A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) tanulmányt készített arról, hogy mégis hogyan lehetne elérni, hogy több pénz jusson az egyre rosszabb közúthálózatra.
Az 55 oldalas tanulmány – ami alapján az M0-s és az autópályák városi elkerülő útjai is bekerültek a fizetős rendszerbe januártól – a Kormány.hu-ra is felkerült. Ebből kiderül, hogy a KKK már tavaly áprilisban elemezgette a matricabevételek emeléséről szóló lehetséges verziókat, és a forgatókönyvek között egy egészen kemény is felmerült.
A kormány azonban ezt a verziót elvetette, bár a Napi.hu szerint az azóta lemondott Kurucz Éva kormányszóvivő korábban elejtett egy megjegyzést, amit úgy is lehet értelmezni, hogy nincs messze az útdíj további kiterjesztése. A kormányszóvivő három hete arról beszélt, hogy Romániában és Bulgáriában minden útért fizetni kell, és Nyugat-Európában is terjed a használatarányos útdíjrendszer.
A kormány a február 1-jével véglegesített formában kívánja működtetni a személyautók útdíjfizetési rendszerét – közölte megkeresésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Elmondták, hogy a kormány a szakmai megalapozó tanulmányok egyes javaslatait (pl. teljes hálózati kiterjesztés) elvetette. A közlemény viszont jelzi azt is, hogy „az átalakítás eredményessége megalapozottan egy teljes év üzemeltetési tapasztalatai alapján mérhető fel”.
Pedig már most is minden autós fizet az utak fenntartásáért, és nem csak akkor, amikor valamilyen autópálya-matricát vesz.
A '90-es években még az Útalapból finanszírozták az útépítéseket. Az alapba ment az üzemanyagokból befolyó áfa és jövedéki adó egy része – ez az Útalap indulásakor 5 forint volt az akkor 75 forintos benzinárból.
Az első Orbán-kormány egy 1998-as döntésével azonban az Útalap a költségvetésbe olvadt. Innentől minden évben kormányzati döntés volt, hogy mennyi pénz fordítható ilyesmire. Az adókat természetesen ma is fizetjük, de ezeknek célzottan már semmi közük nincs az útfenntartáshoz. Most a közutak felújítását is leginkább az autópálya-matricákból befolyó pénzből fizetjük.