról
– zárta gondolatait Runtág Tivadar.
Az operatív igazgató hozzátette, az elmúlt évtizedek legnagyobb szemléletformáló kampánya indult el, aminek fontos része a visszaváltás, de minden területen az a céljuk, hogy informálják a lakosságot, és egy élhető, fenntartható környezetet teremtsenek együtt.
A Mohu néhány nappal a Szabad Európában publikált cikk megjelenése után, június 24-én szerkesztőségünknek is megküldte a reakcióját, azt írták: „A MOHU a hatályos uniós és hazai szabályok szerint működteti sikeresen a visszaváltást Magyarországon. Több, mint két milliárd palackot váltottak vissza eddig hazánkban, idén már átlagosan, havi szinten elértük a több, mint 80 százalékos visszaváltást. Ezeknek a palackoknak a hulladéka immár megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva. A cikkben említett rendelet világosan lefekteti, hogy amennyiben 2029-ig eléri adott ország a 90 százalékos visszaváltást, a korábbi cég folytathatja a visszaváltást. Az adatok azt mutatják, hogy nincs akadály ennek teljesüléséhez”.
(Borítókép: A Mohu visszaváltó automatája Pilisvörösváron 2025. március 4-én. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI)