Index Vakbarát Hírportál

Ha csak a pénz számítana, a Ferencváros esélytelen lenne az Európa-ligában

2024. szeptember 25., szerda 06:05

Ha csak a pénz számítana, a Ferencvárosnak nem sok esélye lenne az Európa-liga 2024–2025-ös főtábláján, de az is igaz, hogy épp az előző idények mutatták meg, hogy a magyar rekordbajnok képes bravúros továbbjutásokra a nemzetközi porondon.

A megújított versenysorozat szerdai rajtját megelőzően felidézzük a nyolc vetélytárs elleni magyar örökmérleget, valamint kitekintünk az erőviszonyokra is.

Az Anderlechtről és a PAOK-ról jó emlékeink lehetnek, a Dinamo Kijevről már kevésbé

A magyarfutball.hu adatbázisa szerint a Tottenham csupán egy nem hivatalos barátságos meccset játszott magyar csapatok ellen, 1965. november 18-án Alan Gilzean triplájával 4:0-ra verte a Budapest válogatottat. Pedig Baróti Lajos együttesében azért volt néhány nem éppen rossz név (Gelei József, Káposzta Benő, Mészöly Kálmán, Sipos Ferenc, Sóvári Kálmán, Nagy István, Solymosi Ernő, Bene Ferenc, Farkas János, Albert Flórián, Fenyvesi Máté).

Érdekesség, hogy öt nappal korábban az Eintracht Frankfurttal is összecsapott a gárda, Németországban a házigazda hamar kétgólos előnybe került, majd Farkas, Rákosi Gyula és Albert is betalált, utóbbi kétszer is, ezzel már 2:4 volt az állás. A győzelem viszont elmaradt, mivel Walter Bechtold megszerezte a második, a harmadik, majd a negyedik gólját is, beállítva az 5:4-es német sikert. 

A Budapest válogatott 1972-ben egy ugyancsak nem hivatalos mérkőzésen Uwe Kliemann kései öngóljával vágott vissza 1–0-ra, de a kettő között voltak hivatalos találkozók is, méghozzá pont a Fradi ellen. A mostani sorozat elődjének számító Vásárvárosok Kupájában ugyanis a nyolcaddöntőben találkozott a két csapat 1967-ben, akkor Albert gólja csak a szépítésre volt elég Frankfurtban (4:1), és bár a visszavágót Rákosi és Novák Dezső góljával 2:1-re megnyerte a magyar csapat, összesítésben így is alulmaradt. Érdekesség, a Fradi 1965-ben megnyerte ezt a sorozatot, 1968-ban pedig döntőzött.

A Nice ellen is csak nem hivatalos meccset jegyezhettek fel a krónikások, 1988 januárjában a magyar válogatott Jules Bocandé korai góljára Kovács Kálmán és Kiprich József felelt, és nyert idegenben 2–1-re.

Az Anderlecht a hármashoz képest kifejezetten gyakran került a magyar csapatok útjába, hiszen a BEK első kiírásában (1955–1956) az akkor Vörös Lobogónak hívott MTK ejtette ki két sima sikerrel (6:3, 4:1),

negyven évvel később pedig a Ferencváros nyert Zoran Kuntics góljával Brüsszelben, mielőtt itthon Goran Kopunovics góljára Gilles De Bilde válaszolt (1–0, 1–1), így először jött össze magyar klubnak a BL-csoportkörbe jutás.

Azért egy Budapest válogatott elleni nem hivatalos meccs itt is akad, 1968-ban Paul Van Himst duplájára Korsós István tudott felelni (2:1).

PAOK-ról is kellemes emlékeink lehetnek, hiszen a 2003–2004-es idényben Bajzát Péter idegenben szerzett góljával jutott tovább a kupatavaszt megérő Debrecen (1–1, 0–0), a 2018–2019-es Európa-liga-csoportkörben a Fehérvár Görögországban Huszti Szabolcs és Stopira, Budapesten pedig Georgi Milanov góljával nyert (2–0, 1–0) – de végül ez, és a későbbi győztes Chelsea elleni hazai pontszerzés (2–2) is kevésnek bizonyult a továbbjutáshoz.

A Dinamo Kijev viszont a másik végletet képviseli. Az 1975-ös KEK-döntőben Vladimir Oniscsenko duplájával és Oleg Blohin góljával a szovjet színekben szereplő gárda 3–0-ra legyőzte a Ferencvárost Bázelben, 1989-ben pedig az MTK elleni UEFA-kupa-párharcot már otthon eldöntötte (4–0, 2–1). A négy évvel ezelőtti BL-menetelés során a Barcelona és a Juventus mellett az ukrán együttes volt még a zöld-fehérek csoportellenfele, az egyetlen pontot épp a Dinamo ellen szerezték, hazai pályán kétgólos hátrányból felállva (2–2), Kijevben 1–0-val vágott vissza az ellenfél. Most az első meccshez hasonlóan semleges pályán találkoznak a felek, ezúttal viszont nem egy döntő az apropó, hanem az orosz–ukrán front, amely miatt Hamburgban rendezik a Dinamo hazai összecsapását.

Nagy magyar kupamenetelések és a Malmö

Az AZ Alkmaar ellen még egyszer sem lépett pályára magyar csapat, a Malmö viszont kis túlzással tényleg hazajár Magyarországra:

a svéd együttes egymaga több meccset játszott (16) magyar csapatokkal, mint az összes többi csoportellenfél összesen (15)!

Először 1971-ben az Újpest elleni BEK-párharcban érkezett hazánkba, Bene Ferencék formalitássá tették a svédországi visszavágót, amelyen a szűk vereség is belefért (4–0, 0–1). A Dinamo Kijevnél már említett 1974–1975-ös KEK-menetelés során a negyeddöntőben épp a Malmőn át vezetett a Fradi útja, Nyilasi Tiborék idegenben 3–1-re nyertek, itthon pedig 1–1-re végeztek.

Tíz évvel később a Videoton jutott UEFA-kupa-döntőig (a Real Madrid ünnepelhetett végül), az új kiírásban pedig rögvest a svédek érkeztek 1985 őszén, a hazai 1–0 után idegenben a végén szépítve 3–2-re kaptak ki a fehérváriak, így idegenben szerzett több góllal jutottak tovább – de ezt követően ebben az idényben már nem nyertek újabb párharcot.

Ezt követően az Intertotó-kupában volt majdhogynem állandó ellenfél a svéd csapat, 1986-ban és 1987-ben megint a Videoton volt az ellenfél – mind a négy meccset az aktuális házigazda nyerte meg –, 1991-ben a Tatabányával ikszelt kétszer, 1993-ban pedig megint a Vidivel egy alkalommal, de tegyük hozzá, ebben a sorozatban minden alkalommal a Malmö zárt jobban a csoportokban.

A PAOK-nál már említett 2018–2019-es El-csoportkör előtt megint a fehérváriak kerültek a Malmö útjába, és két döntetlennel, Loic Nego idegenben szerzett góljával (1–1, 0–0) a Vidi jutott tovább a playoffkörbe, amelyben az AEK Athén bizonyult jobbnak.

Két évvel később került sor az eddigi utolsó összecsapásra, 2020 szeptemberében a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében zárt kapuk mögött, és csupán egy meccsen dőlt el az Európa-liga selejtezőjében a továbbjutás kérdése, a jelenleg az NB II-ben a bennmaradásért küzdő Honvéd az MTK otthonában kapott ki 2–0-ra Ola Toivonenéktől.

A mérleg itt így tehát nem is lehetne ennél kiegyenlítettebb: 16 mérkőzésen 5 magyar győzelem, 6 döntetlen, 5 Malmö-siker, 16–16-os gólkülönbség mellett.

Remélhetőleg itt november 28-án Budapesten a házigazda felé billen el a mérleg nyelve, mert talán még ez a meccs tűnik a leginkább nyerhetőnek.

Ha a pénz számítana, esélytelen lenne a Fradi

Mert hát ne szépítsük, bitang nehéz lesz a magyar bajnok feladata. A Fradi az elmúlt évek állandó nemzetközi kupamenetelései során szépen gyűjtögette a koefficienspontokat (35,000), aminek köszönhetően még sikerült becsúszni a második kalapba a sorsoláson.

Más kérdés, ez korábban azt jelentette volna, hogy egy első kalapos ellenfél mellett egy harmadik és egy negyedik kalapos érkezett volna, és elég lett volna a két hátrébb rangsorolt egyikét előzni ahhoz, hogy lehessen még folytatás.

Az új rendszerben viszont mindenki kap mindenhonnan két-két ellenfelet, ezzel pedig gyakorlatilag mindegy, hol helyezkedik el, hiszen még csak arról sincs szó, hogy legalább a saját szintjéről ne jönne egy ellenfél.

Ha csak a koefficienspontokat nézzük, akkor a mezőny ötödik legkönnyebb sorsolását kapta a Fradi,

hiszen a Frankfurt (60,000), Tottenham (54,000), AZ (50,000), PAOK (37,000), Dinamo Kijev (26,500), Malmö (18,500), Nice (17,000), Anderlecht (14,500)-féle sor valamivel kevesebb mint 34,7-es átlagot ad ki, amivel amúgy épp a Fradi (35,000) szintje alatt lenne egy picivel.

Ha viszont megnézzük az ellenfelek jelenlegi erejét azért jobban mutató keretértékeket, akkor már kevésbé lehetünk bizakodók. A Fradi 59,33 millió eurós keretértéke honi szinten döbbenetes fölényről árulkodik, a következő öt magyar csapat együttesen (53,38) sem tudja megközelíteni, de 

nemzetközi összevetésben így is a vert mezőnyben a hazai rekorder: az Európa-liga-mezőny 10. legalacsonyabb mutatója ez.

A vetélytársak közül egyedül épp az említett Malmö (33,5 millió euró) áll még rosszabbul, a Tottenhamben (768,3) viszont James Maddison (70) és Cristian Romero (65) egymaga többet ér, mint a komplett Fradi!

A listán a londoniakat csak a Manchester United (857,35) előzi meg, a Frankfurt (248,3) a kilencedik, a Nice (217,2) a 13., az Anderlecht (116) a 16., a PAOK (93,2) a 18., a Dinamo Kijev (81,5) a 21., az AZ Alkmaar (61,85) pedig épp a Ferencvárost (59,33) megelőzve a 26. Ha csak a pénz játszana, akkor tehát a vert mezőnyben lenne csak a Fradi (27.), és pont nem jutna tovább az egyenes kieséses szakaszba.

Az is tény ugyanakkor, ha viszont csak ez számítana, akkor már az előző években sem jutott volna tovább, és azért annyira nincs messze a 24. Twente (68,78), hogy ez megugorhatatlan legyen. A nyolc forduló vetélytársait tekintve azért persze ez még mindig inkább a bravúr kategóriáját jelentené, nem véletlen, hogy mind a nyolc ellenfél végső sikerére több esélyt látnak a fogadóirodák, miközben a Fradinál többet csak négy gárda elsősége fizetné.

De ennyi szám után önökön a sor! Meglesz az újabb Fradi-továbbjutás?

Ön szerint hogyan végez a Ferencváros az Európa-liga főtábláján?

  • 6474
    A 17–24. hely között végez, így nem kiemeltként folytatja a kieséses szakaszban.
  • 5590
    A 9–16. hely között zárva kiemeltként várhatja a nyolcaddöntőért rendezendő playoffkört.
  • 3788
    A 25–36. hely között zár, ezzel véget ér a nemzetközi kupaszereplése.
  • 1562
    Az első nyolc hely egyikén végezve rögvest nyolcaddöntőbe jut!

Az Index a Ferencváros találkozóiról percről percre frissülő szöveges tudósítással, majd összefoglalóval jelentkezik. A televíziók közül a magyar bajnok mérkőzéseit az M4 Sport adón lehet majd látni, ezen kívül az RTL+ közvetíti még a sorozat meccseit.

A Ferencváros Európa-liga-menetrendje

1. forduló (szeptember 25.)

2. forduló (október 3.)

3. forduló (október 24.)

4. forduló (november 7.)

5. forduló (november 28.)

6. forduló (december 12.)

7. forduló (január 23.)

8. forduló (január 30.)

Az 1. forduló további párosítása:

csütörtökön játsszák:

(Borítókép: A Ferencvárost a BL-ből simán kiejtő Midtjylland 63 millió eurós keretével a 25. helyen áll az El-rangsorban. Fotó: MTI / Hegedüs Róbert)

Rovatok