Több tízmilliárdba is kerülhet az államnak egy most elbukott áfaper. Az Európai Bíróság ugyanis úgy döntött, hogy késedelmi kamatot is kell fizetni arra a visszatartott áfaösszegre, amit a magyar állam nem adott vissza a vállalatoknak. A pert ráadásul a kormány egyik frissebb stratégiai partnere, a Delphi indította. A visszatartott áfa összege már 2011-ben is 200 milliárd forint körüli összeget jelentett. A kamat visszaadása a cégeknek ugyanakkor szinte biztos, hogy nem automatikus lesz, hanem egyenként jelentkezniük kell majd érte.
Komolyabb áfepert nyertek meg nemrég a cégek a magyar állam ellen. Az Európai Bíróság (EB) még július közepén kimondta, hogy azok a magyar adóalanyok, akiknek ésszerű határidőn túl térítették vissza az áfát, az uniós jog alapján jogosultak a késedelmi kamatra, írja a HVG. A NAV ugyanis 2004 után pár évig lényegében addig tarthatott vissza bizonyos, a vállalatoknak visszajáró áfát, ameddig akart. Az EB sajtóosztálya azonban csak most szólt az ítéletről, mert a végzésről először a fordítás után az érintett feleket tájékoztatják.
Még 2011-ben kimondta az EB hogy egy magyar adótörvény nem felel meg az uniós jognak. Ezért arra kötelezte a magyar államot, hogy nekik járó pénzt térítse vissza a cégeknek. Az uniós csatlakozásunktól számítva pár évig a magyar állam ugyanis lényegében korlátlan ideig visszatarthatta a cégek által visszakért áfát, amivel gyakran éltek is.
2011 őszén, az ez ügyben először elbukott per után a magyar parlament módosította a kifogásolt jogszabályokat, és a korábban éveken keresztül visszatartott áfát visszakapták a vállalkozók. De a magyar állam ez után az összeg után késedelmi kamatot nem fizetett nekik, úgy is mondhatjuk, hogy folyamatosan az államnál kamatozott a cégeknek járó pénz.
Egy itt működő multinacionális vállalat, az autóalkatrészeket gyártó Delphi Hungary azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, hiszen forintban százmilliói múltak ezen. Perre mentek, a magyar bíróság nem akart dönteni és a EB-re tolta az ügyet, ahol meg is nyerte azt a Delphi a kormány ellen. Az külön érdekes, hogy a Delphivel pont idén januárban kötött stratégiai szerződést a kormány nevében Varga Mihály.
A cégeknek szinte biztosan külön-külön kell majd jelentkezniük a pénzükért, és a legkevésbé sem egyértelmű, hogy ez hogyan megy majd. Épp ezért még az se igazán látszik, hogy meddig és mennyit kell visszaadnia az államnak a következő időszakban. Jórészt egyébként olyan cégeket érinthet a mostani döntés, akik belföldön szerezték be az alapanyagakat, de döntően külföldre értékesítették az szolgáltatásukat vagy a terméküket.