Előzmények, a lóvasút: A pesti oldalon 1865-ben, Budán 1867-ben alapították meg az első lóvasút cégeket, 2-2 évre rá, mindkét oldalon elindult a lóvasút, azaz a lóval vontatott vasút. A kötött pályás tömegközlekedés őse gyorsan népszerű lett: 1868-ban évi 2,4 millió utast szállítottak, 1873-ban pedig már 7,5 milliót.

Kezdetben két cég  volt: a Pesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budai Közúti Vaspálya Társaság. A két cég 1878-ban egyesült, és Budapesti Közúti Vaspálya Társaság néven indította el 1879-ben az újonnan megépült Margit hídon a lóvasúti forgalmat. A társaságnak monopóliuma volt a lóvasút építésére, előjoguk viszont nem vonatkozott a géppel vontatott vasutakra.

A városi tanács először gőzüzemű vasúttal akarta megtörni a BKVT monopóliumát, méghozzá a bécsi Lindheim & Co. bevonásával. Ám időközben becsatlakozott a tervezésbe egy fővárosi kereskedő is, Balázs Mór személyében, aki messzebbre nézett. Tárgyalni kezdett a Siemens & Halske céggel arról, hogy rendszerük átvételével a városi vasút inkább elektromos hajtású legyen.

A végeredmény az lett, hogy 1887. november 28-án megnyitották az első magyar villamosvasúti vonalat a Nagykörúton. Az ideiglenesen megépített, keskeny (1000 milliméter) nyomtávú vágány a Nyugati pályaudvar és a Király utca között haladt. Az egy kilométeres vonalon 10 km/órás sebességgel suhanhattak a szerelvények, a korabeli sajtó szerint a lovaskocsikhoz képest "nesztelen eleganciával".

Az első évtizedekben nem volt (felső) áramszedője és felsővezeték-rendszere a budapesti villamosoknak, a vonalak ugyanis alsó áramszedővel készültek. A vezeték egy föld alatti üregben futott, a csúsztatószerkezetes áramszedő ebbe az üregbe nyúlt le a sín mellett. Ez kényelmetlen volt: a sín ugyan nem volt áram alatt, az üreg azonban az akkori tapasztalatok szerint gyakran eltömődött sárral.

Eleinte az emberek is gondot okoztak a villamosüzemben. Sokan egyszerűen nem értették, mitől megy a villamos. A kíváncsibbak nem álltak meg a fejtörésnél, bele-belepiszkáltak dróttal a sín melletti 2-3 centi széles résbe. Előfordult, hogy megrázó élménnyel találkoztak. Ennek vetett véget a budapesti rendőrfőkapitány, aki elzárás és súlyos pénzbüntetés terhe mellett tiltotta meg a nyúlkálást az alsóvezeték üregébe.

Az első vonalat hamarosan el is bontották

1888-ban Balázs Mór, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens & Halske megalakította a Budapesti Városi Vasutat (BVV). Ők helyezték üzembe 1889. július 30-án Budapest első normál nyomtávú (1435 mm) vonalát az Egyetem tér-Stáczió utca-Köztemető út útvonalon. A BVV a nagykörúti próbavasutat elbontotta, és helyére ott is normál nyomtávú vonalat épített. A XX. század elején már hét villamosvasúti társaság versenyzett az utazók kegyeiért a fővárosi utcákon.

Ekkoriban rendelték meg 59 társával együtt a lenti videóban újraéledő 2806-os számú, BVVV K-típusú villamost is a fővárosi tömegközlekedés számára a Schlick gyártól. A 2806-os 66 évig, 1911-től 1977-ig szolgálta a budapestieket. 1936-ban jelentős korszerűsítésen esett át, elsőként szereltek rá energia-visszatáplálásos fékrendszert, amivel 22%-kal csökkent az energiafogyasztása. Ez olyan előremutató újítás volt (a 3-as metró nem felújított szerelvényei például máig nem tudnak ilyet), hogy a villamost nem is az eredeti, hanem 1936-os állapotában hozta volna helyre a BKV. (De mivel ehhez túl sok alkatrészt kellett volna újragyártani, a leállítása kori állapotát hagyták meg végül.)

A 2806-os villamos csak a napokban készül el teljesen, ezért a forgalomban is csak úgy közlekedhetett a BKV angyalföldi kocsiszíne és a Vasúttörténeti Park között, hogy a MÁV Nosztalgia egy mozdonya segítette.

Így indult el Budapesten a villamosközlekedés, amelynek 10 nagy pillanatát és 10 legfontosabb villamostípusát Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum igazgatójának segítségével állítottuk össze.

A budapesti villamos 10 fontos pillanata

• 1887. november 28. Debütál az első budapesti villamos, átadják a nagykörúti próbavasutat.
• 1887. december 1. Bekövetkezik az első budapesti villamos baleset. „Egy tejeskocsi hirtelen a villamos elé kanyarodott, s a villamos meglökte a kocsit, úgy, hogy a milimári leesett a bakról. De nyomban fel is ugrott kocsijára és elhajtott az odaérkezô rendôr elől…” – adta hírül az első villamosbalesetet a sajtó. (A villamos aranykora 21. old.)
• 1910 Elkezdik számozni a villamosviszonylatokat.
• 1922. december 27. Megalakul a BSzKRt. A korábban egymással versengő hét villamosos közlekedési cég beolvad a fővárosi vállalatba, amelynek vezetésében ott ülnek a főváros képviselői is.
• 1941. november 9. A villamosközlekedésben is áttérnek a jobb irányú közlekedésre.
• 1946. augusztus 20. Budapest ostroma után az első villamos áthalad a Szabadság hídon, újra összekötve Pestet és Budát. A villamost az a kocsivezető vezeti, aki 1944. november 4-én a Margit híd felrobbantásakor a Dunába zuhant szerelvény vezetője volt.

• 1949. szeptember 30. Megszüntetik a BSzKRt-t. A fővárosi közösségi közlekedés ágazatonként külön vállalat irányítása alá kerül. A Fővárosi Villamosvasút (FVV) feladata az új járművek beszerzése. Mára legendássá vált típusok születtek meg a hazai tervezőasztalokon és gyártósorokon. Az UV-k forgalomba állítása mellett elkészül az első két vezetőállású csuklós villamoskocsi is.
• 1966 Bevezetik a kalauz nélküli közlekedést.
• 1968. január 1. Megalakul a BKV. Újra egy cégben integrálják a szétdarabolt fővárosi tömegközlekedést.
• 2010. október 27. Megalakul a BKK. Nagyszabású villamosprojektek indulnak (1-es, 3-as, Budai fonódó).

A 10 legfontosabb budapesti villamostípus

1. Siemens-Halske villamosok – Eredetileg nem volt típusjele azoknak a kocsiknak, amelyekkel 1887-ben elindult a budapesti villamosközlekedés.
2. „ezres” – Eredetileg első világháború előtt beszerzett kéttengelyes kocsik, melyek a legtovább közlekedtek, egészen a nyolcvanas évek elejéig – igaz jelentős átalakításokkal.
3. EP pótkocsik – 1939-től érkeztek a fővárosi vágányokra a győri MWG-ből. A sokak számára emlékezetes pótkocsik még a 2000-es évek elején is közlekedtek az UV szerelvényekben a Kiskörúton.
4. Stuka – A Ganz rendkívül korszerű típusa. A 3600-as motorkocsi 1940-ben jelent meg a fővárosi vágányokon. Nevét a német Stuka zuhanóbombázóra emlékeztető hangja után kapta.
5. UV – A valaha gyártott legnagyobb darabszámú magyar villamos. 1956-tól 375 darab járt Budapesten. Mintegy ötven évig közlekedtek, meghatározva számos utca, városrész képét.
6. Muki – A jól ismert szürke fedett teherkocsi. 1926-27-ben gyártotta őket a Roessemann és Kühnemann cég.
7. „ipari csuklós” – Az előző házi megoldással szemben ezt már az ipar állította elő. A Ganz nyolctengelyes csuklós villamosait még az FVV kezdte átvenni.
8. Tatra – A csehszlovák villamosok 1979-1980-tól érkeztek a budapesti sínekre. Évtizedek óta a legmeghatározóbb budapesti villamostípus, és akár a 2020-as évek végéig maradhatnak még.
9. Siemens Combino – A világ leghosszabb egyterű villamosaként debütált Budapesten, sokáig tartotta ezt a címet.
10. CAF Urbos – 55,9 méteres hosszával az 1-esen járó típus máig a világ leghosszabb egyterű villamosa, az opciók lehívása után várhatóan a budapesti városképet a 2050-es évekig meghatározó járműtípus.

Felhasznált források: A Siemens története Magyarországon (Siemens-kiadás), bkv.hu, villamosok.hu