„Magyarországon tavaly tovább folytatódott a vállalati hitelállomány csökkenése. Ezzel a régióban az egyetlen ország vagyunk, ahol nem sikerült megfordítani a 2008 óta tartó negatív trendet” – mondta el Huszár Róbert, a K&H üzletágvezetője a pénzintézet kedden kiadott közleményében. A régióban 2012-ben már megindult a vállalati hitelezés növekedése.
A gyenge gazdasági kilátások és az egyes iparágak nehézségei miatt az előrejelzések alapján a következő két évben sem várható a vállalati hitelkihelyezés növekedése. Igaz, a zsugorodás mértéke csökken majd. A válság kezdete óta eltelt négyben jelentős mértékben, mintegy 20 százalékkal csökkent a hitelek mennyiséget. A hitelezési feltételeket befolyásoló fő tényezők a hitelkihelyezés szigorításának irányába mutatnak.
Előre láthatóan ez a csökkenés az eddigiekhez képest kisebb mértékű lesz, azonban éves szinten még mindig mintegy 4-5 százalékot tehet ki a K&H előrejelzése szerint.
A vállalati hitelkihelyezést három fő tényező, a bankok tőkehelyzete és likviditási helyzete, valamint a hitelezési hajlandóság befolyásolja. Jelenleg a hazai bankrendszer tőkehelyzete jónak tekinthető, főként az anyavállalatok forrásainak köszönhetően. A régiós viszonylatban igen alacsony tőkemegtérülési mutató viszont visszafogja a hitelezési tevékenységet.
A bankrendszer likviditási helyzete a csökkenő hitel/betét aránynak köszönhetően szintén javuló tendenciát mutat. Így tehát a vállalati hitelezés szűkülésének oka végső soron a csökkenő hitelezési hajlandóság, amely mögött a gyenge gazdasági kilátások, az alacsony beruházási hajlandóság és külföldi tőkebefektetések, valamint az egyes iparágakat – ingatlan szektort, önkormányzati szektort – érintő nehézségek állnak.
Ezek annak ellenére visszafogják a hitelezési hajlandóságot, hogy a pénzintézetek és a vállalatok érdeke is a tőkekihelyezés növelése lenne. A fentiek mellett a hitelezés szigorításához a kockázati tolerancia válság óta tartó csökkenése is hozzájárul, és a bizonytalan környezet miatt nem is várhatunk számottevő javulást a közeljövőben ezen a téren sem.
A jegybank az elmúlt fél évben összesen 1 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, aminek következtében a vállalati hitelek kamatai is mérséklődtek. Ennek hatása azonban nem olyan jelentős, hogy ellensúlyozza a kínálati oldalon fennálló nehézségeket, mondja a K&H.
A szignifikáns és tartós megoldást az jelentené, ha hosszabb távon tervezhető, kiszámítható gazdaságpolitika stabil környezetet teremtene a piaci szereplők számára. Ez azért különösen fontos, mert amíg a gazdasági környezet bizonytalanságát kockázatkezelési eszközökkel mérsékelni lehet, addig a kiszámíthatatlansághoz nehezebb alkalmazkodni a vállalatoknak. Ilyen esetben inkább a bezárkózás jellemző.