Alakíthat parlamenti képviselőcsoportot a Lehet Más a Politika (LMP) – foglalt állást az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 21 támogató és három tartózkodó szavazattal pénteken.
Azonban az LMP-frakció csak akkor alakulhat meg, ha módosítják a házszabályt, mert annak hatályos szövege szerint képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat, márpedig az LMP-nek ennél kevesebb van, miután több tagja kivált a párt frakciójából, létrehozva a Párbeszéd Magyarországért pártot.
A módosítás érdekében az alkotmányügyi bizottság indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben azt javasolja, hogy három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerzett – képviselő is alakíthasson frakciót.
A házszabály módosítását kezdeményező javaslat hivatkozik az Alkotmánybíróság (Ab) április 25-én hozott határozatára, amely kimondta, hogy az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga.
A bizottság ülésén Schiffer András független képviselő, az LMP volt frakcióvezetője azt mondta, amíg Magyarországon olyan választási rendszer van, amely alapján a mandátumok egy részét zárt listán osztják ki, addig a választópolgár a fülkében arról is véleményt mond, hogy pontosan mely formációkat akarja az Országgyűlésben látni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP-nek szerinte a jelenlegi házszabály szerint is joga és lehetősége lenne bejelentenie a képviselőcsoport megalakítását.
Schiffer András az Indexnek elmondta, reméli, hogy a határozati házszabálymódosítás végigmegy, a procedúra pedig nem többet és nem kevesebbet jelent, mint hogy a Ház meg akar felelni az Alkotmánybíróság határozatának. Az LMP volt és feltételezhetően leendő frakcióvezetője hozzátette, bár megvolt róla a véleménye, de egészen addig, amíg az AB határozata meg nem született, az LMP elfogadta azt a helyzetet, hogy nem lehet frakciója, és csak az AB döntése után léptek.
Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 fős képviselőcsoportból nyolcan kiléptek. A kivált parlamenti képviselők nem adták vissza a mandátumukat, Párbeszéd Magyarországért (PM) néven új pártot alapítottak, és ezáltal a frakció létszáma a működéshez szükséges 12 fő alá csökkent.
LMP-s maradt Schiffer Andráson kívül Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin, Mile Lajos, Vágó Gábor, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia.
A Párbeszéd Magyarországhoz csatlakozott Jávor Benedek, Szabó Tímea, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László.
A Demokratikus Koalíció (DK) ismét frakcióalapítási kérelmet nyújt be a parlamentnek, hivatkozva az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának javaslatára – közölte a DK-tól Molnár Csaba. A párt ugyanis eleget tesz annak házszabályt, és eszerint három – ugyanazon pártlistáról mandátumot szerzett – képviselő is alakíthat frakciót.
Az MSZP-ből kivált, tíz parlamenti képviselővel rendelkező DK ugyanis eleget tesz annak a feltételnek, hogy három tagja ugyanazon pártlistáról szerezzen mandátumot. Igaz, a DK a korábbi, tízfős előírásnak is megfelelt, ezért a párt már eddig is úgy vélte, hogy joga lett volna a frakcióalakításra. Molnár közleményében kitért arra is, hogy ez a jog nyilván megilleti a nyolc fős Párbeszéd Magyarországért csoportot is, tekintettel arra is, hogy az LMP-nek mindössze hét képviselője van.
"A Demokratikus Koalíció reméli, hogy nem valamilyen, csak és kizárólag az LMP-nek kedvező titkos Orbán-Schiffer-paktum következménye a házszabályt módosító javaslat, és az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői végre élhetnek a frakcióknak járó jogosítványokkal" – írta Molnár.
"Ha bárki olyan nagyon kedvezni akart volna az LMP-nek, a frakció megszünését is meg lehetett volna akadályozni. Ráadásul április végén terjesztettük be a frakcióalapítást, most június közepe van" – válaszolt Schiffer a DK azon vádjára, hogy a fideszes többség kivételezik velük. "Ha újjá is alakul az LMP frakciója, azt a helyzetet nem lehet meg nem történtté tenni, hogy februárban ezt a frakciót felrobbantották és megszűnt" – tette hozzá.
A jelenlegi szabályok szerint a képviselőcsoportok a működésükkel járó kiadásokra havonta frakciónként 25 képviselő alapdíjával megegyező összeget (5,8 millió forintot) vehetnek igénybe, ami kiegészül képviselőnként a kormánypártok esetében az alapdíj 60, az ellenzékiek esetében 90 százalékával. A frakciókkal ellentétben a független képviselőknek nincs lehetőségük napirend előtti felszólalásra, és arra sem, hogy a kormánytagok napirend előtt elmondott szónoklataira reagáljanak. Korlátozottak az interpellációs és időkeretes vitákban történő felszólalási lehetőségeik is. A házszabály alapján minden frakciónak az összes parlamenti bizottságban helyet kell kapnia - jelenleg húsz ilyen van –, a független képviselőket viszont csak egy-egy bizottsági hely illeti meg.