Egy ember 87 510 forintból tudott tavaly megélni Magyarországon, írja a Központi Statisztikai Hivatal Létminimum című kiadványa. A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén hagyományosan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Egy négyszemélyes családnak (2 gyerek és 2 felnőtt) a létminimum 253 779 forint, két nyugdíjasnak összesen 135 641 forintra van szüksége a megélhetéshez, írja az MTI.
Az adatokból kiderült: 2013-ban a háztartások személyes kiadásaik egyharmadát költötték élelmiszerre, 28,8 százalékát fordították lakásfenntartási kiadásokra; utóbbinak 56,6 százalékát háztartási energia vásárlására. Az egyéb fogyasztásból a kiadások 15 százalékát szánták közlekedésre, telefonálásra, 9,4 százalék jutott egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra. Oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,7 százaléknyi összeget költöttek tavaly átlagosan a háztartások.
Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb, 2013-ra vonatkozó adatai szerint Magyarország egyre jobban lemarad. Míg tíz éve, az EU-csatlakozás idején Magyarország volta régió egyik legfejlettebb állama, ma már inkább a legfejletlenebbek közé tartozik, vannak mutatók, amelyekben még Bulgária és Románia is megelőzött minket.
A statisztikai adatok szerint az egész EU-ban Magyarországon a legnagyobb azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudnának megküzdeni egy váratlan nagyobb kiadással. Nálunk a második legnagyobb azoknak az aránya, akik nem tudják megengedni, hogy minden második nap húst, halat, vagy ezekkel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszanak. Harmadikok vagyunk (Románia és Bulgária után) hátulról nézve azok között, akik nem tudnak elmenni évente legalább egy hétre nyaralni.
Brutális a nélkülözők aránya is: az EU második legrosszabb adatát Magyarországon mérték, a 18 éven aluliak 35 százaléka nélkülöz, ennél csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Ausztriában például a gyerekek 6,4 százaléka nélkülöz csak. A nyugdíjasok helyzete viszont sokkal kedvezőbb, mint a fiataloké: a 65 éven felüliknek "csak" 16,7 százaléka nélkülöz, ez az ötödik legrosszabb eredmény az unióban.