Index Vakbarát Hírportál

A piacgazdaság nem hagyja elnyomni magát

2014. április 17., csütörtök 07:23

A hazai vállalatoknak messze nem hitelre van szükségük, hanem kiszámítható forintárfolyamra, adórendszerre vagy hogy ne csak ígérgessék a járulékcsökkentéseket. Aggasztó, hogy senki nem akar nálunk innoválni, és Magyarországon gyakorlatilag nem képzik a dolgozókat a cégek. A feketegazdaság nem különösebben hátráltatja átlagosan a cégeket, mondjuk lehet, hogy azért, mert már szinte mindenki beépített némi susmust már a mindennapi működésükbe. A Közgázon újra megcsinálták a nagyobb vállalati mintán elvégzett versenyképességi felmérést, fentiek állnak az ebből készített első gyorsjelentésben.

Az elhúzódó válságunk okait belföldön kell keresni, nem a nemzetközi környezetben - áll a Corvinus Versenyképesség Kutató Központjának legfrissebb felmérésben. Ez egyben persze lehetőséget is jelent, hogy változtassunk a dolgok menetén, állítják a kutatás vezetői, Chikán Attila, Czakó Erzsébet és Wimmer Ágnes.

Versenyben a világgal

A "Versenyben a világgal" felmérés során 50 főnél többet alkalmazó vállalatok vezetőit kérdezték meg egy közel 100 oldalas kérdőíven, a vállalatirányítási módszerektől kezdve a környezeten át a pénzügyi adataikig. 300 vállalatnak egyenként 5 funkcionális vezetőjét faggattak ki a Tárki segítségével 2013 márciusa és novembere közt, amely cégek azért a magyar átlagnál sikeresebbek, hiszen több mint felük exportál is.

Mivel már ötödik hasonló kutatást végzik a kilencvenes évek közepe óta, az eredmények jórészt összehasonlíthatók. A mostani gyorsjelentés után az adatbázist további részletesebb kutatások fogják követni, és azt is érdemes hozzátenni, hogy a Corvinus kutatói ingyen dolgoznak ezen. A felmérést most az OTP szponzorálta, a korábbi évektől eltérően ugyanis az állam már nem kívánt besegíteni.

A válaszadók többsége szerint az általános gazdasági helyzet és a gazdaságpolitika hátráltatja leginkább az eredményes vállalati működést. A vállalat számára fontos nemzetközi piaci trendek hatását nagyobbrészt semlegesnek, a hazai piaci trendeket inkább hátrányosnak értékelték a vállalatvezetők. A jelenlegi hazai politikai helyzetet és a kormányzat általános működését inkább hátrányosnak tartják.

Leginkább a belföldi kereslet romlása okoz komoly gondokat a cégeknek kormányzat kiszámíthatatlansága mellett, akik szerint a válság hazai tünetei sokkal súlyosabbak, mint 2009 körül gondolták. Nem különösebben problémájuk, hogy nincs hitel, az viszont igen, hogy eléggé nem sikerült a beígért adó- és járulékcsökkentés. 

Elég béna lett a Európa  legjobb  adórendszere

A jelenlegi adórendszert a vállalatok többsége kedvezőtlennek ítélte versenyképessége szempontjából. A különböző adófajták és adó jellegű befizetések nagyságának és szabályozásának hatását értékelve a pénzügyi vezetők szerint a helyi adók, a társadalombiztosítási járulékok és az áfa rontják legnagyobb mértékben a vállalatok belföldi versenyképességet. Emellett egyébként még a forint árfolyamának ingadozását érezték különösen kellemetlennek.

Meglehetősen rossz képet fest a kutatás az innovációhoz és a kutatás-fejlesztéshez való vállalati hozzáállásról. Egyrészt a vállalatok jelentős része a külső problémákra válaszul nemhogy növelte volna a fejlesztési erőfeszítéseit, hanem csökkentette is, finoman fogalmazva igen szerények az innovációs tervek. Emellett a vállalatvezetők igen jelentős része szerint K+F tevékenységükön nem is akarnak érdemben változtatni, külön meglepő, hogy nálunk jellemzően csekély jelentőségűnek tartják az informatikai fejlesztéseket.

Külön érdekes, hogy "a tudás alapú társadalom" és a hasonló, az üzleti életet több mint tíz éve uraló jelszavak mennyire hidegen hagyják a gyakorlatban a magyar vállalatokat. A válaszadók közel fele nem költött semmiféle képzésre az elmúlt években, de 2013-ban például az összes HR-költés 2,26 százaléka ment ilyesmi célra. Ez a szerény K+F-fel való elégedettséggel együtt legalábbis aggasztó. Persze azt sem érdemes elfelejteni, hogy a képzések adó- és járulékvonzatai lényegesen megdrágultak az utóbbi években.

A mi cégünk mondjuk pont szinte hibátlan

 Hasonló elégedettség mutatkozik a teljesítményüket megítélő önértékelésben. A vállalatok 80 százaléka szerint az saját iparágában a színvonal megfelel a fejlett országokéhoz, vagy meg is haladja azt. Ez önmagában is érdekes vélemény a magyar gazdaság versenyképessége tükrében, de úgy még érdekesebb, hogy a különböző teljesítménymutatók csaknem felében érzik magukat az iparági átlag felett. Itt még azt is hozzá lehet tenni, hogy a cége stratégiai magatartását is csak 12 százalék értékelte kritikusan.

Külön érdekes még, hogy a vállalatok megszokhatták a társadalmi környezetet, a korrupció vagy épp a feketegazdaság nem befolyásolja érdemben a működésüket. Itt persze a a hipotézis sem légből kapott, hogy az ilyesmi nemhogy nem akadályozza őket, hanem beépítik a működésükbe. "Elképzelhető, hogy ha valahol meghúznának egy madzagot, akkor egész ágazatok dőlhetnének össze" - magyarázta Chikán.

Ehhez egyébként külön érdekes a Magyarországon működő német cégek friss véleménye, 70 százalékuk szerint egyre rosszabb a helyzet nálunk a korrupció és az átláthatóság terén, ami komolyan hátráltatja a működésüket. Egyébként komoly bajuk van az intézményeink hatékonyságával és függetlenségével is, külön kitérve a bíróságokra, a GVH-ra vagy a már MNB-hez tartozó pénzügyi felügyeletre. 

Jó hír viszont, hogy a korábbi felmérésekhez képest megnőtt az exportáló cégek aránya, sokan az itthon szűkülő lehetőségeiket külföldön próbálták meg kompenzálni, és az exportra továbbra is optimistán tekintenek. Emellett a vállalatok stratégialiag is jellemzően megfelelő irányokkal próbáltak reagálni a változó körülményekre.

Mitől lehet versenyképes egy ország?

A nemzeti versenyképesség egy országnak az a képessége, hogy úgy tud létrehozni, felhasználni és eladni javakat és szolgáltatásokat a globális gazdaságban, hogy közben fenntartható módon növekszik a polgárai jóléte és a saját termelési tényezőinek hozadéka.

Szóval a versenyképesség nem egy misztikus fogalom, teljesen hétköznapi dolgokon keresztül lehet elérni. Ugyanakkor itt sincs egyértelmű recept az élvonal elérésére, hiszen a fennálló intézményrendszertől a társadalmi normákon át mondjuk az erőforrás-feltételekig számtalan egyéb körülmény alakítja még a megvalósuló versenyképességet.

Rovatok