Kellemetlenségeket hoz a 4-es metró és a buszterminál a város szélén
További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A 4-es metróhoz kapcsolódó kelenföldi városrehabilitációs projekt kapcsán lezártak egy útszakaszt Őrmezőn, majd Junghausz Rajmund, a XI. kerület fővárosi küldöttjének a tulajdonos Futureal Grouppal folytatott tárgyalásai nyomán ismét megnyitották, de a jövőben csak saját felelősségre lesz használható.
Az ingatlanfejlesztő csoport 2007-ben vett meg egy építési telket a területen, amelynek részét képezi a korábban valóban útként használt, a 2007-es szabályozási tervekben viszont már építési területként besorolt, a Boldizsár utca és a Rimaszombati út közötti – a Google Maps által hibásan Balatoni útként jelölt, valójában névtelen, korábban állítólag Május 1. utcának hívott – ingatlanrész. A gyalogosok a változásból nem sokat érzékeltek, ezért továbbra is útként használták a magántelken lévő pszeudoutcácskát.
Ennek az állapotnak akart véget vetni a tulajdonos, amikor két héttel ezelőtt körbekerítette és magánterület táblákkal zárta el a területet. A változtatást a cégcsoport képviselőjének elmondása szerint az indokolta, hogy a területen folyó egyre gyakoribb építkezések miatt nem tudták tovább szavatolni az arra közlekedők biztonságát.
A körbekerítésről a helyi lakóközösséget is tájékoztatták, körükben viszont az intézkedés olyan fokú ellenállást váltott ki, hogy végül az önkormányzat részéről Junghausz Rajmund tárgyalásokat kezdett a tulajdonossal, melyek eredményeképp a terület továbbra is átjárható maradt, habár a táblák szerint csak „a tulajdonos hozzájárulásával és saját felelősségre”. Aki véletlenül mégis a tulajdonos engedélye nélkül kószálna arra, azt nem büntetik, de nem vállalnak felelősséget azért, ha ezen a szakaszon szenvedne balesetet.
A terület egyébként a 4-es metró és a kelenföldi buszterminál beruházásokhoz kapcsolódó városrehabilitációs projekt részeként fog megújulni. A tervek szerint az álút helyére irodaparkot építenének, de egyelőre még az engedélyek beszerzése sincs napirenden, a tulajdonos képviselője szerint 2015-2016 előtt nem kezdődhet el az építkezés.
Többszintes autópálya lesz
Ugyanakkor a terület forgalmi rendjében korábban is beállhatnak változások, ugyanis a buszpályaudvar és az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszának átszervezése miatt át kell szervezni a forgalmat. „A lezárás előbb-utóbb újra szóba kerülhet”, fogalmazott az önkormányzat munkatársa, azonban a tulajdonostól megtudtuk, hogy már konkrét telekrészek eladásáról vagy bérbeadásáról is tárgyalnak. Az önkormányzat szerint a cél az, hogy Őrmezőt megóvják a teherforgalomtól, éppen ezért szeptember környékén újabb lakossági fórumot hívnak össze a területet érintő változások megvitatására.
A Levegő Munkacsoport szerint az M1-M7 bevezető szakaszára tervezett többszintes csomópont „jó sok pénzért és teljesen feleslegesen” épül meg – írta a zöld civil szervezet közlekedési témafelelőse.
A civilek szerint a júliusi közmeghallgatáson is szóba került Budaörsi úti csomópont terve több szempontból is elfogadhatatlan. Többek között nem fogadható el a városvezetés azon érvelése, miszerint a válság után növekvő autóforgalommal kell számolni, hiszen átfogó cél „a stagnáló vagy csökkenő gépjármű-közlekedés melletti gazdasági növekedés, Budapesten pedig az itt lakók egészsége és nyugalma érdekében a bejövő személygépkocsi-forgalom mérséklése”. A zöld szervezet szerint ezért többszintes csomópont helyett inkább jelzőlámpát kellene telepíteni az Osztyapenkó kereszteződésében, ami segítené az autósok városi forgalomra való átállását.
A zöld szervezet érvelésében az elővárosi forgalom napjainkban kimutathatóan csökken, és semmi okunk nincs arra, hogy ennek a tendenciának a visszafordítására törekedjünk. Sőt, a Levegő Munkacsoport szerint a „lakótelep szélén élők életét megkeserítő”, a tervezés közben lecsökkent számú P+R parkolók népszerűsítése helyett azt kéne elérni, hogy az emberek eleve ne a saját autójukkal jussanak el a metróig. Ehhez a telekocsizás és a ráhordó járatok (például iránytaxi) megszervezése mellett a távmunkát is ösztönözni kellene, amiben „élen járhatnának az állami, önkormányzati szervek”.
Óriási hiba, hogy tervezők több mint tíz éve kialakított tervek alapján kívánnak megvalósítani több tízmilliárd forintba kerülő nagyberuházásokat, teljesen figyelmen kívül hagyva az idők változását, az emberek valódi érdekeit, a város pénzügyi nehézségeit és a technikai fejlődés hozta lehetőséget
– áll a szervezet közleményében. A BKK áprilisban hirdette ki az őrmezői metróvégállomáshoz kapcsolódó új intermodális csomópont tervpályázatának eredményeit. A tervek szerint a 4-es metró végállomásánál a helyi és a helyközi buszokra közvetlen átszállási lehetőséget biztosító terminál, 500 P+R parkoló, 120 B+R (bicikli) tároló, valamint taxidrosztok és rövid idejű várakozást lehetővé tevő, ún. K+R megállóhelyek is lesznek. A kapcsolódó kelenföldi városrehabilitációs projekt honlapja egyenesen úgy fogalmaz, hogy „Közép-Európa legnagyobb, számos irányból megközelíthető közlekedési csomópontja” épül a XI. kerületben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
