Egy hónapot csúszhat a rezsicsökkentés újabb fordulója, Németh Szilárd törvényjavaslatát - amelyben a fideszes képviselő a 10 százalékos csökkentést a lakossági tartályos és vezetékes PB gázra is kiterjeszti - az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága módosítja, a csökkenés június elseje helyett csak július elsején lép életbe.

A bizottság módosítójában azonban - amelyről hétfőn szavaznak a képviselők - található egy ennél érdekesebb változtatás is, amelynek a törvényjavaslathoz nincsen sok köze, a földgáztárolókra vonatkozik.

Eddig a gáztörvény kimondta, hogy a földgáztárolókat "semmilyen formában nem" lehet biztosítékul adni, fedezetként lekötni, megterhelni, arra zálogjogot, vételi jogot alapítani, a tulajdoni részesedéshez kapcsolódó jogosultságokat "időlegesen sem" átengedni. A szövegből most a bizottság kivenné a tiltásokat, ha tehát a parlament megszavazza, lehetővé válik, hogy az energiahivatal előzetes jóváhagyásával a gáztárolókra zálogjogot köthessenek, a jogosultságokat pedig "akár időlegesen" átengedjék.

Most, amikor a kormány éppen a magyarországi gáztárolók átvételére készül, a módosításnak különös jelentősége lehet, elképzelhető, hogy egy esetleges hitelfelvételhez lehet szükség arra, hogy a tárolókra jelzálogjogot köthessenek.

A Magyar Villamos Művek vezetése márciusban hagyta jóvá a szerződést az E.On Storage és a Trade megvásárlásáról, a vételár 870 millió euró (264 milliárd forint). Az üzlettel az MVM többek közt hozzájut az E.On négy, összesen 4,2 milliárd köbméteres kapacitású gáztárolójához.

Korábban a Gazprom jelezte, arra vár, hogy az állami MVM tulajdonába kerüljön az E.On gáztároló és gáznagykereskedő érdekeltsége. Ekkor ugyanis szívesen részt venne a tárolók üzemeltetésében a Déli Áramlat gázvezetékhez kapcsolódóan.

Eközben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) és a MOL képviselőivel is, hogy tárgyalásokat kezdenek az algyői Szőreg-1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. tulajdonjogának átruházásáról is.

A sajtóban gyakran csak stratégiai tárolónak nevezett létesítményt a Mol állami ösztönzésre építette meg, az első csapelzárásig menő 2005-ös orosz-ukrán gázvita után, létrehozását 2006-ban a Kóka János vezette gazdasági minisztérium javasolta, ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb állami megrendelésre készült beruházása. Kialakítása és feltöltése körülbelül 150 milliárd forintba került, és még vezetéket is építettek hozzá további 69 milliárd forintért.

A szándéknyilatkozat értelmében a Magyar Állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján 51 százalékos többségi részesedést szerez az MMBF-ben. A jelenleg meglévő 72,46 százaléknyi MOL részesedésből fennmaradó 21,46 százalékot az MMBF-ben eddig is kisebbségi tulajdonos MSZKSZ vásárolja meg. Így az elképzelések szerint az MMBF Zrt. tulajdonosi struktúrája úgy alakul majd, hogy az 51 százalékos MNV mellett az MSZKSZ 49 százalékos részvénycsomag felett rendelkezik.