Professzionális személyzet és mindennap 20-25 gyönyörű hostess-lány gondoskodik vendégeink önfeledt és izgalmakban gazdag szórakoztatásáról

– ígéri a P1 Nightclub az internetes oldalán. Mindezeket a szolgáltatásokat egy köztulajdonú helyiségben vehetik igénybe a pesti éjszaka aranyifjai.

Ezért megkerestük a főpolgármestert, megfelelőnek tartja-e, hogy valamilyen közcélú létesítmény helyett éjszakai lokál működik az ingatlanában? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor kötöttek szerződést a bárral, és az mennyit fizet a helyiségért havonta.

A Városháza sajtóirodájának válasza szerint a jelenlegi városvezetésnek lapunk megkereséséig nem volt tudomása arról, hogy miként működik a helyiség. 

A bérbeadási szerződést ugyanis 2010. szeptember 29-én, a jelenlegi városvezetés megválasztása előtt pár nappal kötötte a nyilvános vécéket 1996-tól 2009-ig működtető, azóta megszüntetett Il-NET Kht. (A Kht. a Főváros Csatornázási Művek cége volt, a Főváros Csatornázási Művek pedig a fővárosi önkormányzat tulajdonában van.)

Az ügyben a csatornázási művek is nyilatkozott, igaz, elég szűkszavúan. Eszerint az ingatlanban lévő üzlethelyiség az FCSM Zrt. érdekkörébe tartozik. Az üzlethelyiség bérbeadására vonatkozó eredeti szerződést az Il-NET Kht. kötötte a PURE-EVENT Kft.-vel, melyet az FCSM Zrt. 5+5 évre meghosszabbított,

A pincehelyiség régebben nyilvános vécéként üzemelt. A történtek alapján azt hihetnénk, hogy Budapest olyan jól áll köztéri illemhellyel, hogy sztriptízbároknak adogatja ki őket. Csakhogy ez nem igaz. Mint arról beszámoltunk, egy témába vágó reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 85,5 százaléka szerint nincs elég nyilvános illemhely Budapesten.

Kis magyar közvécétörténet

Az építésügyi miniszter 1950. március 22-én kiadott rendeletével a nyilvános illemhelyek a Főváros, ezt követően pedig, 1950. május 3-án a Csatornázási Művek kezelésébe kerültek. A 80-as években már több 100 illemhely működött Budapesten. 1983-ban a Csatornázási Művek által kifejlesztett egyszemélyes, félautomata illemhelyeket állítottak próbaüzemre az V. ker. Március 15. téren.

A kedvező tapasztalatokat követően továbbiakat telepítettek elsősorban a belváros nagy forgalmú helyeire, olykor iker-kialakítással. 1996-ban már 29 automata illemhely működött a fővárosban. Az ipari műemlék jellegű, Beetz-féle vasvázas illemhelyek felújítását 1985-ben kezdték meg az eredeti külső megtartásával és korszerű belső, vandalizmussal szemben is ellenálló védelemmel ellátva (pl. XII., János kórház melletti, VI., Nagymező utcai, az I., Lovas úti, I., Hunyadi szobor melletti, VI., Lövölde téri, IX., Ferenc téri).

1996-ban, amikor profiltisztítás következtében az illemhelyek üzemeltetésével az Il-Net Kht-t bízta meg a Fővárosi Közgyűlés, a Csatornázási Művek már 112 db közterületi illemhelyet üzemeltetett. A Fővárosi Közgyűlés 2009 májusában döntött úgy, hogy ismét a Fővárosi Csatornázási Művekre bízza a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetését.

Míg 1996-ban még 112 működő és nyitva tartó illemhely volt, 2009-ben 74 nagyon rossz állapotú maradt csupán. Ebből 38 illemhely teljesen használhatatlan, romos állapotban került vissza a Csatornázási Művekhez és csak 36 egység volt üzemképes, messze elmaradva a XXI. század elvárásaitól. (Forrás: fcsm.hu)

(Borítókép: A sztriptízbár lejárata az Arany János utcánál - fotó: Huszti István / Index)