Sípálya-sivatag lehet a Normafa

További Budapest cikkek

Dugóhíradó

A héten két fórumon is foglalkoztak a Normafa tervezett fejlesztésével: pénteken főleg támogatók konferenciáztak Pokorni Zoltánnal és Vincze P. Márton miniszteri megbízottal az élen, szombaton a tervet ellenző civilek tartottak fórumot. A civilek indokolatlanul nagy beavatkozásnak látják a tervet, a kormány titkolózik.

A terv támogatói közérdekként hivatkoznak a beruházásra, amely „kulturált körülményeket” hoz a „káosz és konfliktus” helyett. A civil fórumon szinte minden megszólaló egyetértett abban, hogy bár szinte teljesen átláthatatlan az elképzelés, valószínűleg teljesen konkrét beruházási tervekhez szabják hozzá a törvényeket, a tervet mégsem hozzák nyilvánosságra.

Galéria: Sípálya-sivatag lehet a NormafaFotó: Tóth Patrícia Flóra

A környezetvédők kiemelték: az épített örökség megóvása, felújítása dicséretes, de a védett környezetbe való beavatkozásnak (hóágyúzás, felvonók, nyáribobpálya, rekortán futópálya) óriási ökológiai kockázata van. A területen sok védett faj él, többek között a Kárpát-medence utolsó csíkos boglárka populációja.

A csíkos boglárkának is jó lesz

Az LMP-hez kötődő Ökopolisz Alapítvány szombati rendezvényén ugyanolyan hazugságok hangzottak el, mint az LMP és a PM politikusainak korábbi, Normafával kapcsolatos megnyilatkozásaiban – mondta az Indexnek Váczi János. A XII. kerület alpolgármestert már a szombati LMP-s rendezvény szervezése is felháborította, mert elmondása szerint úgy tüntették fel meghívott előadóként Pokorni Zoltánt, a kerület polgármesterét, hogy előtte meg sem kérdezték, részt tud-e venni az eseményen. „A szervezőket nem zavarta, hogy előző nap tartotta az önkormányzat azt a nyilvános fórumot, ahol többek közt bemutatták a természet- és környezetvédelmi vizsgálatok eddig elvégzett munkálatait. Ha figyelembe vették volna az ott elhangzottakat, akkor például azt is megtudták volna, hogy a régi sípályák cserjés, bozótos részeinek a megtisztítása nemhogy veszélyezteti, hanem növelheti a csíkos boglárka nevű védett lepke túlélési esélyeit.
Ezek a hazugságok és rémhírterjesztések egyértelműen bizonyítják, hogy a két baloldali párt nem párbeszéd és nem szakmai érvek alapján próbálja megoldani a Normafa területének mostani rendezetlen állapotát és problémáit, hanem civil szervezetek mögé bújva politika tőkét próbál kovácsolni magának a választások közeledtével.″
Váczi szerint az LMP-PM állításaival ellentétben semmiféle konkrét terv nem készült még el a terület fejlesztésére vonatkozóan, hiszen be sem fejeződtek még a környezetvédelmi hatásvizsgálatok. Ha a Natura 2000 vizsgálat és az azt kiegészítő környezetvédelmi tanulmányok elkészülnek, akkor indul majd csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely részletesen dolgozza ki a terület rehabilitációjára tett javaslatot. Ezt pedig, ahogy korábban már a Hegyvidéki Önkormányzat képviselő-testülete eldöntötte, helyi népszavazás kíséri, ahol a XII. kerületben élők dönthetnek, hogy akarják vagy sem a Normafa rendbe tételét. Váczi szerint az, hogy egyáltalán lehet-e hóágyú, sífelvonó, bob, vagy rekortán futócsík, a környezetvédelmi tanulmányt író szakemberek hatásvizsgálata dönti majd el.

Most akkor mi lesz a Normafával?

Az országgyűlés szeptember 30-án fogadta el a Normafa-törvényt, mely a kormány szerint megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, természetvédők szerint azonban eközben lerombolja a páratlan természeti értékeket és a főváros második legkedveltebb kirándulóhelyét.

A Normafán parkolók, felvonók, új sí-, szánkó- és bobpályák épülhetnek, bicikliút, hivatalos downhillpálya és futópálya és szabadtéri kondipark is lehet. Emellett felújítják és bővítik a már meglevő épületeket, sőt, kápolnát is terveznek az Anna-rétre. Felmerült, hogy helyi népszavazáson dönthetnek majd a hegyvidékiek a beruházás megvalósításáról, addig is a törvény ingyenesen a XII. önkormányzat vagyonkezelésébe adja a Normafánál fekvő állami földterületeket.

A pénteki konferencia címszavakban

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere:

jelenleg megoldatlan a parkolás, gondot okoz szemét és a rendezetlenség a Normafán
a csíkos boglárkának nem ellensége a sí, javára fog szolgálni

Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott:

„környezetrombolás sehol nem lesz”, ráadásul kevesebb autó menne fel a Normafához
külön beruházásban meghosszabbítanák a fogaskerekű vasutat

Musicz László, a Natura 2000 környezetvédelmi hatásvizsgálat projektvezetője:

az egyéves vegetációs ciklus vizsgálatának felénél járnak, eddig 34 védett növényfajt és 44 védett lepkefajt regisztráltak
több beruházási elemnél már most megállapítható, hogy hatása semleges vagy pozitív, a régi sípályák kitisztításával „sokat nyerhet a természet”

Most is egész évben

Szombaton az Ökopolisz Alapítvány szervezett civil fórumot a Normafáról. A résztvevők átláthatatlannak tartották a döntéshozási folyamatot, és konkrét beruházási terveket sejtenek a „budapesti közérdekként” eladott tervek mögött.

Galéria: Sípálya-sivatag lehet a Normafa

A megszólaló szakértők szerint a költségvetés alábecsült, ráadásul a tervek a politikusi ígéretekkel ellentétben nem oldják meg a jelenlegi közlekedési problémákat, és nem veszik figyelembe a megnövekedett turizmus hatását a környező területekre. A civilek a négyévszakos hasznosítást üres szólamnak tartják, szerintük már ma is egész évben használják a kirándulók, sportolók a területet.

A megszólaló lakosok elmondták, hogy a törvény indoklásával ellentétben valójában nem rendetlen a Normafa környéke, a hóágyúzás pedig megoldatlan problémákat vet fel: nagy havazásakkor nincs megoldva a lezúduló víz elvezetése most sem.

Közérdek a sivatag

Elhangzott az is, hogy Vincze P. Márton az Őzike-úton lakik, ami kétségesé teheti objektivitását. Egy felszólaló primitív dimenziótéveszésnek nevezte az egész elképzelést, de szóba kerültek a környékbeli hoteltulajdonosok is, akik a beruházással helyzetbe kerülnek.

Weiperth András kutató biológus, a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület titkára elmondta: ilyen magasságon gyakorlatilag állandóan hóágyúzni kell a pályákat, ez vízügyi szempontból is aggályos, ráadásul sípálya-sivatagok alakulhatnak ki: hasonló magasságú osztrák pályákon olyan tömör jégréteg jön létre telente, ami elzárja a talajtól az oxigént. Weiperth szerint a tervezők nem veszik figyelembe, hogy az eltérő klíma miatt nem alkalmazhatók Budán a svájci és ausztriai példák.

Kiss Csaba, a Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója kiemelte: jó jel, hogy környezeti hatásvizsgálatra van szükség, bár a hatóságok néha abszurd beruházásoknak adnak zöld utat, mindenesetre lesznek hivatalos jogorvoslati lehetőségek ezután is.

Remek szakemberek

Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a Natura 2000 hatástanulmány szakértői remek szakemberek, de „más kérdés, hogy a politikusok milyen következtetéseket fognak az eredményekből levonni”. Halmos azt is felvetette, hogy ennyi pénzből ugyanitt 15 évig lehetne környezeti nevelési központot üzemeltetni.

Galéria: Sípálya-sivatag lehet a NormafaFotó: Tóth Patrícia Flóra

A Védegylet egyik munkatársa szerint tüntetésekre és polgári engedetlenségre van szükség, mivel „Zengő és Bős-Nagymaros vont össze ennyi felháborodott civilt utoljára”. Szegfalvi Zsolt, a magyar Greenpeace igazgatója arról beszélt, hogy kiemelt kormányzati beruházások esetén „élhetünk a gyanúperrel, hogy átláthatatlan lesz és nem fog megfelelni az érvényes szabályoknak.

Gálhidy László, a magyar WWF erdővédelmi programvezetője szerint aggályos, hogy az erdőt kivették a pilisi parkerdő kezeléséből, mert speciális géppark és szaktudás kell a gondozásához, ami a kerületnek nincs meg. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője szemléletes szónoki kérdést tett fel:

Ha október 26-án délután 3 után 23 fokos hőség van, hova akarunk sípályát építeni, ha már hó sem esik többé?

A rendezvény végén politikusok vették át a főszerepet. A PM-et képviselő Sipos Péter felvetette, hogy Pokorni Zoltán búcsúajándéka lehet, hogy „sífelvonók és nyáribobpályák képében felállíthatja saját szobrát”. Az LMP színeiben Széll Bernadett szóbeli információk alapján 2014 végére jósolta a munkálatok kezdetét, a DK-s Bauer Tamás pedig felidézte, hogy annak idején „Sukoró is meghiúsult, pedig nagyon nagy hasznot hozott volna az országnak”, a tervet egyébként ő sem támogatja.