A Fidesz-frakció fontolóra vette, hogy a rezsicsökkentést az alaptörvényben rögzítse, erről a következő két hétben kikérik a kormány véleményét – jelentette be Rogán Antal pénteken. Neki egyébként személy szerint tetszik az alkotmányos védelem ötlete. A Fidesz frakcióvezetője szerint a cél ezzel az, hogy egy későbbi szocialista többségű kormány ne törölhesse el a rezsicsökkentés eredményeit, és bár szerinte egyáltalán nem biztos, hogy az MSZP kormányra kerülhet jövőre, azért jobb a garancia.

Ha a rezsicsökkentést – illetve az új, egységes közműtörvényt – alaptörvénybe foglalják, az azt jelenti, hogy a parlament hatodszor fogja módosítani a gránitszilárdságú új alkotmányt. Ez várhatóan tavasszal, nem sokkal a választások előtt történik majd meg. Rogán azt mondta, hogy szeretné, ha már ősszel benyújtanák a törvényt a parlamentnek, de annak elfogadása tavaszra várható.

A politikus egy szeptember eleji tévéműsorban vetette fel először a nonprofit közműszolgáltatás ötletét, valamint azt, hogy egy új törvénnyel átfogóan kellene szabályozni a magyarországi közműszektort. Úgy fogalmazott: „az emberek nem akarnak több szemétszállítási díjat, vízdíjat, villamosenergia-árat vagy éppen fűtési költséget fizetni, mint ami indokolt [...] kell egy olyan törvényt alkotni, amelyik a közműszolgáltatásokat Magyarországon egy rendszerbe fogja.”

Az Index néhány nappal később úgy értesült a Fidesz-frakció egy tagjától, hogy a teljes közműszektor nonprofittá alakítása Orbán Viktor ötlete, ő adta ki a feladatot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy novemberig dolgozzák ki annak részleteit. Az ötletről addig még csak lehetséges forgatókönyvek sem készültek, a kormánypárt szezonnyitó visegrádi frakcióülésén is épp csak érintették ezt a témát.

Egy forrásunk viszont már akkor elképzelhető forgatókönyvnek nevezte, hogy az állam a közműcégekben 51 százalékos tulajdont szerezzen. Ezt az értesülésünket erősítette most a kormányfő reggeli kijelentése, miszerint hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről folyamatosan tárgyal a kormány. Konkrét vállalatneveket nem említett, de azt mondta, a vízműveknél is ez a helyzet, és a szemétszolgáltatásnál is.

Igaz, Rogán alkotmányozó ötlete viszont szembemegy azzal, amiről Orbán reggel beszélt. A kormányfő ugyanis azt mondta: bár lenne rá igény, nem sarkalatos törvényben rendeznék a rezsiárak szabályozását. „Van egy olyan reflex a képviselőtársaimban és bennem is, hogy úgy tudjuk megvédeni a szocialistáktól az embereket, hogy kétharmados törvényeket fogadunk el”. Európai jogász szemlélete nem engedi, hogy az „egészséges árszabási dolgokat” is kétharmados törvényekben rögzítsék, tette hozzá.

Arról ugyanakkor nem beszélt a miniszterelnök, miből lenne erre pénz. Holott pénz kellene rá, nem is kevés: ha csak az 1998 előtt privatizált áram és gázcégeket nézzük, a Privatizációs Kutatóintézet kimutatása szerint azért is 2340 millió dollárt kaptunk – akkori árfolyamon nagyjából 500 milliárd forintnak, az akkori GDP öt százalékának megfelelő összeget. A visszaállamosítás kapcsán egyébként figyelemreméltó a ma már MNB-elnök Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként írt egyik utolsó Heti Válasz-cikke, amelyben már januárban arról írt: „senki nem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket”.