Nem mindegy, hogy milyen jogi nyilatkozatot rögzít a közjegyző. Ha már a szerződést is előtte kötik, az komoly védelmet jelenthet a csalások vagy az okirat-hamisítás ellen. Igaz, drágább, és valamivel lassabb, de a modern pénzügyi megoldásokban kevésbé otthonosan mozgó fogyasztóknak nagy segítség lehet.
Magyarországon számtalan hitelügyletekhez kapcsolódó durva átverős történetet hallani, ahol rendszerint a pénzügyi megoldásokban kevésbé képzett hitelfelvevőt húzzák csőbe. És akkor még nem beszéltünk a devizahitelesekről, akik közül tömegek állítják, hogy tulajdonképpen nem is értették, hogy mit írnak alá, még ha a szerződés és a teljesítés az akkori jogszabályoknak teljesen megfelelve zajlott is.
Mi a múlt héten egy olyan okirathamisítással egybekötött csalást mutattunk be, ahol az érintettek végig azt hitték, hogy értik, hogy miről lesz majd szó. A New Chance nevű cég viszont elég csúnyán átejtette őket, és most, ha feltehetően törvénytelenül is, de mindenük odaveszhet. Ennek kapcsán beszéltünk Tóth Ádám közjegyzővel, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével.
"Ha a konyhában írunk két sort arról, hogy X tartozik Y-nak, és a jövő héten megadja, az egy érvényes szerződés, ha van hozzá két tanú is. Viszont érdemes közjegyző előtt szerződni, mert ott még van lehetőség módosítani a feltételeket egy független szereplő bevonásával" - mondta Tóth.
Bárkivel előfordulhat, hogy nem érti, hogy adott esetben pontosan mi következne a szerződéséből. Az egy fokkal károsabb, ha azt is hiszi, hogy érti, csak rosszul. De abból lehet igazán nagy baj, ha mindezt annyiban hagyja. Ezen is segíthet, ha ragaszkodunk hozzá, hogy közjegyző előtt kössünk szerződést.
A közjegyző ugyanis hivatalból pártatlan fél kell, hogy legyen, ami szűrheti a csalásokat. De még erősebb kötelessége, hogy meg is kell magyaráznia a szerződő feleknek, hogy mit vállalnak. Ráadásul ha valaki valamit nem ért, akkor ott helyben meg is változtathatják a szerződést úgy, hogy mindenkinek világosak legyenek a kötelességei.
"Ez egy hosszabb folyamat, nagyon nehéz is lenne így végezni tíz perc alatt, ha elképzeljük, hogy mondjuk egy általános iskolai biológiatanár szerződik egy profi hitelintézettel." Tóth szerint az ő gyakorlata alapján jogi-közgazdasági kérdésekben kevésbé járatos ügyfeleknél általában egy óra, amíg mindenki mindent ért, még mondjuk egy átlagosabb hitelszerződésnél is.
Nem véletlen, hogy általában pénzintézetek, de különösen az eleve csalással próbálkozók nem szeretik ezt a megoldást, mert ha az ügyfelek szembesülnek minden kockázattal, akkor sokan inkább meggondolják magukat. "Persze olyan is akad, aki a közjegyzőnél se akar odafigyelni, vagy úgy érzi, hogy minden perc számít, és inkább siettetné az egészet, hogy végre aláírhassa már. Ilyenkor a közjegyző se kényszerítheti, hogy megértse" - magyarázta Tóth. "De alapesetben addig kell magyarázni, amíg van kérdés."
Persze ha a közjegyző aláírt egy lapot, az nem azt jelenti, hogy magát a jogügyletet, azaz mondjuk a kölcsönszerződést ő hitelesítette. A legtöbb cég ugyanis a neki egyszerűbb megoldást kedveli, az "egyoldalú jognyilatkozatot". Azaz írnak egy magánszerződést az ügyféllel, és az ügyfelet elküldik, hogy csak a saját részét, a saját kötelezettségvállalását hitelesítse a közjegyzőnél. Ilyenkor a közjegyző a szerződés tartalmát már nem tudja vizsgálni.
"Ez gyorsabb és olcsóbb a szerződő feleknek, viszont hátrányosabb lehet az ügyfélre nézve, hiszen csak az ő kötelezettségei miatt lesz lehetőség per nélküli végrehajtásra" - mondta Tóth. Ilyenkor ez az eljárás elvileg a biztosítéka annak, hogy feltételezhetően tudja az ügyfél, hogy mit csinál, még ha ez gyakorlatban nem is működik igazán megbízhatóan.
"Az csak a felektől függ, hogy a kétoldalú szerződésüket foglalják közokiratba, vagy az adós vállalja, hogy csak ő vállal kötelezettséget közokiratban". A mostanában napvilágra került new chance-es ügynél a cégnek egyetlen kötelezettsége lett volna, hogy utaljon pénzt, és ezt nem tették meg. Kétoldalú, közokiratba foglalt szerződésnél az ügyfél azonnal végrehajtás indíthatott volna a cég ellen, amikor nem jött meg a pénz. "Hozzá kell tenni azt is, hogy a praxisom alatt ez az első eset, amikor olyanról hallok, hogy a pénzügyi szolgáltató részéről a folyósítás is elmaradt"- jegyezte még meg Tóth Ádám.
Ha az embernek nincs saját jogászcsapata, akkor nem árt észben tartani, hogy egy pénzügyi szolgáltató olyan szerződést fog elénk tenni, amit az ő jogászaik írtak, az ő érdekeikhez próbálták igazítani a feltételeket. Ha van rá mód, akkor tehát érdemes lehet megfontolni egy független közjegyző bevonását a szerződéskor. "Én magam is írtam már alá magánemberként olyan szerződést, aminek nem minden részletét ismertem, mert a hitelintézetnél egyszerűen nem volt olyan a környezet, hogy nyugodtan végig tudtam volna nézni."
A vitás esetekhez pedig fontos lehet tudni, hogy ha valaki nem ismeri el a tartozását, és végrehajtási pert indít, akkor annak lezárultáig nem lehet "kényszercselekmény", azaz nem hajthatnak be tőle semmit. Emellett itt is van különbség közokirat és magánszerződés közt. A mi jogrendünkben egy magánokiratnál a sértett félnek kell bizonyítania, hogy érvényes a szerződés. A közokiratnál viszont pont fordítva, annak kell bizonyítania, aki megkérdőjelezi, hogy igazi lenne a szerződés. "Ez pedig perben hihetetlen terhet vagy könnyebbséget tud jelenteni"- mondta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.