Valami elromlott a világban, hirtelen sokkal ijedősebbek, morcosabbak lettek a befektetők a kockázatosabb megvehető dolgokkal kapcsolatban. Ezek közé a kockázatos eszközök közé tartozik sok más mellett a forint is, így nem meglepő, hogy most szabadulni próbálnak tőle.

De mi tényleg nem tehetünk semmiről, csak a globális hangulatromlás keseríti meg a nyaralást, drágítja a benzint, és a többi? Nem éppen.

Ez abból is látszik, hogy hogyan alakult a forint teljesítménye a régió többi országának pénzneméhez képest. A nyár elejéhez képest, amikor még 302 környékén járt a forint, közel 5 százalékkal lett gyengébb a fizetőeszközünk, amivel az összes velünk összevethető országnál jóval rosszabbul szerepelt:

De mégis, miért lett hirtelen minden ilyen rossz? És ez most már így is fog maradni?

Augusztus van, ilyenkor sokkal kisebb a forgalom a piacokon, ezért minden zavar sokkal nagyobb kilengést okoz. Ez azért van, mert sokan vannak szabadságon a nagy vagyonkezelő cégeknél, bankoknál, és így kevesebb pénzt kezelnek aktívan.

Veszélyes hely a világ, különösen, amikor Oroszország teljesen értelmetlen imperialista agresszióba kezd nyugati határán, ami miatt egyre durvább szankcióháború bontakozik ki közte és Európa között. Egyelőre nem látni, hogy hol lesz a vége a gazdasági háborúnak, melyik szektorokban mekkora károkat okoz a kereskedelem korlátozása.

Amíg ebben a kérdésben nem látni tisztán, addig bármi elképzelhető. Hiába nem tűnik túl valószínűnek, hogy Európa gáz nélkül maradjon, vagy hogy tényleg egy huzamosabb gazdasági hidegháború kezdődjön – amíg ez nem zárható ki teljesen, addig a befektetők inkább kerülni fogják, alulsúlyozzák a kelet-közép-európai régiót.

A dollár nagyon jó szériát megy most, az euróval szemben a májusi 1,3925-ről egészen 1,3336-ig erősödött, tehát 4,23 százalékkal többet ér, mint három hónapja. Ennek ugyan rengeteg oka van – köztük az, hogy az európai jegybank egyre lazább pénzpolitikára kényszerül –, de a legfontosabb talán az, hogy túl jól megy az amerikai gazdaság. Jók a munkaerő-piaci adatok, a legutóbbi negyedévben 4 százalékkal bővült a GDP, normalizálódik a gazdaság.

Ha ez így lesz, akkor egyre valószínűbb, hogy az ő jegybankjuk, a Federal Reserve valamikor kamatot fog emelni. A világgazdaság eléggé hozzászokott, hogy a válság óta nullán van az amerikai alapkamat, de ez idővel megváltozhat, és szép lassan újra lesz kamat a szuperbiztonságos amerikai kötvényeken, egyre többet lehet majd keresni velük. Így a befektetők most erre számítva rengeteg pénzt csoportosítanak át amerikai kötvényekbe.

A globális befektetők között egyébként is sok az amerikai, akik dollárban tartják pénzüket. Ha arra számítanak, hogy a dollár tovább fog erősödni, akkor egyben azt is várják, hogy a feltörekvő piaci eszközeik – így a forint és a magyar devizában denominált eszközök – egyre kevesebbet érnek majd.

Most, amikor hirtelen elfogyott a befektetők türelme, ilyenkor kezd igazán látszani, hogy mennyire túllőtt a célon a kamatvágásokkal és egyéb trükkös újításokkal a Magyar Nemzeti Bank. Már korábban is több elemző mondta, hogy úgy viselkedik a jegybank, mint aki esőkabát és esernyő nélkül rohan ki az utcára, amikor jönnek az esőfelhők, de ez most tényleg kezd beigazolódni.

Miért nem jó a forintnak ez a két fejlemény? Röviden:

• Minél alacsonyabb a jegybanki kamat, annál kevésbé éri meg forintot tartani, és annál olcsóbb a forint ellen spekulálni, azaz a forintot egy másik devizával szemben eladni.

• A nagy devizák (dollár, euró, jen, font stb.) és a forint alapkamata közötti különbség a kamatelőny, ami miatt a befektetőknek megéri kockázatosabb országok pénznemében tartani a pénzüket. Hiszen ha van carry, akkor az olcsó hitelkamattal felvett eurót vagy dollárt a magas kamatot fizető forintra váltják és a pénzt a jegybank rövid lejáratú kötvényeibe teszik. Ezzel szép hozamot lehet bezsebelni, viszonylag biztos módon. Na, ez az előny a 23 hónapnyi magyar kamatvágási sorozat eredményeként annyira pici lett, hogy szinte el is tűnt. Így egyre kevesebben vannak azok a spekulánsok, akik hitelből finanszírozott forintmegtakarításokat tartanak. 
•  Az MNB leszögezte, hogy a 2,1 százalék lesz a padló, ennél alacsonyabb már nem lesz az alapkamat. Erre a természetes befektetői válasz a profitrealizálás, tehát a magyar államkötvények eladása. Sok külföldi befektető dönthet most úgy, hogy kiszáll a magyar kötvényeken learatott hasznával együtt, eladja a kötvényeket, és a kapott forintot átváltja euróra vagy dollárra. Piaci pletykák szerint az utóbbi napok hirtelen forintgyengülése mögött is elsősorban ez a tényező áll.
• Az MNB már tavasszal bejelentette a nagy pénztrükkjét. Ennek lényege a következő: hogy nagyobb legyen a kereslet a magyar államkötvények iránt, és egyébként kevesebb külföldi akarjon csak úgy pénzt parkoltatni a jegybanknál, átalakítja a legfontosabb eszközét, a kéthetes jegybanki kötvényt egy egyszerű betétté. Emiatt ugyan a magyar államkötvények iránt valóban emelkedett a kereslet, de a külföldiek egy része valószínűleg inkább a távozás mellett dönt.

Ezek kivétel nélkül mind a forintot gyengítő fejlemények. És mi tudná ezt ellensúlyozni a jegybank felől? A piaci beavatkozás, tehát ha az MNB a devizatartalék terhére őrült mennyiségben kezd forintot venni, vagy az eddigi politika gyors visszafordítása.

Ha Matolcsy György jegybankelnök szerint fontos az ország pénzügyi stabilitása szempontjából, hogy mennyi hiteltörlesztőt fizetnek a devizában eladósodott szereplők (a lakosság mellett a vállalatok és az államháztartás is ide tartoznak), akkor akár egy váratlan kamatemeléssel is elejét veheti a forint vesszőfutásának. De lehet, hogy erre hiába várnánk.

Amikor a piaci helyzet ilyen sanyarú, akkor különösen rosszul jön, hogy zavarba ejtő hírek jönnek a kormány vízióiról és különösen a bankrendszerben játszott szerepéről. Nagy a bizonytalanság, hogy mekkora pénz vonódik ki a bankrendszerből a devizahiteles törvények miatt: most épp 900 milliárd forintnál tartanak a becslések, de lehet, hogy ehhez még egy kedvezőbb árfolyamon történő forintosítás költségei is hozzáadódnak majd.