A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamosenergiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva.
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságot terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy „különböző eszközökkel – hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával – befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása”. Ennek érdekében 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást.
A Policy Agenda azt írja, a kormány által korábban ígért „rezsi stop” nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például Budapesten 4,4 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat.
A kormány amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefele térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.
Ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamosenergia esetén. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakossághoz azzal a különbséggel, hogy az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamosenergia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasok. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg az árát a rendszerhasználati díjnak, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.
A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az ún közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12 százalékkal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy átlagosan a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt 7-8 százalékkal drágul a villamosenergia ezen cégek számára, amennyiben nem változnak a szabadpiaci energiaárak.
Ezek a közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban is. Ilyenek például az élelmiszerfeldolgozók (pl. vágóhidak, nagyobb pékségek). Könnyen belátható, hogy az áram árának emelkedését kénytelenek lesznek ezek a vállalatok áthárítani a végsőfogyasztókra is. Azaz bár csökken az áram ára a lakosság körében, ezt azonnal mérsékli az az árnövekedés, amelyet kénytelenek lesznek a cégek a fogyasztók fele érvényesíteni. De nem csak a közvetlenül a lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti ez a változás, hanem azokat az inkább magyar kkv-kat, amelyek a kormány szándékai szerint a húzóerejét jelenthetnék a magyar gazdaságnak.
Ezzel szemben, talán az elmúlt hetekben kötött stratégiai megállapodásoknak köszönhetően a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből. Ugyanakkor az ő beszállítóik viszont jelentős költségnövekedéssel szembesülnek váratlanul.