Index Vakbarát Hírportál

Fillérekből is bárki milliomos lehetett, tömegek utazták be így a világot

2025. május 18., vasárnap 15:30

Mi hajt valakit arra, hogy három nap alatt több tucatszor szálljon fel és le ugyanazzal a géppel, ugyanazon az útvonalon, időnként szinte meg sem várva, hogy a kerekek teljesen megálljanak a kifutón? A SAS Scandinavian Airlines egyik törzsutaskampánya olyan kihívást hirdetett, amely egyszerre volt fizikai és logisztikai erőpróba, valamint szokatlanul izgalmas játék a legelszántabb gyakori utazóknak. A tét nem volt kicsi: prémiumtörzsutas státusz, amely bónuszpontokat és elsőbbségi beszállást is jelent egy egész éven át.

A legtöbb ember aligha mondana nemet arra, ha milliomos státuszba léphetne. Persze nem minden a pénz, azonban nem hátrány, ha van. A milliomoslét viszont nem csak vaskos pénzkötegeknek köszönhetően valósulhat meg.

2024 végén a skandináv légitársaság, a SAS (Scandinavian Airlines) valami igazán merészet húzott. Miután 27 év után otthagyta a Star Alliance légiszövetséget, és átigazolt a SkyTeam kötelékébe – amelynek olyan tagjai vannak, mint a Delta, a KLM vagy az Air France –, úgy döntöttek, nem egyszerűen közleményben jelentik be a váltást, hanem élményt csinálnak belőle. Egy olyan kampányt indítottak, amellyel – szó szerint – kilométer-milliomossá tehették az utasaikat.

A SAS EuroBonus törzsutasprogramjának tagjai előtt egy őrült küldetés állt: ha 2024. október 8. és december 31. között legalább 15 különböző, SkyTeam légitársasághoz tartozó géppel repülnek,

jutalmuk egymillió pont – azaz nagyjából 10 ezer dollár (3,5 millió forint) értékű lehetséges repülőjegy.

Bármennyire is jól hangzik midenz, korántsem volt könnyű vállalás annak, aki ebbe belevágott, mégis közel 50 ezren neveztek, közülük 7000-en csak a kihívás kedvéért csatlakoztak a programhoz. Végül nagyjából 900 ember teljesítette a kihívást, és vált pontmilliomossá. Néhányan közülük most először, csak emiatt repültek ilyen rendszerességgel, mások azonban már évek óta gyűjtögették a kilométereket – így mindenki más miatt vágott bele.

Az alább bemutatott, a CNN által megszólaltatott két résztvevő különös története jól mutatja, mi minden rejlik egy ilyen repülős kaland mögött – na meg azt, hogy nem kell feltétlen perselyt törni, ha valaki szemfüles.

Három hónap alatt 160 óra a levegőben

A kihívásban részt vevő törzsutasok körülbelül 30 százaléka nő volt – ami jelentős nemi különbség, de elég ígéretes a törzsutasok körében, hiszen közöttük általában férfiak dominálnak. A 36 éves Nara Lee egy dél-koreai kisvárosból, Csuncsonból származik. Élete első három évtizedében körmösként dolgozott, miközben arról álmodott, hogy egyszer bejárja a világot. Az angolt nem beszélte, önálló utakat nem szervezett, így sokáig csak szervezett túrákon vett részt. Aztán jött egy YouTube-videó, amelyben megemlítették a SAS kihívását. Ez pedig mindent megváltoztatott.

Nem tudtam angolul, nem értettem a légitársaságok működését, de valami belül azt súgta, hogy ezt meg kell próbálnom. A gyerekkori álmaimról szólt az egész

– meséli.

Lee 85 nap alatt több mint 160 órát töltött repülőgépeken, kizárólag turistaosztályon. Útja során bejárta Ázsiát, Észak- és Dél-Amerikát, átrepült az Atlanti-óceánon, majd elment Európába és onnan délkelet-Ázsiába. Végül visszatért Szöulba, de már egészen más emberként. A kihívás végeztével elsőként Párizsba repült, és onnan vissza – immár businessosztályon. Áprilisban újabb útra indult a vietnámi Ho Si Minh-városba, odafele turistaosztályon, vissza pedig szintén a kényelmes businessen utazott. Ezért az útért pedig mindössze 250 dollárt (89 ezer forintot) fizetett. Nőként, egyedül utazva Leenek állandóan figyelnie kellett. Gyakran aludt reptereken vagy 24 órán keresztül nyitva tartó vendéglátó egységekben, de mindig zsúfolt, nyilvános helyeken. Éjszaka nem ment ki az utcára, és különösen óvatos volt. Elmondása szerint a legijesztőbb élménye New Yorkban érte, amikor sok, kábítószer hatása alatt álló embert látott az utcán gyanúsan ténferegni – ami Koreában ritka jelenség.

A 44 éves Barry Collins az angliai Eastbourne-ből már évek óta szenvedélyes pontgyűjtő volt. Főleg vásárlásai után kapott kilométereket, amelyeket „ingyenutazásokra” váltott be. Amikor tudomást szerzett a kihívásról, épp egy vállalkozása lezárása után otthon unatkozott.

A feleségem, Cheryl már azt mondta, menjek valahová, másszak meg valami hegyet, csak csináljak végre valamit. Kapuzárási pánik

– meséli.

A kihívás tökéletes apropó volt arra, hogy egyedül nekivágjon egy hosszú kalandnak. De volt néhány szabály, amit magának állított: csak turistaosztályon repül, kizárólag kézipoggyászt visz magával, minden úti cél között tart legalább egy rövid pihenőt, és nem borítja fel a családi életét – hétfőn már otthon van, hogy vihesse a gyerekeket iskolába. Emiatt alakult úgy, hogy négy szakaszban teljesítette a küldetést. Először Madridba utazott családjával, majd Európán belül cikázott: Párizs, Bukarest, Amszterdam és Stockholm is kipipálásra került a bakancslistáján. A harmadik útján érintette Atlantát, Mexikóvárost, majd ismételten Párizst – minden alkalommal péntektől vasárnapig, hétfőre pedig hazatért. Ez pedig még nem minden. A negyedik útján keletre vette az irányt, Dzsidda, Jakarta, Szingapúr, Ho Si Minh-város, Tajpej, Hsziamen, Sanghaj, Szöul, Kuangcsou, Bangkok meglátogatása után tért haza Londonba. Összesen 22 járaton utazott, 19 különböző légitársasággal, amelyből 16 volt SkyTeam-tag.

És hogy mennyiből utazták be a fél világot? 

Barry Collins végül 6185 dollárt (2,2 millió forintot) költött, ebből 5103 dollár (1,8 millió forint) ment repülőjegyekre. Állítása szerint szállásra kevesebbet költött, mint amennyi a Heathrow reptéren való parkolása lett volna ez idő alatt. Nara Lee 3800 dollárt (1,3 millió forintot) áldozott repjegyekre, és 760 dollárt (273 ezer forintot) egyéb kiadásokra. Ezek persze nem kis összegek, ám ezért cserébe mindketten bezsebelték a tízezer dollárnak megfelelő pontokat, ami átszámítva 3,5 millió forintnyi repülést jelent. 

Ráadásul a kampány a SAS szerint is igazán megérte. A brand ismertsége robbanásszerűen megnőtt, különösen az USA-ban, Kínában és Dél-Koreában, így kiváló marketingfogásnak bizonyult.

Amikor a hűség valóban kifizetődik

A SAS EuroBonus kihívása nem az első alkalom volt, hogy egy légitársaság vagy utazási program valami egészen szokatlannal állt elő, hogy felrázza a közösséget, és odavonzza az elszánt pontvadászokat. A hűségprogramok világában – ahol a hűség valós, pénzben mérhető előnyöket hozhat – időről időre feltűnnek hasonló, sokszor már-már őrületbe hajló kampányok, amelyek egy dologra építenek: a szenvedélyes, rendszeres utazók kíváncsiságára, taktikai érzékére és kitartására.

Az egyik legismertebb és legnagyobb presztízsű „játék” a gyakori utazók körében a Round the World (RTW) jegyek kihasználása, amelyeket az olyan szövetségek, mint a Star Alliance, a oneworld vagy épp a SkyTeam kínálnak. Ezekkel a jegyekkel előre megtervezett, föld körüli útvonalon lehet utazni akár 16 szegmensben, adott számú kontinensen keresztül – és az igazán elszánt pontvadászok ezeket a jegyeket nemcsak kalandvágyból veszik meg, hanem azért is, hogy egyetlen menetben masszív mennyiségű kilométert zsebelhessenek be. A trükk az olcsó, mégis pontdús járatok kombinálásában rejlik. Egyes utazók külön weboldalakon, fórumokon és Facebook-csoportokban osztják meg a leghatékonyabb RTW-stratégiákat, amelyekkel akár első osztályú szolgáltatásokhoz is hozzá lehet jutni egyetlen jól irányzott és költséghatékony jeggyel – gyakran csupán néhány ezer dollárból.

Persze a cél maga az utazás. A Mileage Run kifejezést sokáig szinte mítoszként emlegették az aviatikai berkekben. Ez az a műfaj, amikor valaki úgy vásárol repülőjegyet, hogy a cél nem egy adott város meglátogatása, hanem pusztán az, hogy minél több kilométert vagy pontot szerezzen. A legelvetemültebb példák között szerepelnek olyan utasok, akik 24 órás spirálban ingáztak kontinensek között, csak hogy egy-egy prémiumszintet elérjenek egy hűségprogramban.

2022-ben például egy amerikai utas nyilvánosságra hozta, hogy 12 órás időablak alatt tíz különböző amerikai repülőtéren szállt le és fel, hogy megszerezze a Delta SkyMiles Diamond Medallion státuszt – egy olyan szintet, amely után a társaság üzleti osztályú upgrade-eket, ingyenes lounge-hozzáférést és prémium-ügyfélszolgálatot biztosított számára. A Mileage Run manapság ugyan kevésbé éri meg, mivel sok program áttért a kiadásokon alapuló pontozásra (vagyis a jegy ára, nem a megtett távolság számít), de a műfaj szelleme nem halt ki – különösen, ha extra promóciók vagy duplázókampányok lépnek életbe.

Az örökös tagság

A United Airlines „Million Miler” programja külön említést érdemel. Ebben a programban azok a törzsutasok részesülnek életre szóló előnyökben, akik összesen legalább egymillió mérföldet (1,6 millió kilométert) repültek a légitársasággal – valódi, ténylegesen megtett távolság alapján, nem pusztán vásárlások után járó pontokkal. Aki eléri ezt a szintet, az automatikusan örökös Premier Gold státuszt kap, valamint jogosult egy állandó kísérőt is megjelölni, aki szintén részesül ezekből az előnyökből.

Persze ezért nem kell feltétlen a tengerentúlra utazni. A Finnair vagy épp a Lufthansa Miles & More programja időnként elérhetővé tesz úgynevezett „segment challenge”-eket, ahol nem a megtett kilométerek vagy elköltött összegek alapján járnak a státuszpontok, hanem a repülések számát nézik. Egy ilyen kihívás során például 20-30 szegmens – azaz repülőjárat – teljesítése szükséges egy adott időszakon belül a magasabb státusz eléréséhez. Ezeket a kihívásokat különösen kedvelik az európai törzsutasok, mivel a kontinensen belüli rövid távú járatok gyakran olcsók, így néhány hétvégi „oda és vissza” utazással könnyen meg lehet csinálni a kihívást, ha valaki hajlandó belefektetni az időt és energiát.

Emellett nem csak a légitársaságok hűségprogramjai inspirálnak extrém kihívásokat. A nagy szállodaláncok – például a Marriott Bonvoy, a Hilton Honors vagy az IHG One Rewards – is rendszeresen indítanak pontgyűjtő kampányokat. 2023-ban például a Marriott egy promóciót hirdetett, amely során minden ötödik tartózkodás után bónuszéjszakát adtak – így néhány utazó stratégiailag öt különböző városban foglalt egynapos tartózkodásokat egyetlen héten belül, csak hogy maximalizálja a nyereséget. Ezeket a kihasználható réseket a pontvadászok fórumokon, Discord-csatornákon vagy épp Redditen osztják meg egymással, és sokszor valóságos hadműveletekbe torkollik a szállásfoglalás vagy útvonaltervezés.

Az utasprogramok világa tehát nem csupán kényelmi szempontokat szolgál, hanem egyfajta stratégiai játékként is működik azok számára, akik hajlandók mélyebbre ásni, trükközni, számolni és időt fektetni a lehető legnagyobb megtérülésért. A SAS kihívása csak a jéghegy csúcsa: a világ pedig tele van olyan kalandorokkal, akik a repülőgépeken, reptéri lounge-okban és érkezőcsarnokokban keresik a következő lehetőséget, hogy újabb pontmilliókat zsebelhessenek be.

(Borítókép: A SAS AB által üzemeltetett utasszállító repülőgép a koppenhágai repülőtéren 2022. július 5-én. Fotó: Carsten Snejbjerg / Bloomberg / Getty Images)

Rovatok