Nem várnak már jelentős forintleértékelődést a befektetési szakemberek, derül ki a ZEW és az Erste közös felméréséből. A magyar gazdaság helyzete változatlanul rossz és ha lesz is javulás, az elmaradhat a régió többi országáétól, írta a Napi.hu.

Jelenleg a megkérdezett 82 régióval foglalkozó elemző és portfólió menedzser közül ugyanannyian várják a forint erősdöését az euróval szemben hat hónapos időtávon, mint amennyien a gyengülését. A magyar deviza stagnálását a megkérdezettek 38 százaléka tartja valószínűnek. Márciusban a felmérésben résztvevők körében még 18 százalékponttal magasabb volt a forintgyengülést tippelők aránya.

A régió gazdasági helyzete és kilátásai javultak egy hónap leforgása alatt, ez leginkább a török helyzet helyhatósági választásokat követő stabilizálódásának köszönhető. A török gazdaság jelenlegi helyzetét már csak a felmérésben résztevők nettó 13 százaléka tartotta rossznak, ez 38 százalékpontos emelkedést jelent márciushoz képest. A magyar helyzet korántsem ennyire kedvező, nettó 34,6 százalék szerint a gazdaság aktuális állapota kifejezetten rossz, ez 2,2 százalékpontos emelkedést jelent az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest.

Ráadásul a törökök megugrásának az lett az eredménye, hogy ismét esélyessé váltunk a régiós sereghajtó pozíciójára, nálunk most már csak a horvát helyzetet látják rosszabbnak a szakértők: délnyugati szomszédunk gazdaságának állapotát nettó 62 százalék tartja kedvezőtlennek.

A régió összes országának kilátásai jobbak lettek márciushoz képest. A szakértők optizmusukat az európai makrogazdasági helyzet javulásával és a globális kereslet növekedésével indokolták. Magyarország ugyanakkor itt sem áll igazán fényesen. Bár a válaszadók nettó 34,7 százaléka a magyar gazdasági helyzet javulására számít - ez 11,6 százalékpontos emelkedés márciushoz képest - azonban ezzel a régiós rangsorban csak Törökországot és Horvátországot sikerült megelőznünk.

Erősödtek az inflációs várakozások is. Nettó 32,5 százalékról 36 százalékra emelkedett a pénzromlás ütemének gyorsulását várók aránya. Eközben a megkérdezettek további kamatcsökkenést tartanak valószínűnek, legalábbis a rövidebb futamidők esetében. A hosszabb futamidejű kamatok tekintetében 7,3 százalékponttal nettó 30,8 százalékra ugrott a kamatemelkedést várók aránya.

Ezzel megfordult az elmúlt hónapok tendenciája, márciusig ugyanis inkább az volt megfigyelhető, hogy a szereplők egyre inkább a rövid és a hosszú kamatok közeledésére számítottak. A BUX index várható alakulásával kapcsolatban tovább csökkent a befektetői optimizmus. Már csak a szereplők 43,5 százaléka számít annak emelkedésére, a csökkenésre tippelők aránya 26,1 százalék. Ezzel a felmérés bull/bear hányadosa 1,66-ra csökkent, ami elég alacsony értéknek számít a felmérés történetében és a pesszimista szélsőséghez áll közelebb. Ez elvileg jó jel lehetne a magyar részvények várható teljesítményének szempontjából az ellentét analízis hívei szerint. Azonban az elmúlt négy évben a befektetői hangulat sokkal szélsőségesebb mozgásokat produkált, mint a magyar részvényárfolyamok, hiszen az index hosszú ideje egy 20 százalékos sávban ingadozik.