Nem látom szükségét annak a következő években, hogy a brüsszeli Európai Bizottság több hatalmat kapjon - jelentette ki egy ma megjelent Der Spiegel interjúban Angela Merkel. A német szövetségi kancellár ehelyett a tagállamok szorosabb együttműködését, illetve gazdaságpolitikai koordinációjának erősítését szorgalmazta. A kijelentés egyúttal csökkentette azt a kilátást, hogy egy kormányok feletti, brüsszeli szuperhatalom irányába haladunk, hogy így legyen hatékonyabb a válságkezelés, illetve Európa működése.
Merkel emlékeztetett arra, hogy a közelmúltbeli párizsi találkozóján Francois Hollande köztársasági elnökkel megállapodott abban, hogy a gazdaságpolitikai koordináció túlságosan gyenge Európában, így azt erősíteni kell, de ez nem jelenti azt, hogy a brüsszeli hatóságnak kellene több beleszólást engedni, idézi a Reuters összefoglalóját a Portfolio.
Gondolkodnak például a munkaerőpiac, a nyugdíj-, az adó- és a szociális rendszerek összehangolásán. A minapi Merkel-Holland találkozón megállapodás született arról, hogy rövidesen, még a júniusi EU-csúcs előtt egy anyagot küldenek szét a tagállamok kormányai számára arról, hogy hogyan képzelik el az említett gazdaságpolitikai együttműködés alapjait.
A Reuters kiemelte, hogy Berlin korábban hagyományosan támogatta, hogy az Európai Bizottság, mint végrehajtó hatalom, több beleszólást kapjon a tagállamok életébe, de a friss jelek szerint nem ebbe az irányba haladnak a folyamatok. Ez kommentárja szerint nem feltétlenül tölti majd el örömmel azokat a kisebb tagállamokat, amelyek éppen a nagyobb tagállamok erősebb befolyásának csökkentését és saját érdekeik jobb védelmét remélhették arra az esetre, ha a Bizottság erősebbé tudna válni.
Merkel mai szavainak (ne kapjon több hatalmat Brüsszel) volt már a napokban egy előjele akkor, amikor többek között Németország megvétózta Brüsszel azon törekvését, hogy jelentős büntetővámot rójon ki a kínai napelem-gyártókra. Ezzel ugyanis aláásta az Európai Bizottság azon erőfeszítését, hogy nyomást gyakorolhasson a pekingi kormányra annak kereskedelempolitikája miatt.
Merkel nem támogatja azt a felvetést, hogy közvetlen választással töltsék be az EB elnöki pozícióját, és úgy véli, hogy továbbra is az Európai Tanácsnak - az állam- és kormányfők testületének - és az Európai Parlamentnek kell kiválasztania közösen a bizottság vezetőjét. A német kancellár szerint jelenleg arról sem érdemes vitát nyitni, hogy mely más pontokon kellene átalakítani az Európai Unió szerkezetét. "Nem tartanám szerencsésnek, ha elmerülnénk elméleti vitákban arról, hogy miként nézzen ki az EU 10 vagy 15 év múlva. Előttem és az európai polgárok előtt sokkal sürgetőbb kérdések állnak" - mondta Angela Merkel.
Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint nincs is elképzelése az EU jövőjéről, vagy pedig van, de nem árulja el, mert csak felesleges ellenállást váltana ki vele, és ezért inkább a kis lépések politikáját követi, a német kancellár elmondta: csak lépésről lépésre lehet kiemelkedni a válságból, mert nincsen minden problémát egy csapásra megoldó módszer, de ezeket a lépéseket csak az tudja megtenni, akik tudja, hogy merre akar menni.
Németország és Franciaország több közös javaslatot terjeszt az EU következő csúcstalálkozói elé. Ezt Merkel és Hollande jelentette be csütörtöki párizsi megbeszélésük után. Az első konkrét javaslat szerint a kormányközi együttműködés erősítése céljából "főállású" elnököt kell állítani az euróövezeti országok pénzügyminisztereit összefogó eurócsoport élére.