no

Index Vakbarát Hírportál

A legemlékezetesebb hagyatéka: a csomag

2013. június 19., szerda 19:46

Térítési díj néven 500 forintos vizitdíj, tandíj a felsőoktatásban, a feketegazdaság felszámolása, leépítés a minisztériumokban. A később Bokros-csomagként elfogadott, 1995. március 12-i kormányülésen elfogadott, 170 milliárd forint „megfogását” célzó stabilizációs (megszorító) intézkedéseknek ezek voltak a központi elemei (bár később nem is minden valósult meg belőlük).

A két héttel korábban lemondott Békesi László helyébe lépő Bokros Lajos nem vacakolt sokáig, hogy megállítsa a Horn Gyula miniszterelnök szavaival államcsőd felé rohanó országot. Még a kormányon belüli politikai egyeztetésekre sem fecséreltek sok energiát, a miniszterek többsége csak a március 12-i, időpontját tekintve is rendkívüli, vasárnap tartott kormányülésen ismerkedett meg az előterjesztés részleteivel – írtuk a Tegnapi Újságban öt évvel ezelőtt. A csomag lényege: a szociális ellátások megkurtítása, az addigi ingyenes juttatások piacosítása és a munkaadói terhek növelése volt, illetve lett volna.

Horn Gyula több dimenzióban is komoly politikai konfliktusokat vállalt fel az ugyanakkor gazdasági szempontból egyetlen racionális megoldást jelentő csomag megalkotásával. A tervezett lépésekről a kormánytagok sem tudtak, a forint 9 százalékos leértékeléséről és a 8 százalékos vámpótlék bevezetéséről csak aznap szereztek tudomást. Erre reagálva Kovács Pál népjóléti miniszter azonnal, Katona Béla titkosszolgálati tárca nélküli miniszter néhány nappal később le is mondott.

Az intézkedések – amelyek egy részét az Alkotmánybíróság elkaszálta – komoly társadalmi tiltakozásokat eredményeztek, emellett a Bokros-csomagozás politikai szitokszó maradt legalább az ezredfordulóig (2002-ben a szocialisták elmúltnégyévezése váltotta, amit 2010-ben a Fidesz elmúltnyolcévezésre cserélt fel). A csomaggal azonban sikerült a költségvetési stabilizációt megteremteni, az államadósságot csökkenő pályára állítani (ennek hatását élvezte első éveiben az első Orbán-kormány is), és ennek volt köszönhető, hogy 1996 végére a magyar államadósság kikerült a legnagyobb jelentőségű hitelminősítőnél, az S&P-nél a bóvli kategóriából (ahová aztán 2011 novemberében került vissza).

Rovatok