Hogyan alakult a megyékben, kistérségekben, és a magyar településeken a népességszám a legutóbbi két népszámlálás között? Az Otthontérképnek a népesség változását bemutató új térképe szerint Pest megye mindent vitt, Győr-Moson-Sopron túlélt, az ország többi részének azonban igen komoly, 3-10 százalék közötti veszteséget kellett elkönyvelnie 2001 és 2011 között.
A térképet nagyban itt érheti el.
Budapest népessége több mint 2,7 százalékkal, vagyis mintegy 50 ezer lakossal csökkent. Egyes területek lakosságszám változásában - akár pozitív, akár negatív - elsősorban két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet;
A természetes szaporodás többnyire egységesen érint negatívan minden hazai térséget – leszámítva egy-egy kivételesen fiatalos települést -, az országon belüli migráció azonban már közel sem ennyire kiegyenlített.
Amikor Magyarországot egészében vizsgáljuk, akkor azonnal feltűnik, hogy 2001 és 2011 között megyei szinten kizárólag Pest és Győr-Moson-Sopron tudott növekedni lakosságszámban. Míg Pest megye mintegy 12 százalékos lakosságnövekedést (közel 134 ezer fő) regisztrálhatott, köszönhetően első sorban a Budapestről az agglomerációs településekre kiköltözőknek, illetve az ország különböző részeiből a főváros felé való áramlásnak, addig az ország egyéb részein, és Budapesten is csökkent a létszám.
A legnagyobb népességszám csökkenést magasan Békés megyének (közel -10%) kellett elszenvednie, de szorosan követik Nógrád (-8%), Borsod (-8%), és Tolna (-8%) megyék. A főváros legnagyobb nyertesei közé tartozik, a szinte már az agglomeráció részeként is értelmezhető, XVII. kerület, több mint 5 százalékos lakosságszám-növekedéssel, valamint az új építésű lakásállomány egy jelentős részét felvonultató XIII. (4%-os növekedés) és XIV. kerületek (2,8%-os növekedés). A vesztesek között a belvárosi kerületek találjuk.
A VI. és V. kerületekben 13 százalékkal, a VII. kerületben pedig 12,5 százalékkal csökkent a lakosság a legutóbbi két népszámlálás között. A visszaköltözés azonban ma már nem csak álom, hanem tény, így a 2021-es adatok alapján talán már pont ellenkező számokat tapasztalhatunk a gyors ütemben fogyó belső kerületek lakosságszámában.
”Bár nagy lélegzetvételű statisztika még nem készült a népszámlálás óta eltelt időről, egyes kutatások szerint a Budapestről való kiköltözés nemcsak hogy megállt, de meg is fordult, ami kiemelten fontos például a lakáspiac számára. Mindemellett az egyik legstabilabb gazdasági mutatókkal rendelkező megyénk Győr-Moson-Sopron 2 százalékos lakosságnövekedésével, ha nem is robbantott, de kiemelkedőt teljesített országos összehasonlításban. Az okok elsősorban a munkahelyek számában, illetve az osztrák határ közelségében keresendők” – vélte Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.