Az elemzők szerint kockázatos dolog az újabb államháztartási zárolás, és inkább a sietség jelének tekinthető. Az viszont örömteli, hogy most csak ijesztgetnek a különadó-emelésekkel. Legkésőbb őszre kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól, így inkább már az a kérdés, hogy jövő évi választások előtt jön-e a nagy pénzszórás vagy utána.
„Bejött, amit vártunk, pontosabb az, hogy fűnyíróelv-szerű megszorítás lesz a csomagban, ehhez tették még hozzá a beruházások leállítását” - mondta Samu János, a Concorde elemzője. „Ezt a három lépcsőfokot úgy lehet elképzelni, mint a rakétáknál, azaz ha az első hajtőműből elfogy az üzemanyag, akkor lép be a második és tovább. Itt az a kérdés, hogy elég lesz-e az első lépcsőfok, a mindenkit érintő komolyabb államháztartási zárolás ugyanis kicsit kockázatos dolog.”
Samu szerint ez már a második zárolás lesz idén, hiszen a kincstárra kivetett pénzügyi tranzakciós illeték is de facto annak tekinthető. „Az nem szerencsés, hogy ez nem a legjobb megtakarítási mód. Persze, ha a kormány következetesen végigviszi bevállalja, hogy bizonyos intézményeket ezentúl alacsonyabb színvonalon fog működtetni, akkor lehet hosszabb távú hatása is.”
Ezt a zárolást az elemző szerint az állami intézményeknek kell majd kigazdálkodnia, a beruházásokon, dologi kiadásokon és várhatóan bérköltségen spórolnak majd. „Olyanokra lehet gondolni, hogy nem vesznek fel új embert a kilépők helyére, odáig akár, hogy kevesebbet nyomtatnak ”
„Az idei évet illetően eddig se voltunk pesszimisták, a mostani megszorításokkal pedig biztosan teljesíthető lesz a hiánycél. Érdekes megfogalmazás, hogy jövőre is zárolnak, amikor még nincs is jövő évi költségvetés, de biztos arra utalt Varga Mihály, hogy így fognak majd tervezni a jövő évre. Lényeges még, hogy nem nyúlnak a jelentősnek mondható tartalékhoz.”
„A Varga Mihály által korábban belengetett tranzakciós illeték-emeléshez képest örömteli fordulat, hogy első körben inkább kiadáscsökkentés próbálnak, és csak második lépésben fenyegetnek különadó-emelésekkel, ha az unió mégse engedne ki minket ezek után a túlzottdeficit-eljárásból”-mondta Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője.
Szerinte az a kérdés, hogy ezek a kiadáscsökkentések mennyire tekinthetők tartósnak, illetve a beruházásokat sem leállítják, hanem csak elhalasztják vagy máshonnét finanszíroztatják. „Nehéz felmérni, hogy mekkora hatékonyságjavulást lehet még elérni a közszférában, pláne, hogy közelmúltban is több ehhez hasonló megszorítást kellett kigazdálkodniuk az állami intézményeknek.” – mondta Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Ő úgy gondolja, hogy az ilyen zárolások általában a sietség jelei, nem valószínű, hogy hosszabb távú spórolást eredményező átszervezésekkel járna együtt.
"Várhatóan kivesznek minket a túlzottdeficit-eljárás alól, legkésőbb ősszel, ezért inkább az a fontos kérdés, hogy lesz-e választási költségvetés. Ez jöhet még a választások előtt, de az is lehet, hogy nem kockáztatják a Bizottság neheztelését, és ezt a választások utánra hagyják."
Pozitívum, hogy a kiigazítások feltételesen épülnek egymásra, véli Kondora Szilárd, az OTP elemzője is. "Azt gondolom, hogy ez a kormányzati kommunikáció konkrét intézkedéseket tartalmazó nyilvános elköteleződésnek tekinthető. Ez tudomásom szerint beépíthető az uniós prognózisba. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy végül az unió hányadik lépcsőfokon tartja elegendőnek a kiigazítást. A második lépcsőfokra (beruházások ellentételezése) szinte biztosan szükség lesz. Természetesen nem mindegy, hogy a harmadik lépcsőfokra is szükség lesz-e."
A kormány idénre és jövőre a GDP 2,7 százalék-ának megfelelő hiánycélt tervez, a Bizottság múlt heti előrejelzésében idénre 3 százalékos, jövőre 3,3 százalékos deficitet mondott. Mivel a kiigazításoknak mindig van közvetetten negatív hatása a költségvetési bevételekre, így bruttó módon idénre a GDP mintegy 0,4 százalék-ának megfelelő, 2014-re a GDP mintegy 0,8 százalékának megfelelő kiigazítás lenne szükséges az unió szerint, emlékeztet az elemző.
Az OTP hiány-előrejelzése a bejelentés előtt idénre 3 százalék, jövőre 3,1 százalék. "Mivel a költségvetési kiadásokra vonatkozóan eddig is szigorú feltételezésekkel éltünk, az idei évre ezért a második lépcsőfokon szereplő tisztán hazai forrásból finanszírozott beruházások vagyonértékesítéssel történő ellentételezését vesszük csak figyelembe, így a prognózisunkat 0,2 százalék-ponttal 2,8 százalék-ra csökkentenénk."
2014-re a kormányzati szöveg nem specifikálta, hogy mely egyedi nagyberuházások ellentételezésére terveznének be vagyonértékesítést. Varga Mihály a következőket sorolta fel: stadionépítések, Kossuth tér átépítése, Tüskecsarnok, a fővárosi bíróság épületén folyó munkálat, illetve a debreceni református kollégium felújítása . "Első körben talán itt is plauzibilis lenne az, hogy a GDP 0,2 százalékával javítanánk az előrejelzést, így a 2014-es előrejelzést 2,9 százalékra változtatnánk." - mondta Kondora.