A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) háttéranyaga szerint a magyar munkavállalók egynegyede olyan fizetést visz haza, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a XXI. századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa, írja a napi.hu.

A NAV adatai alapján a MaSZSZ tanulmánya szerint Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében átlagosan a létminimumnál is kevesebbet kerestek a dolgozók. Az adatok szerint mindössze négy megye van Magyarországon, ahol átlag felett van a bruttó kereset, ezek a megyék pedig Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron.

A két véglet - Komárom-Esztergom (14,4 százalék) és Zala megye (31,6 százalék) - között 17,2 százalékpontos különbség van a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. A MaSZSZ szerint Magyarország bizonyos térségein kialakult a tömeges dolgozói szegénység.

A közalkalmazottaknál sem jobb a helyzet, a szférában hat éve változatlanok a bérek, megszűnt a 13. havi juttatás és a béren kívüli juttatások is jelentősen csökkentek. Körülbelül 350 ezer közalkalmazottnak, azaz több mint 50 százalékuknak 2010 óta változatlan a nominális nettó keresete.