A gazdaságban a hirtelen történések néha óriási galibát tudnak okozni: a forintról se olvashatott volna ennyit a héten, ha pár óra alatt nem kavarja fel az egész globális pénzpiacot a svájci jegybank döntése. A forintosítással mondjuk elég nagy szerencsénk volt, mert sokkal több magyar megszívhatta volna a dolgot, de azért így is lesznek, akiknek fájni fog. A Tesco és a kormány közben egymásnak ugrott, és úgy tűnik néhány útdíjas szívatás is ugrik, bár végső döntés csak februárban várható. Ez történt a héten a gazdaságban.
Már azt hihettük volna, hogy a devizahitelek forintosítása után örökre megfeledkezhetünk az egész devizás ügyről, a héten viszont valami olyasmi történt, ami miatt újra előkerült a téma. Az érintettek többsége viszont inkább örülhetett, mint szomorkodhatott amiatt, hogy a forint svájci frankkal szembeni iszonyatos mélyrepülését megúszhatta a héten. Persze azért akadtak bőven, akik nagyon buktak, de nem szaladjunk ennyire előre: nézzük meg, hogy pontosan miről is van szó! Röviden erről:
Hosszabban pedig arról, hogy a svájci jegybank csütörtökön minden előzetes bejelentés nélkül eltörölte azt az 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben, amit a válság után vezettek be. A bevezetés oka az volt, hogy a válság utáni bizonytalan időszakban sokan menekítették a stabilnak számító frankba a pénzüket. Ha viszont egy devizát ilyen sokan vesznek, az jelentősen felnyomja az árfolyamot, tehát a frank drágábbá válik más pénzekkel szemben. Ez azért lehet káros az ország gazdaságának, mert ilyenkor a svájci exportáruk is megdrágulnak a külföldi vevőknek. Pont azért vezette be a svájci jegybank az árfolyamküszöböt, hogy ezt elkerüljék.
De mit is csináltak pontosan? Amikor a frank árfolyama 1,20-hoz közeledett az euróval szemben, a jegybank szélsebesen eurót kezdett venni frankért. Ezzel költségesen ugyan, de el tudták érni, hogy a frank ne erősödjön túl az euróval szemben. A svájci jegybank viszont most hirtelen úgy döntött, hogy a felértékelődés már nem probléma, mivel már nem annyira bizonytalan a gazdasági helyzet a világban, mint a válság után, és ezért nem is menekülnek a befektetők olyan mértékben frankba, aminek az ellensúlyozása megérné a svájci gazdaságnak.
A csütörtöki döntés viszont durván felforgatta a pénzpiacokat világszerte. Egy ideig egy frankhoz akár egy euróért (sőt olcsóbban is) hozzá lehetett jutni, a forint pedig seperc alatt 380-ig gyengült a frankkal szemben. A forint az euróval szemben is durván begyengült: az árfolyam egészen 327-ig esett.
Egyes fővárosi pénzváltók 450 forintot is elkértek egy frankért csütörtökön. Azok a pénzváltók, akiket csütörtökön megkérdeztünk, aznap még kivárásra játszottak, mert attól tartottak, hogy váratlanul megint zuhanni kezd az árfolyam. Ez benne is volt a pakliban, hiszen csütörtökön egész nap nagyon kiszámíthatatlanok voltak az árfolyamok.
A félelmük részben be is igazolódott: a forint csütörtök este még 310-nél járt, reggelre viszont már 320 forintot kértek a piacon egy frankért, és az euró is gyengült, bár nem akkora mértékben, mint a forint. A frank szombatra azért még kicsit visszaerősödött, 322 körül járt a forinttal szembeni árfolyam, a forint euróval szembeni árfolyama pedig a mostanában normálisnak számító 318 körüli árfolyamnál járt.
A frank erősödése a magyar devizahitelesek közül nem érinti azokat, akikre vonatkozik a forintosítás. Emiatt a nemzetközi gazdasági sajtóban is rendesen emlegették, hogy a kormány nagyon jól időzítve forintosította a devizahiteleket, a lengyelek például sokkal nagyobbat szívnak most, mint a magyarok.
Azok viszont nem örülhetnek, akiknek nem jelzálog-fedezetű devizahitelük volt: az autóhiteleket, bizonyos személyi kölcsönöket vagy a vállalkozások által felvett devizahiteleket sem forintosították tavaly (a cégek azért nagyrészt az MNB olcsó hiteléből már korábban leváltották a devizahiteleiket), és ilyen főleg lakossági hitelből az MNB júniusi adatai szerint nagyjából 377 ezer volt Magyarországon júniusban, átlagban 1,4 millió forint értékben.
Ebből 288 ezer darab hitelszerződés – összesen 260 milliárd forint értékben – a bankoknál van, a többi pénzügyi vállalkozásoknál. Azok is megszívják egyébként, akik annak idején nem svájcifrank-alapú forinthitelt, hanem ténylegesen svájci frankban folyósított devizahitelt kértek a bankjuktól. Ugyan rájuk is vonatkozik a forintosítás, de valószínűleg nagyjából csak augusztusban kerülnek majd sorra, hiszen nem egyszerre forintosítják az összes hitelt, addig pedig a mostani kb. 20 százalékkal magasabb árfolyamon törleszthetnek.
Az autóhitelesek és a fogyasztási hitelesek nincsenek együtt annyian, hogy a törlesztő növekedése komoly bajt okozzon a bankrendszernek, viszont a családok szintjén már komoly bajok jöhetnek, hiszen a törlesztő nagyjából az ötödével növekedhet a következő hónaptól (vagy rögzített kamatperiódus esetén a következő fordulónaptól). A vállalatok és a bankok viszont megússzák a dolgot, kivéve például az olyan befektetési alapok, mint például az OTP Supra alapja, ami nagyon megszívta a gyengülést.
És az is biztos, hogy hosszabb távon meg kell szoknunk a frankkal szembeni gyengébb forintot. A gyengülés hatásairól bővebben itt írtunk.
A Tesco hétfőn bejelentette, hogy bezárja 13 üzletét Magyarországon, ami több 500 dolgozójukat érinti majd valamilyen módon: van, akiket más áruházaikban próbálnak elhelyezni, de egyesektől végleg megválnak majd (itt nézheti meg, hogy mely boltokat érinti a bezárás).
A legfrissebb szabályozási változások miatt kényszerültünk erre, ugyanis csak így tudjuk biztosítani a hosszú távú jövőnket Magyarországon.
– mondta az Indexnek adott interjúban Nigel Jones, a Tesco vezérigazgatója. A bezárásokat kiváltó változtatások közt említette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelését, a vasárnapi és éjszakai zárva tartást, és azt is, hogy két egymást követő veszteséges év után lényegében a törvény kötelez arra, hogy bezárjanak.
A bejelentésre a Miniszterelnökség és Varga Mihály is reagált, szerintük a Tesco a kormányra próbálja rátolni a felelősséget, miközben nemcsak Magyarországon vannak bajban, hanem európai szinten is. A kormányzat szerint a leépítések hátterében sokkal inkább brit Tesco hazai bénázása és a magyarországi agresszív terjeszkedési politikája áll.
Pénteken aztán a Magyar Nemzet az angliai anyacégétől származó írásos információkra hivatkozva arról írt, hogy további 31 áruház bezárásáról gondolkodnak a Tescónál. A Békemenetet szervező CÖF egyébként azonnal felszólította a magyarokat, hogy ne vásároljanak a Tescóban, mivel a brit anyacég könyvelését vizsgálja a rendőrség. A kormányközeli szervezet egyébként pont nemrég írt alá együttműködési szerződést a Cooppal és a CBA-val.
Bármi is legyen az igazság a Tesco ügyében, a héten kiderült, hogy a Family Frost tuti nagyot bukhat, ha márciusban életbe lép a vasárnapi zárva tartást tiltó törvény.
Közben az is kezd kiderülni, hogy hogyan fogják átalakítani a januárban villámgyorsan bevezetett útdíjrendszert. Az Index értesülései szerint nem lesz fizetős a ferihegyi reptérre vezető út, a megyei matricák bizonyos esetekben a megyén kívül is érvényesek lehetnek, a BKV-buszok megúszhatják a díjfizetést, és az is lehet, hogy végül Budapestről Siófokig négy helyett csak három matrica kell majd.
Azt egyébként, hogy lesznek átalakítások, már korábban is lehetett tudni: az NFM és a kormányszóvivő is jelezte, hogy januárban felülvizsgálják a rendszert, és a beérkezett észrevételek alapján február elején dönthet a kormány a változásokról.
A polgármesterek mindenesetre még kőkeményen lobbiznak, de az is biztos, hogy többen is szomorúak maradnak majd a végén. Az ügy fejleményeiről szóló cikkünket itt olvashatja el.
A Budapesti Értéktőzsde indexe a héten 15755 pontra zuhant vissza az egy héttel korábbi 16222-ről, és a Richteren kívül minden fontosabb papírnak esett az árfolyama.
| 2015 3. heti záró | 2015 2. heti záró | |
| BUX | 15 755 | 16 222 |
| OTP | 3554 | 4080 |
| Mol | 10 720 | 11 630 |
| Richter | 3445 | 3360 |
| Magyar Telekom | 327 | 333 |