A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerdától 0,1 százalékkal 2,40 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A jegybankot a legutóbbi inflációs adat győzhette meg a vágás szükségességéről: áprilisban a KSH negatív inflációs adatot mért, ami hosszú távon defláció veszélyével fenyeget (arról, hogy ez miért veszélyes, itt írtunk). A kamatcsökkentés által nő a gazdaságban lévő pénzmennyiség, ami költésre ösztönzi az embereket és a cégeket, és ez segíthet abban, hogy a jegybank az általa kitűzött háromszázalékos szint felé terelgesse az inflációt. Az MNB a kamatcsökkentéssel gyorsabb gazdasági növekedést is szeretne elérni.
A Reuters által megkérdezett elemzők többsége a kamatcsökkentés folytatására számított. Ezzel rekordnak számító alacsony szintre, 2,4 százalékra csökken a kamat a mostani 2,5 százalékról.
A 2,4 százalékos kamatszint alacsonyabb, mint a lengyelországi, ezenkívül – Csehországot leszámítva – a magyar kamatszint a legalacsonyabb a térségben a nem euróövezeti országok között.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Londonban arról beszélt, elképzelhető, hogy az MNB-nek módja nyílik további mérsékelt kamatcsökkentésekre, de a kétszázalékos végcéllal kapcsolatos elemzői várakozások szerinte már túlzóak. Az MNB elnöke Londonban felidézte, hogy a jegybank monetáris enyhítési ciklusa 7,00 százalékos alapkamatról jutott 2,5 százalékig az MNB irányadó kamata.
Hétfőn az elemzők még azt valószínűsítették, hogy az MNB újra vág majd a kamaton, de az előrejelzéseket jóval meghaladó első negyedévi GDP-növekedés nyomán az sem zárták ki, hogy az MNB egyelőre szünetet tart az enyhítési ciklusban, vagy lassítja ütemét.
A Portfolio.hu azt írja, egyrészt azért tudott lazítani a jegybank, mert a globális tőkepiaci hangulat ezt továbbra is lehetővé teszi. A kamatcsökkentési ciklust ugyan időről időre beárnyékolta a Fed tapering programja (erről bővebben itt írtunk), ami a feltörekvő piacokon uralkodó pénzbőség apadásával fenyegetett, ám mára ez alig izgatja a befektetőket.
Az, hogy a fejlett piacokon továbbra is nagyon alacsony a kamatkörnyezet, elegendőnek bizonyul arra, hogy a tőke a kockázatosabb piacokon próbáljon meg értékelhető hozamot elérni. Ráadásul egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank elszánja magát a további lazításra, ami növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét is.
Ezzel a csökkentéssel a lengyel jegybanki alapkamat alá érkezett a magyar, amire utoljára 2003 elején volt rövid ideig példa - kommentálta a döntést a Budapest Alapkezelő elemzője, Bebesy Dániel. A Monetáris Tanács az áprilisi döntést követően ugyan jelezte, hogy az irányadó ráta érdemben már megközelítette azt a szintet, ami megfelel a középtávú inflációs célnak, azonban a jegybank nyitva hagyta a kaput a további enyhítésre a hazai és nemzetközi fejlemények tükrében.
Az elmúlt egy hónap történései inkább a további kamatcsökkentés folytatásában erősíthették meg a jegybankot. A fejlett piaci hozamok lejtmenetbe kapcsoltak, az USA-ban ismét a növekedési aggodalmak, Európában pedig a deflációs félelmek domináltak. Az Európai Központi Bank júniusra várt további enyhítő intézkedései nyomás alá helyezték a hozamokat, a német állampapír hozamszintjei megközelítették a 2013 közepén látott mélypontokat. Az ECB-től várt intézkedések a régiónkban teljesen felülírták a FED által végzett likviditáscsökkentő lépések korábbi negatív hatásait.
A fejlett piaci hozamok mérséklődésével párhuzamosan ismét kedvezőbb megítélés alá estek a feltörekvő piaci országok. Az utóbbi hetek tőkeáramlási adataiból az látszik, hogy a tavalyi nagy kiáramlás után ismét megindult a tőke visszafelé ezekre a piacokra. A kedvezőbb hangulatra reagálva a feltörekvő piaci jegybankok hozzáállása is változott, úgy tűnik, kamatemelésektől sehol sem kell most a befektetőknek tartania.
A kedvező nemzetközi környezet mellett a hazai inflációs folyamatok is inkább a további enyhítést pártolóknak adtak muníciót. Az ország kockázati megítélésének szempontjából is kedvező fejleményeket hozott az elmúlt hónap.