Több százezer hazai vállalkozást érint pozitívan a munkahelyvédelmi akcióterv – mondta el Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett konferencián, ahol a terv adóügyi vonatkozásait, a kisvállalati adót (kiva), valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vették górcső alá a nemzetgazdasági tárca szakértői.

Magyarországon a 200-300 céget magába foglaló nagyvállalati szektor mellett több százezer kisvállalat működik. A két vállalati forma között azonban az adózás szempontjából eddig nem tettek különbséget, pedig a pénzügyi sajátosságaik erősen eltérnek. 2013-tól a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója Balogh szerint lehetőséget kínál a kisvállalatoknak és kisadózóknak arra, hogy válasszanak a számukra legkedvezőbb adózási lehetőségek közül.

Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője arról beszélt „A munkahelyvédelmi akcióterv részletei” című konferencián, hogy a kisvállalati adó - amely egy pénzforgalmi szemléletű adó - közelebb áll a vállalkozók igényeihez, és az evával ellentétben alkalmas arra, hogy ösztönözze a beruházásokat és a foglalkoztatást.

Ezeket az adókat szerinte kimondottan kis- és mikrovállalkozásokra szabták, ráadásul frissen alakult cégek is választhatják (az evát két éves működéshez kötik). Elmondta, hogy azoknak, akik a kivát választják jövőre, igyekezniük kell, hiszen december 1-20. között lehet rá bejelentkezni a NAV-nál, de a cégek január 15-ig meggondolhatják magukat, és visszavonhatják bejelentkezésüket.

Laki arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az adónem kiválasztásánál minden vállalatnál pontos számításokra és több tényező figyelembe vételére van szükség, az adónem felfutásához, elterjedéséhez még pár évre biztosan szükség lesz. Honyek Péter, az NGM osztályvezetője elmondta, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetésével 400 ezer önfoglalkoztató mikrovállalkozásnak nyújtanak majd segítséget abban, hogy könnyebben átlássák az adórendszert.

A szakértő arról is beszélt, hogy a kata adózásra bármikor be lehet jelentkezni, azonban elképzelhető, hogy az evázók csak egész naptári évre választhatják az új adónemet. Véleménye szerint alapvetően akkor érdemes a katát választani, ha az éves árbevétel közel van a 6 millió Forinthoz.

Az osztályvezető konkrétumokat is mondott. Számításai szerint egy 4 millió forint éves árbevétellel rendelkező cég esetében (ez evás cégnél az áfa miatt 5.080.000 forint) félmillió forint kiadás mellett a társasági adó hatálya alá eső cég tulajdonosánál 1.803.017 forint nettó jövedelmet, egy evás vállalkozónál 2.107.525 forint nettó jövedelmet, míg egy kisadózónál 2.900.000 forint nettó jövedelmet jelent.