A Katzenbach-gyilkosság utolsó előtti tárgyalását is megtartotta szerda reggel a Fővárosi Törvényszék, a három vádlottnak lehetősége volt még utoljára szólni a bíróhoz, mielőtt meghozza az ítéletet. A vád szerint a három férfi ölte meg az MTK egykori labdarúgóját, Katzenbach Imrét, majd elásták a holttestet, és tettüket éveken keresztül titokban tartották.
A büntetés-végrehajtás kommandósainak gyűrűjében érkezett meg a Katzenbach-gyilkosság három vádlottja a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termébe. A hallgatóság padsorai megteltek, síri csendben várták, ahogy a három férfit bilincsben és vezetőszáron elővezették az eljáró bírónő, dr. Halász Beáta elé. Szerda reggel lehetőséget kaptak, hogy az utolsó szó jogán mégegyszer szóljanak a tanácselnökhöz, mielőtt meghozná az ítéletét. A mai napra eredetileg ítélethirdetést is tervezett a törvényszék, azonban az elsőfokú döntés kihirdetésére áprilisig kell várniuk a résztvevőknek.
Elsőként H. László állt a mikrofon mögé, az elsőrendű vádlott ismételten leszögezte, hogy nem követte el a bűncselekményt, a koronatanút pedig aljas hazudozónak nevezte. Korábban több mint százoldalas vallomást tett a nyomozás során, hogy ezzel is bizonyítsa az ártatlanságát, hozzátette, nem is érti, miért kell a vádlottak padján ülnie. Poligráfos vizsgálatot is vállalt, megjegyezve, hogy nem az ő vallomásai keveredtek ellentmondásba, hanem az ügy koronatanúja, H. Attila került ellentétbe:
Én nem egy ügyszám vagyok, hanem egy ember!
Sokkoló volt számára a letartóztatása, majd az azt követő időszak, ahogy a családja is megsínylette a történteket, majd hozzátette, hogy a vádhatóság egy ponton már az ügyvédjét is megpróbálta kizárni az eljárásból. Nem értette, hogyan tudott eljutni az ügy a vádemelésig, amikor már a nyomozás során kiderült, hogy H. Attila elbukott a poligráfos vizsgálaton a feleségével együtt. H. László igyekezett a vádirat minden részletét tételesen tagadni, köztük azt is, hogy az MTK egykori labdarúgóját azért végezték ki, mert felvett a cégüktől 500 millió forintot, amit soha nem adott vissza. Azon a ponton már elcsuklott a hangja, amikor arról beszélt, az eljárás mennyire megsínylette a családi életét és kapcsolatát a gyermekeivel.
Mindez egy olyan ember miatt, akinek saját bevallása szerint is köze van a barátja meggyilkolásához
– beszéde végén kérte, hogy mentsék fel a vádak alól.
Az ügy másodrendű vádlottja, Sz. Lajos közölte, hogy csatlakozik védőjéhez, nem ölte meg Katzenbach Imrét. Az első vádlotthoz hasonlóan ő is H. Attila jellemének kibontásával kezdte, hozzátéve, az nem lehet, hogy egy büntetett előéletű férfi szavát többre tartják, mint három büntetlen előéletű, „tisztességesen megőszült családapáét”. Curtis testvére kérte a bíróságtól, hogy tisztázza a jó hírnevét, valamint engedje vissza a családjához, hisz nem követte el a bűncselekményt. A harmadrendű vádlott is csatlakozott a védőjéhez, röviden közölte, hogy nem követte el a bűncselekményt, és köze sem volt hozzá.
Dr. Blatnyák Zoltán ügyész még a novemberi vádbeszéde elején leszögezte, hogy nem változtat a vádirata jogállásán, és ezzel tartja azt is, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést kér a vádlottakra. A per meglátása szerint egy szimpla emberölési ügy, ezzel szemben mégis nagy az érdeklődés a büntetőügy fejleményeivel kapcsolatban, ami szerinte annak köszönhető, hogy az áldozat ismert labdarúgó volt, illetve az egyik vádlott Curtis testvére.
Az ügy kulcsfontosságú figurája H. Attila, akit kezdetben gyanúsítottként hallgattak ki, de mivel mindenről részletesen vallott, ezért nyolc év börtönbüntetést szabott ki rá a bíróság. Később tanúként előállították a tárgyalások alatt, de a mostani alkalmon már nem akart részt venni. H. olyannyira fontos szereplője az ügynek, hogy a vallomásának köszönhetően született meg az ügyészség vádirata. H. Attila volt még 2009-ben az, aki bejelentette a rendőrségnek Katzenbach Imre eltűnését, így neki köszönhetően indult meg az eltűntként körözése az ismert labdarúgónak. Arról már H. nem tudhatott, hogy a gyanús körülmények miatt titokban nyomozás indult, tekintve, hogy az Eclipse-ügy miatt már vizsgálták Katzenbachot ebben az időszakban a hatóságok.
H. Attila nem egy szimpatikus ember, több bűncselekményt is elkövetett, itt viszont az a kérdés, hogy igazat mond-e, vagy sem
– teszi fel a költői kérdést dr. Blatnyák Zoltán, amire a hallgatóság soraiból többen is nemmel feleltek.
Az ügy másodrendű vádlottja, Sz. Lajos mellett rendületlenül kiáll testvére, Curtis, aki korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hisz testvére ártatlanságában. Sz. szóban röviden nyilatkozott a korábbi meghallgatásain, de akkor – és később írásban is – tagadta, hogy az emberölésben részt vett volna.
Dr. Blatnyák Zoltán korábban leszögezte, hogy kétséget kizárhatóan megállapítható mind a három vádlott bűnössége. A három férfit így továbbra is előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének elkövetésével vádolja, indítványozta, hogy ezért ítélje őket a törvényszék életfogytig tartó fegyházbüntetésre, legkorábban harminc év múlva szabadulhatnának.
A vádiratban három vádlott szerepel: az ügyben érintett zrt. egyik vezetője mint felbujtó, valamint az emberölés két végrehajtója. A végrehajtókat közvetlenül megbízó 51 éves férfival szemben a főügyészség már korábban vádat emelt. A dokumentum szerint Katzenbach Imre 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég vezetését, tudva, hogy a cég valótlan tartalmú számlákat állít ki egy akkoriban ismert zrt.-nek. Feladata az volt, hogy a számlák ellenértékét készpénzben felvegye, és az összeget visszajuttassa a zrt. két vezetőjének – akik közül az egyik már korábban meghalt, a másik pedig a vádiratban szereplő felbujtó.
A labdarúgó azonban 2009 áprilisában az általa felvett ötszázmillió forintot nem juttatta vissza a zrt. vezetőinek, hanem azzal külföldre távozott. Pár hónappal később a társaság két vezetője megtudta, hol bujkál, és hazahozatták. A cég vezetőit dühítette, hogy Katzenbach nem számolt el az elvitt pénz jelentős részével, ugyanakkor tartottak is tőle, mert túl sokat tudott róluk – írta a főügyész. Hozzátette: emiatt a két cégvezető a vád szerint elhatározta, hogy megöleti a férfit. Az emberölésre 2009 szeptemberének elején adtak megbízást egyik emberüknek, egy 51 éves férfinak.
A férfi a megbízást elfogadta, azonban a tényleges végrehajtásra ő is megbízást adott, egy régi barátját kérte fel a focista megölésére. A férfi vállalta az emberölést, de cserébe ingyen vadászati lehetőséget, valamint legalább hárommillió forintot kért magának és a maga mellé bevont másik végrehajtónak, aki az ügy harmadik vádlottja. A vád szerint az 51 éves férfi 2009. szeptember 28-án a benne megbízó, gyanútlan Katzenbachot gépkocsival Baranyajenő térségébe, egy általa előre kiásatott gödör közelébe vitte, ahol a két végrehajtó már várta őket. Az autóból kiszálló focistát az ott várakozó két férfi rögtön megtámadta, miközben az 51 éves megbízó elhajtott a helyszínről.
A két vádlott közül az egyik lefogta a férfit, társa pedig súlyosan bántalmazta, ennek következtében a sértett a helyszínen meghalt. A vádlottak ezután a holttestet az előre kiásott gödörbe helyezték és földdel befedték.
A FOCISTA FÖLDI MARADVÁNYAIT 2020. OKTÓBER 22-ÉN TALÁLTÁK MEG.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A főügyészség mindhárom vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A sértettet a helyszínre szállító 51 éves férfival szemben a Fővárosi Főügyészség egy elkülönített eljárásban már korábban vádat emelt.
Az áldozatot, a volt MTK-s labdarúgót az Eclipse-ügyben is körözték a hatóságok. A 2010-ben kirobbant ügyben az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve is felmerült az egyik céggel kapcsolatban. Ahogy akkoriban közölték, a férfi megalapozottan gyanúsítható volt bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára.
A hatóságok szerint a 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyerő Eclipse vezetői a tízmilliárdos nagyságrendű árbevétel után fizetendő áfa mértékét jogellenesen csökkentették, így a cég több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be. A férfi akkoriban viszont nyomtalanul eltűnt, a holttestét pedig 2020 őszén találták meg Baranyában. A rendőrség akkor azt közölte, hogy 2019-ben jutottak olyan információk birtokába, miszerint a férfi emberölés áldozatává vált.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)