Építményadót a fővárosban az összes kerületi önkormányzat, a megyeszékhelyek közül pedig 16 város vet ki az ingatlanok után. A legtöbb helyen azonban ez csak az üzleti célú építményekre vonatkozik, a magánszemélyek lakáscélú ingatlanjai adómentesek - derül ki az OTP Ingatlanpont legújabb felméréséből.
Budapesten egyedül a X. kerületben vetnek ki magánszemélyek tulajdonában lévő lakáscélú ingatlanokra építményadót, azonban itt is csak a 100 négyzetméter feletti lakások után szedik be ezt.
Kedvezményeket kaphatnak a családok a velük élő gyermekeik után, illetve teljes mentességet bizonyos jövedelemszint alatt.
A megyeszékhelyek közül Szolnokon csak a 150 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások, házak után vetik ki az adót. Egerben a lakások méretétől függetlenül, míg Pécsett és Szekszárdon sávosan határozzák meg az adó mértékét.
Az átlagos méretű - a KSH adatai szerint 78 négyzetméteres - lakóingatlanokra az építményadó Pécsett a legmagasabb, 200 forint négyzetméterenként. Így évente 15 600 forintot kell kifizetni itt egy átlagos lakás után. Ez duplája annak, mint amennyit egy hasonló ingatlan után Szekszárdon szednek be.
A másik, a magántulajdonú lakásokra kivethető önkormányzati bevételi forrás a kommunális adó. Ezt jellemzően az infrastruktúra fejlesztésével, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos feladataik finanszírozásához szedik be az önkormányzatok.
A fővárosban öt kerület szed kommunális adót, a legtöbbet, évi 25 628 forintot Óbuda. A második helyen szereplő Újpesten 18 420 forint az adó. Mindkét kerületben azonban csak azok fizetnek, akik bérbe adják a lakásukat, vagy pedig nem a kerületben vannak bejelentve.
A megyeszékhelyek közül csak három városban - Kaposváron, Tatabányán és Veszprémben - vetnek ki a kommunális adót. Kaposváron ennek éves összege egységesen 5950 forint, míg a másik két városban, az alapterülettől függően három sávot alkalmaznak a díjra.