Nem enged a Bankszövetség, nem fogja egyoldalúan megoldani a devizahitelesek ügyét – mondta Patai Mihály. A kormány szétszedi a bankrendszert: a jövőben kisebb tortáért mások fognak harcolni.
A kormány lépéseivel a magyar bankrendszer alapvető átalakítását kényszeríti ki – mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, egyben az Unicredit elnök-vezérigazgatója egy budapesti rendezvényen. A bankvezér hozzátette, november 1-e után november 2-a következik majd, amivel arra utalt, hogy a kormány hiába vár a bankok egyoldalú lépéseire a devizahitelesek problémáinak megoldásában. Elmondása szerint naponta tárgyal Varga Mihállyal, és arra számít, hogy ez novemberig így is folytatódik tovább.
A kormánynak meg kell hajolnia a realitás előtt, meg kell értenie, hogy lehetetlen 12 milliárd svájci frankot forintra váltani ilyen rövid idő alatt – mondta Patai. Ez a feladat még Németországot vagy Franciaországot is lehetetlen feladat elé állítaná. Ezért a Bankszövetség vezetője szerint tíz évre ki kellene húzni az átváltást, a döntést pedig a kormánynak kell meghoznia, mivel ez egy bonyolult makrogazdasági kérdés. Az viszont szerinte teljesen érthető, hogy a kormány a választások előtt politikai célokra használja a devizahitelesek ügyét.
Patai szerint ugyanakkor a kormány tudatosan törekszik arra is, hogy átalakítsa a magyar bankrendszert. Ezt két módon teszi: egyrészt elviselhetetlen terheket tesz a bankok vállára, másrészt pedig új szereplőket próbál helyzetbe hozni. Erre utal szerinte, hogy a "a szövetkezeti piramisból értő kezek akár komoly bankot is tudnak csinálni", valamint hogy néhány középbankot kormányzati tőkeemelésekkel támogattak.
Ezért néhány év múlva rá sem lehet majd ismerni a magyar bankrendszerre: kisebb lesz a torta, és más szereplők fognak küzdeni érte. Patai szerint az eddigi folyamatok alapján is 30-50 százalékkal zsugorodtak a bankok bevételforrásai. Ennek három fő oka van: nincs ingatlanhitelezés, csökkennek a lakossági hitelek, és az önkormányzati szektor átszervezése is jelentős ügyfélvesztést okoz.
A kormány lépései miatt veszteséges külföldi bankok vagy összehúzódnak, vagy kivonulnak, de ez utóbbi esetben el kell adniuk a bankjukat valakinek, vevő pedig ilyen környezetben nincs. Ez most több külföldi bankot is komoly dilemma elé állít. A hitelek leépítése újabb rossz hír a magyar vállalatoknak.
A bankszervezet vezetője szerint téves azt gondolni, hogy a bankok extraprofitot húztak volna ki a magyar emberekből. A magyar bankok tőkearányos jövedelmezősége (RoE) az elmúlt húsz évben átlagosan mindössze 2,7 százalék volt – igaz, a kétezres évek közepén valóban a húsz százalék felé közelített.
Patai szerint a kormány lépései sokat ártanak az ország növekedési képességeinek is. A reálhitelek volumene közel harminc százalékkal csökkent, a lakosság és a vállalatok is teljes erőből próbálják visszafizetni az adósságaikat. Patai szerint ez olyan, mint egy futó harminc százalékkal kevesebb vérrel a testében állna a rajtvonalhoz. Ezért nem is meglepő, hogy a régiós országokhoz képest itt a legalacsonyabb a beruházási hányad – még az amortizáció pótlásához szükséges 20 százaléknál is alacsonyabb, mindössze 17 százalék.
A bankszervezet vezetője arról is beszélt, hogy a magyarországi események nem érintik túl mélyen hazánk külföldi befektetői megítélését, legalábbis ha a kötvénypiacokról és a CDS-felárakról van szó – a globális piaci folyamatok ennél sokkal fontosabbak. A közvetlen tőkebefektetések viszont már nagyon is erősen érintik a kormány tettei – ezt mutatja, hogy a telekom-, az energia és a bankszektorban, tehát a leginkább megadóztatott szektorokban nagyot zuhant a beruházások értéke.